Az orvos a röntgenmonitorra mutat:

- Itt van, uram, elzáródva az ere.

A beteg óvatosan odapillant, aztán megkérdezi - katéterrel a szívében:

- Ki tudják nyitni valahogy?

- Mindenesetre bekopogunk - feleli a specialista a budapesti Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészetének Cardiovascularis Központjában.

Míg Szabó György doktor és stábja egy ballonnal próbálja felszabadítani az eret, dr. Merkely Béla osztályvezető, egyetemi adjunktus ólomköpenyt húz magára, s a szomszédos műtőben várja a beteget.

- Ha most itt infarktust kapnék, mekkora esélyem volna az életben maradásra és a gyógyulásra? - tudakolom tőle.

- A statisztikáink szerint legalább 98 százaléknyi - válaszolja.

- És ha olyan településen záródik el a szíverem, ahonnan nem érek pár órán belül valamelyik szívkatéteres laborba?

- A Magyarországon leggyakrabban használatos leghatékonyabb vérrögoldók alkalmazásával 35-40 százalék - feleli az osztályvezető. - Feltéve persze, ha olyan szerencsés, hogy nincs ellenjavallata a gyógyszeres vérrögoldásnak. Megjegyzem, a leghatékonyabb s ezért igen drága vérrögoldót csak speciális esetben kaphatja a beteg, mert az egészségpénztár nem finanszírozza. De ha sikerül is feloldani a rögöt, az anatómiai elváltozás, az érelzáródás, a szűkület megmarad, ami újabb infarktus veszélyét hordozza.

Hatvankét éves nőt tolnak be az előtérbe. Mielőtt előkészítenék az érfestésre, mentő robog be egy friss infarktusos férfibeteggel. Gyors helycsere, Merkely tanár úr gumikesztyűt húz, megnyugtatja a beteget, elmondja, mi következik, s a beleegyezés után már vezeti is föl a katétert a comb verőerén át.

Magyarországon tíz szívkatéterezésre alkalmas - úgynevezett haemodinamikai - labor működik, ebből öt a fővárosban. Budapest és Pest megye betegei tehát jóval esélyesebbek a gyógyulásra, mint azok, akik a katéteres országtérkép fehér foltjain élnek. A nemzetközi gyakorlat szerint egy-egy centrum kilencven kilométeres körzetében van lehetőségük a betegeknek arra, hogy időben elvégezzék rajtuk az életmentő és tartósan jó életminőséget garantáló értágító beavatkozást.

Jelenleg Miskolc és Győr környéke az "intervenciós kardiológia" mostohavidéke. Az itt élők nem kapják meg a Magyarországon elérhető leghatékonyabb orvosi ellátást. Mire az akut infarktusban szenvedőket a legközelebbi szívkatéteres központba szállítanák, gyakran már túlhaladják az optimális időt.

- Akut infarktusban a tünetek megjelenése után legfeljebb tizenkét órán belül érdemes megkísérelni a katéteres beavatkozást - magyarázza már a sikeres szívtágítás után az előtérbe visszatérő Merkely doktor. - A legértékesebb idő azonban az első egy-két óra, ekkor a legjobbak a beteg esélyei, utána rohamosan csökkennek.

Helyettese, Szabó György a szomszéd műtőben tizenkét atmoszféra nyomással próbálja tágítani a beteg eret.

- Készüljünk a "Zeusz akcióra" - szól oda a többi orvosnak, de ők már be is kapcsolták a defibrillátor készüléket. Ha ugyanis a megnyitott éren hirtelen nagy mennyiségű vér zúdul át, előfordulhat a kamrafibrilláció, amit elektromos "kiütéssel", a "Zeusz-akcióval" biztonsággal rendezni tudnak.

A hadműveletre azonban nincs szükség, a beteg remekül érzi magát.

Dr. Dézsi Csaba András főorvos, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház kardiológiai osztályának vezetője toppan be két asszisztensnővel. Másfél éve minden kedden és szerdán itt katéterez, túl van már az ötszázadik önálló beavatkozáson.

