Négy magyar vállalkozó 1991-ben elvetődött Pittsburgh-be, ahol megnézhettek egy inkubátorházat. Annyira fellelkesítette őket a látvány, hogy még azon az éjszakán megalapították a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségét (VISZ). A laikus számára az inkubátor fogalma a koraszülött osztályokhoz kötődik, és van is valami hasonlóság a csecsemőket óvó steril környezet és a kezdő vállalkozók számára alapított intézmény között. Inkubátorháznak olyan zárt telephely számít, ahol az új vállalkozások minden szükséges szolgáltatást megkapnak a működésükhöz, és hozzáértő emberek tanácsokkal látják el őket. Először 1970-ben jött létre ilyen intézmény New Yorkban - azóta már négyezer működik a nagyvilágban, közülük 800 Amerikában, 900 pedig Európában. Jellemző, hogy a legendás Szilicium Völgyben 30 ilyen létesítmény üzemel, s csupán San José városában 11. Ide telepítették irodáikat finnek, belgák, indiaiak és japánok is, saját vállalkozóik megsegítésére.
Inkubátorházak apró, kezdő vállalkozásoknak
Magyarországon 1992-93 óta alakulnak inkubátorházak, ám először csak 1999-ben kaptak állami támogatást. Számuk ma már meghaladja a harmincat, ami Barta E. Gyula, az alapító négy vállalkozó egyike szerint egész jó eredmény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az új vállalkozások, amelyek inkubátorházak keretei között indultak, 80-90 százalékban sikeresek, míg a hagyományos körülmények között startoló cégeknek csak 30-40 százaléka éri meg a harmadik évét.
Az eredményes működés egyik fő okának azt tartják, hogy azok a vállalkozók, akik egy helyen tevékenykednek, egy kávé vagy ebéd mellett megbeszélhetik gondjaikat, így segíthetnek egymásnak. Olyannyira fontosnak tartják ezt a látszólag jelentéktelen kapcsolattartási formát, hogy Finnországban például csak egyetlen ajtót tesznek az inkubátorházakra, hogy a ki- és bejáró vállalkozók óhatatlanul találkozzanak, és váltsanak pár szót.
Az első hazai inkubátorházak egykori laktanyák lerobbant épületeiben jöttek létre. Ma már legtöbbjüknél rá sem lehet ismerni az eredeti építményre. Kezdetben foglalkoztatáspolitikai eszköznek tekintették őket, mert a friss vállalkozások új munkahelyeket hoztak létre. Mostanában már a térségfejlesztés lehetőségét is látják az inkubátorházakban, amelyek az ország egyre több pontján jelennek meg. Zala megyében négy jött létre, Ózdon kettő, Budapesten három. Nyíregyházán külföldi támogatással alakították át erre a célra a volt szovjet laktanyát.
Európában egy átlagos inkubátorház 5800 négyzetméteres területet foglal el, 18 vállalkozó használja, és így a kihasználtsága 85 százalékos. Magyarországon átlagosan 2200 négyzetméteres területen 22 vállalkozó kap helyet, a kihasználtság pedig 95 százalékos. Eddig 559 vállalkozó indult ezekből az intézményekből, ma 366 vállalkozás működik ilyen feltételek mellett.
A vállalkozók többsége szolgáltatással foglalkozik, őket követik a kereskedők, aztán az ipari tevékenységet folytató cégek, míg viszonylag kevesen vannak, akik kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak. Az inkubátorházakban működő vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás.
Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy 6-10 milliárd forintot költöttek inkubátorházak létrehozására. Barta E. Gyula szerint évente 500 millió forintra lenne szükség a meglévők fenntartásához. Ahhoz pedig, hogy további hat-tíz új ház is épüljön, másfél milliárd forint kellene. Szakértők szerint növelhetné a hazai mikro- és kisvállalkozások versenyképességét, ha legalább egy inkubátorház jönne létre az elkövetkező négy évben minden kistérségben. Ehhez azonban sokkal jobban kellene élni a kockázati tőke adta lehetőségekkel, és megfelelő finanszírozási rendszert kellene kiépíteni.
