
Wendy Brawer alapító a zöld térkép hálózat 15. születésnapját ünnepli Fotó: Varga Zoltán
„Az elmúlt tizenöt év legnagyobb eredménye, hogy a zöld térképek révén a helyi kisközösségek fejlődhettek” – mondja Wendy Brawer, a nemzetközi zöld térkép hálózat New York-i alapítója, aki egy nemzetközi zöld térkép projekt miatt érkezett Budapestre. A számos környezetvédelmi díjjal kitüntetett ökodizájner és zöld aktivista 1992-ben az ENSZ riói klímakonferenciáját előkészítő New York-i találkozóra tervezett egy térképet, hogy a városba látogató diplomatáknak bemutassa, milyen környezettudatos lehetőségek várják a lakókat a felhőkarcolók árnyékában.
Ebből a kezdeményezésből nőtt ki az idén tizenötödik születésnapját ünneplő hálózat, amely ma már a világ 55 országában 650 zöldtérkép-projektet számlál: zöld térképek készülnek egyetemi kampuszokról, városokról, városrészekről, de akár épületekről, hivatalokról is. A térképeken egységes ikonok jelölik a környezetbarát helyeket, a parkoktól kezdve a szelektív hulladékgyűjtőkön át a piacokig. A papíralapú térképeket fokozatosan felváltották az online térképek, melyek a szervezet honlapján egy közös felületen érhetőek el.
„A zöld térképek legnagyobb hatása az, hogy az emberek más szemmel néznek a közvetlen környezetükre, városukra. Persze világszerte nagyon különböző a környezetvédelemhez, a fenntartható fejlődéshez való hozzáállás, éppen ezért fontos, hogy legyen egy hálózat, amelynek segítségével a tagok megoszthatják egymással tapasztalataikat. A 4Bs Hive akció szintén ezt az információáramlást teszi lehetővé” – véli Wendy Brawer a négy európai város szervezeteinek együttműködéséről, mely most érkezett el a budapesti szakaszhoz: május 26. és 29. között a résztvevő városok, Berlin, Bristol, Budapest és az erdélyi Beszterce térképészei Magyarországon gyűltek össze tapasztalatcserére. A projektet az Európai Unió a felnőttoktatást támogató Grundtvig programja révén segíti. A városok aktivistái a tavalyi birstoli találkozó után most Budapestre érkeztek, hogy megismerkedjenek a helyi zöld térképpel.
Budapestnek 2009 októbere óta van környezetbarát helyeket bemutató interaktív térképe. Itt bárki regisztrálhat, hogy bejelölje a lakóhelyéhez közeli környezetbarát, fenntartható életmódot elősegítő helyeket. Jelenleg körülbelül 300 felhasználó aktív, a cél egy körülbelül kétezer fős közösség kialakítása. A zöld térkép terjeszkedik: ma már Budapesten kívül például Miskolc, Vác, Esztergom, Nyíregyháza és Veszprém is megtalálható az oldalon. A magyar térképeken összesen 10 ezer zöld helyet tüntettek fel eddig.
„Akkor lesz élő ez a projekt, ha a közösség működik, az emberek használják, frissítik, nézik a térképet. Bár elsősorban az internetet használó réteg a célcsoportunk, a zöld térkép az idősebbeknek is fontos lehet, akiknek több szabadidejük van és szeretnének a környezetükkel törődni. Ismerik a helyeket, piacokat, boltokat, javítóműhelyeket” – magyarázza Horváth Gergő, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, hogyan épülhet be a zöld térkép a felnőttoktatásba. A Tudatos Vásárlók Egyesülete rendszeresen szervez workshopokat, foglalkozásokat, ahol az érdeklődő civil szervezetek tagjaival ismertetik meg a zöld térkép használatát – így lehet a zöld térkép az oktatás és a közösségszervezés eszköze.
 Zöldtérképeszek Berlinből, Bristolból, Besztercéből és Budapestről Fotó: Varga Zoltán
„A szomszédság szintű kezdeményezések közösséget kovácsolnak az egymáshoz közel lakó emberekből” – mondja Horváth Gergő. Ennek egyik jó példája a Wekerle-telep, ahol a Wekerlei Társaskör és a Zöld Hajtás Klub foglalkozik a zöld térkép fejlesztésével. A klub egyik tagja Schneider Gabriella, aki többek között a helyi kötőkört is vezeti. Ő is részt vett a projekt bristoli programján, ahol például a zöld térkép projektet is szervező Knowle West Media Centre közösségi ház működésével megismerkedhettek. „Sok mindent megváltoztatott bennem az, ahogyan ők megszólítják, megkeresik az embereket. Az intézmény arra buzdítja a helyieket, hogy mutassák meg, mit szeretnének csinálni a közösségért, a szomszédságban. Ők pedig ehhez helyet és tanácsot adnak.
A Knowle West kerület életéről is sokat megtudtunk, ebből számos gondolat, gyakorlat könnyedén átültethető a wekerlei közösség életébe. Nálunk éppen újjászületőben van a Wekerlei Gyerekház, s meglepő, hogy az új igazgatónak a bristoli központ koncepciójához annyira közelálló kezdeményezései, ötletei, szándékai vannak. Nagyon nyitott arra, hogy meghallgassa a tapasztalataimat, beszámolómat, örömmel tanulna a bristoliaktól” – meséli Schneider Gabriella, hogyan lehet hasznosítani a 4Bs Hive projekt tapasztalatait itthon.
A résztvevők legközelebb júliusban találkoznak Berlinben, majd októberben Besztercén, de addig is folytatják a térképészkedést.
|