Az ország egyik legnagyobb épületbontó cége, a Profilbeton Kft. bontja most szét a Fő utcában az Industrialexport-székházat, s ők belezik éppen a Batthyányi téri csarnokot is. A törmeléket nagyrészt a XVI. kerületi Bökényföldi úti sittlerakó telepre szállítják, miután kiszedték belőle az azbesztet, a bitumenes fedéllemezeket és az olajos hulladékot, amennyiben van benne - tájékoztatott Végvári Zoltán, a vállalkozás vezetője. Ez a telep egyike a fővárosban a néhány, engedéllyel működő nagy sitt-telepnek. A tízhektáros terület egykor homokbánya volt, 2002 óta működik intenzíven, s van még benne néhány százezer köbméternyi hely. A Fő utcai épület maradványai nem sokat foglalnak majd el belőle, mindössze három-négyezer köbmétert.

Emellett még néhány kisebb lerakó van még Budapesten és egy nagy a város közelében, Pilisvörösváron, ahol a volt téglagyári bányagödrökbe lehet elhelyezni a törmeléket. Sok helyen látni viszont illegális lerakót, erdő szélén leszórt sittet. Az utóbbi idők egyik legnagyobb ügye a francia Bouygues cég esete: a Budapest Sportcsarnok veszélyes anyagokkal is szennyezett törmelékét a Rákos-rendező mögötti MÁV területen helyezték el.

A lerakók azonban egy idő után megtelnek. Nyugaton - mondta Végvári Zoltán - kötelező újrahasznosító telepekre vinni a beton- és téglahulladékot, ahol darálógépekkel a kívánt méretre őrlik, s az így nyert anyagot újra beépítik. Budapesten csak egy olyan esetről tud, amikor a tulajdonos előírta, hogy a bontott anyagot dolgozzák be az új épületbe: az óbudai gázgyár helyén létesült Graphisoft park esetében. Az építkezés meg is kapta a főváros elismerő oklevelét.

Egy ilyen újrafeldolgozó telep létesítése több százmillió forint, de amíg nem kötelező oda hordani a sittet, addig nem lehet kifizetődő az üzemeltetése. Továbbá az is nehezíti az effajta telepek elterjedését, hogy nincs kidolgozva az onnan kikerülő anyagok beépítésének műszaki szabványi háttere. Uniós tagként nyilván ezt is rendeznünk kell majd.