alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Műemlékbontás a Belváros új főutcáján?

MSZP-Fidesz-nagykoalíció bontakozik három épület helyi védettségének eltörlésében

Márciusban három épület helyi védettségének megszüntetését kezdeményezte az V. kerület a fővárosnál. Mindhárom ház a Belváros új főutcája mentén áll, s régóta azt beszélik, hogy tulajdonosuk lebontaná őket. Ez persze nem egészen igaz, de részben mégis. A védettség törléséről a Fővárosi Közgyűlés határozhat, s bár az illetékes ügyosztály nem javasolja ennek megszavazását, úgy tűnik: ebben a kérdésben létrejön a nagykoalíció, s a Fidesz és az MSZP képviselői együttesen fognak igent mondani a védettség törlésére.

Csordás Lajos-Kálmán Attila| NOL| 2010. április 27. |18 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

ordító egér | 2010. április 28. | 17:25:10

Nem vagyok városvezető, de elvárom, hogy úgy dolgozzanak, mintha személyesen én lennék a helyükben. Így értem, hogy rajtunk múlik.

A Nemzetivel kapcsolatban meg csak azt tudom mondani, hogy jól néz ki. Városképi szempontból ez a lényeges. Az építésszakmának meg mindíg az a fele van porig alázva, aki nem nyer.
Én leginkább Makovecz épületeit nem szeretem. Biztosan zseniális, de nekem nem jön be.

Antoine... | 2010. április 28. | 16:25:27

Akkor tehát városvezető vagy, oké. Ebben az esetben viszont neked kéne legjobban tudnod, hogy SZINTE MINDIG van az a pénz. Az MSZP-s, SZDSZ-es dolgokat ugye, ne is említsük, de a híres Fideszek sem épp a tökéletességükről híresek. Az I. kerületben ugyan megakadályozták a Dísz téri dizájnépítészetet, viszont az V. kerület főfideszes polgármestere és a budapesti főépítésznek szánt kerületi főépítész igen érdekesen tevékenykedett a Molnár utcai szálloda ügyében. Bár városvezetőként nyilván ismered, de ha mégsem, akkor a Molnár utca, szálloda, udvar szavak alapján megtalálod a történetet.

A Nemzeti építészeti minősége a mai magyar építészet egyik mélypontjának van elkönyvelve. A tervpályázat kapcsán pedig az akkori kormány megalázta az egész építészszakmát.

ordító egér | 2010. április 28. | 15:37:27

Hát ki a francon múlik, hogy mit engedünk építeni, ha nem a kerületek, városok vezetőin? Ha azt mondják, hogy a homlokzatnak illeszkednie kell, akkor illeszkednie kell és kész. Az más kérdés, hogy van az a pénz, amiért pártállásra tekintet nélkül megvehetők a döntéshozók.

És igen arra a Nemzetire gondolok. Lövésem nincs, hogy milyen minőségben épült, de jó ránézni.

Megítélésem szerint aki felújítani tud, az építeni is tudna. Ha rákényszerítenénk.

Antoine... | 2010. április 28. | 13:36:45

"Az meg újra csak rajtunk múlik, hogy szép, stílusos, a környezetbe illeszkedő épületeket emelünk, vagy ronda, a költséghatékonyságon kívül semmilyen más kívánalomnak meg nem felelőket."

RajtUNK nem múlik semmi. Vagy te beruházó vagy? A befektetőkön múlik minden. És őket egészen más szempontok vezérelnek, mint egy átlagos városlakót.

"A Nemzeti Színház nem régi, de a nemzeti gödör helyén is jól mutatna."

Arra a Nemzetire gondolsz, amelyet a komplett magyar építésztársadalom legszívesebben eltörölne a föld színéről? Mind a tervpályázat körüli botrányok, mind az épület minősége miatt?

ordító egér | 2010. április 28. | 09:37:08

adamant | 2010. április 28. | 09:20:53

És mire alapozod a megalapozatlan véleményedet?

adamant | 2010. április 28. | 09:20:53

ordító egér | 2010. április 28. | 09:15:37

Eddigi véleményeid alapján bizonyára neked a Kálvin téri 2 db sötét szürke üveg "palota" is az építészet és várostervezés csimborasszója.
És, mint történelmi szükségszerüség és a jelenkor szava miatt lebontott Kossuth Klubnál is sokkal szebb...

ordító egér | 2010. április 28. | 09:15:37

Antoine... | 2010. április 28. | 01:53:18

Nem azért kell valamit lebontani, mert 100-150 éves, hanem azért, ha rossz helyen áll, vagy rossz állapotban van, vagy nem alkalmas arra, amire szolgál.

