A helyi irodalmi oldalak ugyan többnyire olyan kínrímeket közölnek költeményként - írójukat természetszerűleg költőnek nevezvén -, hogy az olvasó nem képes felfogni, miért ragaszkodnak a szerkesztők ezen irodalmi rovat mindenáron való megjelentetéséhez. Ha csak nem fognak rájuk pisztolyt a szerzők minden egyes lapszám tördelésekor. De ez még mindig jobb, mint amikor a helybéli nagyságok politikai eszmefuttatásba bocsátkoznak. Legutóbb egy sülysápi lapban szenteltek két oldalt a torzsalkodásnak. Kedvencemnek mondhatom azonban azt a vitát, melynek során a vecsésiek amiatt rántottak kardot, milyen indíttatásból vett részt pártjuk a roma kisebbségi nap eseményein, a másik párt pedig miért nem, valamint hogy helyes volt-e a polgármesternek Székelyföldön járva magyar nótákat énekelni.

Ehhez képest, ha kinyitjuk a kiskunlacháziak újságját, nagyon meglepődünk. Részletes felvilágosítást olvashatunk ugyanis arról, mit isznak a lacháziak. A vízmű ügyvezető igazgatója részletesen és közérthetően tájékoztatja a lakosságot arról, milyen rendszerességgel végeztetnek vizsgálatokat, a kutaktól a fogyasztókig követve a víz útját - s hogy milyen is az a víz. Azt írja az igazgató: több ásványi anyag előfordulása miatt kiváló minőségű és kellemes ízű. Egyúttal figyelmezeti a háziasszonyokat: noha a reklámok azt sugallják, hogy a háztartási gépek használatakor adalékanyagokra is szükség van, Lacházára ez nem érvényes.

Nem tudom, áldják-e a spórolós háziasszonyok Lacházán az ügyvezető nevét. De hogy a hasonló, hasznos információkat másutt is inkább elvárnák a lakók a pénzükből készült önkormányzati újságoktól, mint a politikai torzsalkodást, az egyszer biztos.