A bejelentés - érthetően - nagy feltűnést keltett, hiszen az akció keretében a nyertesek március 31-ig 100 milliónyi, 99 centet érő dalt tölthetnek le az on-line zeneáruház félmillió zeneszámot tartalmazó katalógusából, s ezzel olyan lendületet adhatnak a napjainkban zajló "digitális zenei forradalomnak", amely az évek óta létharcot vívó zenei üzletágat is kimozdíthatja jelenlegi mély válságából.

A zeneipar agóniája öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor a világhálón megjelentek az olyan ingyenes fájlcserélő portálok, mint amilyen a Napster is volt. Az illegális letöltések miatt a hanglemezkiadók és -kereskedők súlyos dollármilliárdokat vesztettek, s bár időközben sikerült némi eredményt elérniük a "kalózok" elleni harcban, az elmúlt években lényegében nem sikerült megoldást találni az üzletág gondjaira. Múlt év áprilisában aztán egy váratlan fordulat új irányt szabott az eseményeknek. 2003 áprilisában az Apple elindította zeneletöltő szolgáltatását és on-line zeneboltját - az iTunes Music Store-t -, amelyben 99 centes darab- és 9,95 dolláros albumáron hozzáférhetővé tett több mint 200 ezer zeneszámot. A szolgáltatással egy időben piacra dobta a rendszerhez tervezett és a weboldallal kompatibilis iPod-lejátszót is, amely lehetővé tette, hogy a felhasználók ne csak egyedi dalokat, albumokat töltsenek le, de saját listákat készítsenek, egyéni zenekönyvtárat rendezzenek egybe, amelyet bármikor bárhová magukkal vihetnek, s bárhol meghallgathatnak.

Az iPod - kétségtelenül - éppúgy "forradalmasította" a zenehallgatási szokásokat, mint a walkman tette évtizedekkel korábban, de a kalózok elleni harcba belefáradt, szkeptikus kiadók eleinte nem láttak nagy fantáziát az újításban. A "fizetős" zeneboltban azonban már júniusban meghaladta az ötmilliót a letöltések száma! A nem várt siker láttán a zenepiacot uraló öt világcég mellett hamarosan körülbelül 200 független kis kiadó is "beszállt" a szolgáltatásba, ami a vásárlók körében is gyorsan népszerűvé vált, mert egy nyári felmérés szerint a tizenkét évesnél idősebb amerikai zenefelhasználók körében már minden hatodik fizetett az általa letöltött zenékért.

Az Apple sikerét látva az év második felében sorra gyorsan "nyíltak" az újabb internetes zeneboltok a világhálón. Napster 2.0 néven újraindították a szerzői jogi perek miatt bezárt Napstert, a popsztár Peter Gabriel nevével fémjelzett OD2 pedig Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban csábította olcsó áraival az európai zenerajongókat. 2003 őszén - a digitális zeneforradalom újabb állomásaként - megjelent a világhálón az első, kifejezetten az internetre alapított zenekiadó, a karma download.com is. Létrehozóinak célja az volt, hogy a világ minden pontjáról elérhetővé tegyék a tehetséges zenészek felvételeit, és egyúttal "súgjanak" a lemezkiadók tehetségkutatóinak is. A cég honlapjának látogatói 99 centnek megfelelő összegért mp3-as formátumban tölthetik le a dalokat, ugyanakkor a zenekarok, előadók - köztük akár magyarok is - a regisztráció után maguk tölthetik fel a dalaikat, és a bevételekből még 50 százalékos részesedést is kapnak.

A bővülő új lehetőségek természetesen egyre szélesebb közönség érdeklődését vonzották, mert 2003 decemberében az újabb felmérések már az illegális zeneletöltés látványos visszaszorulásáról, illetve a fizetős zeneletöltés felfutásáról számolhattak be. A második fél évben csaknem kétszer annyi zeneszámot vásároltak meg digitális formában az internetről, mint ahányat CD-n a hagyományos lemezboltokban. A vásárlók júliustól decemberig 7,7 millió zeneszámot töltöttek le a fizetős szolgáltatások segítségével, miközben csak 4 millió maxi CD-t vettek meg a boltokban. (A Billboard adatai szerint október utolsó hetében például 857 ezer zeneszámot értékesítettek az interneten, miközben a lemezboltokban már csak 170 ezer maxi CD-t adtak el.)

