A nanotechnológia alapeszközei, a különleges tulajdonságú labdaalakú molekulák, a fullerének és a nanocsövek tiszta szénből állnak. A szén ott van testünk minden szerves molekulájában, miért hát az aggodalom? A gondot a méretek okozhatják. A kvarckristály tökéletesen ártalmatlan, de a finom kvarcpor tüdőbetegséget, szilikózist okozhat. Hasonló lehet a helyzet a szénnel is. A kérdésre kísérletekkel kerestek választ.

A NASA és a Texasi Egyetem kutatói egerekkel kísérleteztek, nanocsöveket tartalmazó folyadékot csepegtettek egerek tüdejébe. Nem az egyszerűbb belélegeztetést választották, mert a csepegtetéssel pontosan szabályozni tudták a tüdőbe jutott nanorészecskék mennyiségét. Egy hét, illetve 90 nap elteltével megvizsgálták az egerek tüdőszöveteit. A nanocsövek összecsomósodtak, kötegekbe álltak össze és ezeket a csomagocskákat falként zárták körbe a szervezet immunrendszere által odaküldött makrofágok, miközben a tüdő szövetei bizony károsodtak.

A DuPont kutatói patkányokat vizsgáltak. Az eredmény hasonló volt. A kísérleti állatoknak adott legnagyobb nanorészecske-adag testsúlykilogrammonként 5 milligramm volt, ennél a dózisnál az állatok 15 százaléka elpusztult. Halálukat nem mérgezés, fulladás okozta, a nanocsőcsomók elzárták a légutakat a tüdőben.

A nanocsövek környezetre gyakorolt hatását is érdemes lenne tanulmányozni. Lehet, hogy a nanocsövek segítenek más, kevésbé mozgékony szennyezők elterjesztésében, magukkal ragadják a szenynyező vagy allergizáló részecskéket. Az ellenkezője is elképzelhető: a nanocsövek megkötik, és ezzel semlegesítik a szennyezőket. A választ egyelőre senki sem tudja.

A nanotechnológiai laboratóriumokban a műveletek által megkövetelt nagy tisztaság miatt védőöltözetben tevékenykednek a dolgozók. Az általuk esetleg belélegzett nanorészecskék mennyiségét, hatását azonban még sehol sem vizsgálták. (Ma már naponta 2,5 tonna nanorészecskét gyártanak a világon, a nagy gyártók fele az USA-ban működik. Az egyfalú nanocsövek ára az arany árának 70-szerese, a könnyebben gyártható többfalú nanocsövek olcsóbbak.)

A lehetséges alkalmazások között ígéretesnek tűnik különböző gyógyszerek nanorészecskék segítségével való beadása. Ez az elképzelés pedig tényleg megköveteli, hogy megvalósítása előtt tisztázzák a nanorészecskék élő szervezetekre gyakorolt hatását. Akadt olyan környezetvédő szervezet, amely a kockázatoktól tartva valamennyi nanotechnológiai alkalmazás azonnali leállítását szorgalmazta. Az USA környezetvédelmi hivatala mindenesetre ötmillió dollárral támogatja a nanotechnológiák kockázatos mellékhatásainak feltárására irányuló kutatásokat.