A szódától a mikroemulzióig

Gyerekkoromban a nagymosás óriási felhajtással járt. Már előző nap beáztatták a mosandó ruhát, másnap jött Mariska néni. Szatyorvizsgálat után (nem hozott-e súrolókefét magával, mert a használata szigorúan tilos volt) kezdődött a mosás. Egész nap a súlyos, vastag gőzben állt a "mosóné", és dörzsölte, facsarta a vizes holmikat. Ha kíváncsiskodni lementem hozzá a mosókonyhába, nekem, a néhány éves kislánynak is "kezicsókolom"-mal köszönt.

A technika haladása szerencsére elsöpörte ezt a múltat. Ma már az automata mosógépekkel és az egyre tökéletesebb hatású mosószerekkel gyerekjáték a nagymosás. A szintetikus mosószerek alig százéves múltjukkal óriási fejlődésen mentek keresztül. 1907-ben jelent meg a piacon az első szabadalmaztatott mosószer, a Persil, amely már mosóhatást segítő nátriumvegyületeket is tartalmazott, fehérítő- és stabilizálószerként. Előtte a szappan uralkodott, amelynek valószínűleg egyik első, ékírással agyagtáblába vésett receptjét Mezopotámiában jegyezték föl, időszámításunk előtt mintegy 2500 évvel (keverj össze egy liter olajat és 5,5 liternyi, növényből, például datolyapálmából nyert hamuzsírt). Az ókori görögök és később a rómaiak elfelejtették, vagy sohasem tanulták meg a szappankészítés receptjét, ők hamulúgot használtak a mosáshoz, testüket meg olajjal kenegették. Használtak szappanfűgyökeret is, amely vízzel összekeverve habzó keveréket alkot. A rómaiak amellett igencsak döbbenetes anyagot is alkalmaztak a ruhaneműk tisztítására: állott emberi vagy állati vizeletet. A mosást nem is bízták nőkre, ezt akkortájt férfi vizeletspecialisták végezték. A szappangyártás mesterségét a VII-VIII. században végül is az arabok fejlesztették ki - zsiradékot, hamulúgot vagy természetes szódát kevertek össze égetett mésszel, és ebből készítettek szilárd szappant. A mórok által került át a technológia spanyol földre és innen terjedt tovább.

A tisztálkodásból és a mosásból ma hatalmas iparágak élnek. A terepet főleg multinacionális cégek uralják, amelyek állandó innovációval, mindig újabb megoldásokkal próbálnak helytállni a rendkívül erős versenyben. A ma már évek óta bevált, nálunk is jól ismert granulátumok, porok mellett újabban egyre nagyobb teret hódítanak a nagyméretű "megagyöngyökből" álló mosószerek, a tabletták meg a folyadékok. Amellett a különféle textilszálakhoz, anyagokhoz, színekhez különböző hatóanyagokat is kínálnak, melléjük sorakoztatva az öblítő, vízlágyító, vasaláskönnyítő szerek impozáns választékát. Van olyan anyag (például a selyem és a gyapjú), amelyet sok habbal célszerű mosni, hogy a szálak ne súrlódjanak, és van egy sereg anyag (például a pamut), amelynél éppen a habzás fékezése a cél.