Szakértők szerint mindez egyértelműen jelzi, hogy a zeneüzletben a múlt év őszén elkezdődött az internetes médiaértékesítés kora. A Time magazin joggal minősítette év végi értékelésében az év találmányának az iTunes Music Store-t, hiszen a legújabb piaci fejlemények tükrében már nem kétséges, hogy ez az értékesítési forma hamarosan világszerte általános lesz, s átalakítja a zenefogyasztói szokásokat. Erre utal az is, hogy a január elején Las Vegasban rendezett elektronikai show-n az Apple képviselői bejelentették, hogy több mint kétmillió iPodot értékesítettek, s egyúttal bemutatták az új, mindössze tíz dkg súlyú, zsebben is elférő, a walkmant végleg leváltó, 15 GByte kapacitású mini iPodot, amely ezer CD-minőségű dal tárolására képes. Az új csodakütyü Amerikában februártól kapható, Európában pedig áprilistól kezdték el árusítani. Bejelentették továbbá, hogy a digitális kor két nagy cége, az Apple és a Hewlett-Packard a jövőben együttműködik, és a megállapodás szerint az otthoni felhasználásra tervezett, valamint hordozható személyi számítógépekre már előre telepítik az Apple iTunes szoftverét, s ezáltal Amerikán kívül is lehetőség nyílik on-line vásárlásra. Steve Jobs, az Apple igazgatója szerint a Windows-felhasználók bevonásával a letöltések száma áprilisra így akár a 100 milliót is elérheti.

Jobs tortájából azonban feltehetőleg az idén már mások is kérnek. Tavaly a csak Amerikában forgalmazó iTunes és az új Napster lényegében még komoly konkurencia nélkül érte el sikereit. Az európai legális letöltési piac kicsi volt, mert sem a hanglemezkiadók, sem pedig a multicégek nem ismerték fel az új üzletágban rejlő lehetőségeket. A meggyőző siker óta viszont a szakemberek tudomásul vették, hogy - miután a "zenekalózok" üldözése vagy a drasztikus árcsökkentések nem hoztak számottevő eredményeket - stratégiát kell váltaniuk a talpon maradás érdekében. A szakma mára belátta, hogy a műsoros CD-k fénykora lejárt, s bár továbbra is jelentős kereslet mutatkozik a fizikai hanghordozók (CD, DVD) iránt, a jövő a digitális zeneszolgáltatásé. Ezért jelentik be sorra a cégek, hogy belépnek a zeneletöltő szolgáltatások immár ígéretes piacára. (A www.music.net vagy a www. pro-music.org például az EMI, a Warner és a BMG támogatásával üzemel), és még ebben a fél évben várható, hogy a hanglemezkiadók világszerte megnyitják internetes üzleteiket a világhálón.

Példájukat valószínűleg követik a médiaóriások és a nagy kereskedelmi multicégek is, hiszen a high-tech generációk milliárdos nagyságrendű felvevőpiacával számolhatnak. Az America Online (AOL) népszerű zenei oldalán - a portált havonta 16 millió AOL-előfizető látogatja - például már most az Apple zeneboltjából lehet vásárolni. De már tervezi megjelenését az on-line zenepiacon a 400 milliós nézőtáborral (s egyúttal potenciális vásárlóval) rendelkező MTV is.

A kereskedelmi multicégek közül a Pepsi csatlakozott elsőként az Apple-hez, amely március végéig 100 milliós nagyságrendű forgalmat "generál" az iMusic zeneboltban. Természetesen a konkurens Coca-Cola sem akar lemaradni a kibontakozó versenyben. A cég január végén - a Microsoft partnereként - indította el digitális zeneboltját az OD2-vel együttműködve, amely a dalokat kissé drágábban - Nagy-Britanniában 99 pennyért (1,80 dollár), az európai kontinensen 99 eurócentért (0,68 penny) kínálja a 250 ezer felvételt tartalmazó katalógusából.

A tervek szerint a közeljövőben Magyarországon is várható az első, digitális zenékre szakosodott on-line zeneáruház megnyitása, melyet a Microsoft szoftverével és másolásvédelmével kíván üzemeltetni az eMusic Kft. A tervek szerint a "letöltős zeneáruházban" hazai és külföldi előadók felvételeit, lemezeit egyaránt megvásárolhatják a vevők, akik bankkártyával, SMS-ben, emelt díjas telefonhívással és feltöltőkártyával is fizethetnek. Musinger Ágnes, a Mahasz ügyvezető igazgatója szerint azonban még további cégek is tervezik on-line zenebolt indítását, amelyek - bár felvették a kapcsolatot a Mahasszal - még nem nyilatkoztak üzleti terveikről.

Szűts László, a Mahasz elnöke szerint - a korábbi évekhez hasonlóan - minden bizonnyal Magyarországra is hamarosan "begyűrűzik" majd a legújabb üzleti trend, ezért a jövőben már nemcsak hanghordozók, hanem hangfelvételek forgalmazásáról is célszerű lesz beszélni. A szakember példaként említette a zeneüzletben egyre nagyobb súllyal jelen lévő legális letöltésekkel kapcsolatban, hogy decemberben rocktörténeti eseményként az eladási adatok alapján első alkalommal állt az amerikai sikerlista élén olyan felvétel, amelyet többen töltöttek le digitálisan az internetről, mint ahányan megvásároltak - hanghordozó formájában - az üzletekben. Ez pedig egyértelműen jelzi, hogy 2004-től új korszakot írunk a rockzene, illetve a rocküzlet történetében. Elkezdődött a világ 30 milliárd dolláros zenepiacának újrafelosztása.