- Jövő januárban öt kiképzett győri szakorvos és hat szakasszisztencia áll startra készen, hogy végre profi kardiológiai és intenzívterápiás háttérrel létrehozhassuk a szívkatéteres labort - mondja. - Miskolcot szerencsére már befogadta az egészségpénztár, Győrött és vonzáskörzetében azonban súlyosan sérül 650 ezer ember joga a Magyarországon elérhető legmagasabb színvonalú orvosi ellátáshoz. Hiába van kiváló kardiológia a győri osztály mellett Sopronban, Csornán, Mosonmagyaróváron, az itt élő betegek nem juthatnak időben katéteres laborba, ezáltal jóval kisebb az esélyük arra, hogy a rokkantságot okozó szívizomelhalást megelőzhessük.

A szakmai kollégium írásba foglalt sorrendet állított fel a még elengedhetetlenül szükséges laborok helyszínéről. Ebben egyértelműen Miskolcot és Győrt javasolja az élen. Kökény Mihály egészségügyi miniszter maga is támogatja a győri labor létrehozását, a fenntartó intézmény vezetőjének, Szakács Imrének, a megyei közgyűlés elnökének írt levelében így fogalmaz: "A győri megyei kórházban létesítendő haemodinamikai labor kialakítása szakmailag indokolt."

Dézsi főorvos nemcsak a győri labor indítását tartja indokoltnak, szerinte megfelelő felkészülés után több vidéki centrumot is ki kellene alakítani. A vidéki fejlesztéseknek azért sem lehet sokáig gátat szabni, mert az egészségpénztárnak már középtávon is megtérülnek ezek a laborok. A jelenlegi pénzszűke csak a fejlesztések sorrendjét határozza meg, mondja a főorvos, és hozzáteszi: Győrnél felkészültebb centrum jelenleg nem vár társadalombiztosítási befogadásra.

Egyelőre azonban az egészségpénztár még nem fogadta be őket, noha a labor több százmilliós berendezését a győriek maguk teremtenék elő, csupán a működést kellene finanszíroznia a biztosítónak.

A nemzetközi szaktekintélynek számító Merkely Béla azt mondja:

- Győrött minden feltétel adott ahhoz, hogy végre létrehozzák a labort. Abszolút indokolt fejlesztésről van szó, aminek a létjogosultságát senki sem tagadja, ám nem mindegy, mikor kapnak rá engedélyt. Ebben a műfajban ugyanis már a perceket is emberéletekben lehet mérni.

Az osztályvezető kedvező fejleménynek tartja a magyar "intervenciós kardiológiában", hogy július elsejétől kétszáz gyógyszerkibocsátó stent - az érfalra ültetett gyógyszerbevonatú fémháló - költségét finanszírozza az egészségbiztosító. A kitágított ér belső falára azért helyeznek stenteket, hogy meggátolják az újabb szűkület kialakulását. Bizonyos esetekben azonban - például cukorbetegeknél - így is sokkal nagyobb a visszaszűkülés veszélye, amit gyógyszerkibocsátó stentek használatával lehet megelőzni. Egy normál stent mintegy 150 ezer forintba kerül, a gyógyszerkibocsátó háromszor-négyszer ennyibe. Ez utóbbi költségeit eddig egyáltalán nem térítette meg a társadalombiztosító.

- Szükség esetén mégis használtuk, de a klinika gazdálkodta ki az árát. Ha képes volt rá - mondja a cardiovascularis centrum vezetője.

Dézsi főorvos megkezdi a beavatkozást a győri betegein. Az osztály csapatszellemét jól mutatja, ahogyan a győri szakembereket befogadták. Nyoma sincs a magyar egészségügyben még mindig sok helyütt honos paternalista szemléletnek, a tekintélyt nem a rang, a beosztás adja, hanem a tudás, az eredmény.

Egyetlen fillért sem kapnak azért, hogy itt képzik a győri személyzetet és a miskolciak egy részét is.

Újabb mentő érkezik. Az orvosok már tíz órája vannak talpon a műtőben.

- Nálunk szinte mindenki versenyszerűen sportolt, másképpen nem is bírná erővel és koncentrálóképességgel - magyarázza Szabó György, aki tízéves kora óta karatézik. Dézsi doktor négydanos dzsúdómester, de ebben a szívkatéteres csapatban még a nők is hetente futballoznak.

Dézsi főorvos este hatkor befejezi a győriek gyógyítását. Akkor még nem tudja, hogy éjszaka munkatársaival együtt egy infarktusos beteg életéért kell megküzdenie Győrött.

Merkely Béla főorvosra még hét beteg vár. Tíz előtt ma sem hagyják ott a műtőasztalt az ügyeletesnek.