Mi minden lehet egy mai mosóporban? Jelentős része, 30-40 százaléka vízlágyító (például zeolit vagy polikarboxilát). Ennek az a feladata, hogy a vízben lévő magnéziumot meg kalciumot lekösse, és így a vizet mosásra alkalmassá tegye. Viszonylag nagy arányban (10-20 százalék) van jelen fehérítőanyag, ez távolítja el a fehér anyagokból a színes foltokat. A piszok feloldásáról a felületaktív anyagok, a tenzidek gondoskodnak, arányuk - a mosandó anyag fajtájától függően - 5 és 20 százalék között lehet. Aránylag kis mennyiségük ellenére igen nagy jelentőségű feladatokat látnak el a különféle enzimek: ezek távolítják el a fehérjetartalmú foltokat. A járulékos összetevők közé tartoznak az aktivátorok, segítségükkel alacsonyabb hőmérsékleten is jól lehet mosni fehér ruhaneműket. A gátlószerek feladata, hogy megakadályozzák a színek átvándorlását egyik ruháról a másikra. Az adalékok egyik fajtája a habzást csökkenti, a másik a ruha színét fényesíti, míg a szagosítók kellemes illatot adnak a tiszta ruhának. Ebből a menüből aztán igen sokféle mosópor állítható elő. A leggyakoribbak az univerzális szerek, amelyek mindenfajta ruhára alkalmasak, a gyapjú és a selyem kivételével, mert ezekre habosító, kímélő szereket ajánlanak. A mosás hőmérséklet-tartománya is széles lehet. A színes ruháknak speciális mosóporok járnak, ezek nem tartalmaznak fehérítőt. Vannak aztán a mosóhatást erősítő, a foltokat eltávolító különleges mosóanyagok is.

Amilyen nagy az egyre újabb mosószerek kínálata, ugyanolyan látványos fejlődésen mennek át a mosógépek is. Ezek az újdonságok nem csak hatékonyabb mosóhatással törnek elő, hanem takarékosabbak is. A folyamatos innováció eredményeképpen kevesebb vizet és kevesebb villamos energiát használunk a mosáshoz. Alig harminc év alatt átlagosan harmadára esett a mosás energiaigénye, negyedére a vízfogyasztása. De maga a szükséges mosószermennyiség is jócskán megfogyatkozott: míg 1970-ben egy mosáshoz átlagosan 300 gramm mosószert kellett használni, a modern porokból, folyadékokból, tablettákból már 70 gramm is elég ugyanakkora ruhamennyiséghez.

A versenynek azonban egyáltalán nincs vége. A multiknál kutatók és fejlesztők serege keresi az újabb megoldásokat. Izgalmas új ötletekben nincs hiány. Ilyen például a mikroemulzió, amelyből még kevesebbet kell majd használni a mosáshoz, mint a mostani rekorder tablettákból és megagyöngyökből. A mikro-emulzió lényegében olaj-, vízcseppecskék és tenzidek hármasa. Rendkívül hatékony mosóhatást fejt ki, de egyelőre csupán a fejlesztés stádiumában van, megvásárlására még jó pár évet kell várnunk. A mosásban egészen új utat követnek az elektronikai cégek. A japán Sanyo és a koreai Daewoo elektrolízissel kombinált ultrahangos mosógéppel lépett színre. Az ultrahang apró buborékokat kelt a vízben, és ez kisulykolja a ruhából a piszkot, az elektrolízissel pedig szétbontják a piszokszemcséket. Állítólag csak a nagyon makacs szennyeződések eltávolításához kell némi mosószert is használni. Japánban már három éve kapható az ultrahangos mosógép. Nem túl olcsó, mintegy ezer euró (250 ezer forint) az ára.

A legizgalmasabb újdonság a nanotechnológia gyermeke. Két hongkongi kutató azt javasolja, hogy a pamut ruhaneműt 20 nanométer vastag titán-dioxiddal vonják be. Ha napsugár éri az anyagot, ultraibolya összetevője hatására elektronok szabadulnak föl a titán-dioxidból, amelyek a levegő oxigénjével reakcióba lépnek, és a keletkező oxigén-ionok szétbontják a szennyeződést. Hatásos és érdekes megoldás, csak nagy kérdés, mit szól a tartós használathoz az emberi bőr, az emberi szervezet. Ahogyan a kitűnő és roppant hatékony szintetikus mosószerek is egyre több embernél okozhatnak allergiát.

A foltlaborban zajlanak az új mosószerek tesztelésének legfontosabb fázisai
A foltlaborban zajlanak az új mosószerek tesztelésének legfontosabb fázisai
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.