És bontás nem kötelező, de nem is ördögtől való.

Az meg újra csak rajtunk múlik, hogy szép, stílusos, a környezetbe illeszkedő épületeket emelünk, vagy ronda, a költséghatékonyságon kívül semmilyen más kívánalomnak meg nem felelőket.

A Nemzeti Színház nem régi, de a nemzeti gödör helyén is jól mutatna. Igaz, oda nem azt az épületet akarták.

Antoine... | 2010. április 28. | 01:53:51

...Így kézenfekvő feltételezni, hogy idővel a Vörösmarty téri házakat is lebontatnák az ingatlancápák, hogy a helyükre 2,65-ös belmagasságú, látványhomlokzatos "korszerű, fejlett, élhető" üvegkockákat pakoljanak. Természetesen nagynevű tervező aláírásával, hiszen úgy könnyebben át lehet lépni a helyi előírások magassági korlátozását, mert csak nem leszünk már olyan provinciálisak, hogy megkötjük a Zseni kezét!

A két Petőfi Sándor utcai házat szintén sajnálnám.
Hozzáteszem, az egyik lebontásra szánt épület, a Deák Ferenc sarkon álló betonkocka 40 évvel ezelőtt pont olyan fejlettnek, korszerűnek, élhetőnek számíthatott, mint a leendő utóda ma. Hogy a mai utódnak jut-e majd 40 év a teljes elavulásig, az viszont kérdés. Amely kérdés persze a befektetőnek eszébe sem fog jutni. Hiszen a mai fejlődő, korszerű, élhető világban senki nem tervez 40 évre. Minek is? Ami elavul, azt lecseréljük. És mivel már eleve nem 100 évre tervezték, ezért gyorsan el is fog avulni. Nagyon helyesen, hiszen egy 100 éves valami már anakronisztikusnak számítana egy ilyen fejlődő, korszerű, élhető világban. Üzleti szempontból pedig kifejezetten károsnak.

Antoine... | 2010. április 28. | 01:53:18

"Az, hogy a fejlődés felgyorsult és a mai belváros egy részét megint el kellene dózerolni, hogy újra korszerű és élhető legyen, az nem az ő hibájuk, hanem a miénk, hogy nem tesszük, hanem műemléknek nyilvánítunk mindent, akár kell, akár nem."

Itt két jókora csúsztatás is van:
1. Azért, mert 100 éve leromboltak valamit, hogy a helyére újat építsenek, még nem jelenti azt, hogy most megint rombolni kéne. Ehhez az egykori rombolás tényénél kicsit erősebb érvekre lenne szükség.

2. Fejlődés? Korszerű, élhető? Mármint a kockaházak, igaz? Hiszen jobbára ilyeneket szokás építeni manapság. Legalábbis Budapesten. Vö. tervezés színvonala, megformálás igényessége, felhasznált anyagok minősége, kivitelezés megbízhatósága stb. A 100 évvel ezelőtti házak egy része ma is meglehetős színvonalat képes nyújtani - ha megfelelően felújítják. Miközben ezen 100 évvel ezelőtti házakat a mai "korszerű, fejlett, élhető" XXI. századi technológia képtelen lenne reprodukálni. Legalábbis elfogadható költségszinten nem.

Nem tudom, milyen állapotban van az a Harmincad utcai ház, de én biztosan szívesebben venném, ha felújítanák, mintha a helyére építenének egy újabb üvegvackot. Ráadásul, ha tényleg Norman Foster tervezné, akkor feltehetően olyan méretű épületről lenne szó, amely simán agyonnyomná nem csupán a Harmincad utcai szomszéd háromemeletest, de az egész tömböt magát is. Így kézenfekvő feltételezni, hogy idővel a Vörösmarty téri házakat is lebontatnák az ingatlancápák, hogy a helyükre 2,65-ö

tapsi | 2010. április 28. | 00:48:05

ordító egér | 2010. április 27. | 23:46:53

szted hany turista fog Bpre jönni pl a Corvin-Szigony projekt remekmüveit megszemlelni? ott is az volt kikialtva, hogy nagyon magas nivo, meg hasonlok.
amugy, ha ennyire nem szamitanak a 150 eves epületek, akkor miert nem a Corvin projekt területen kapirgal Csipak ur?

elmondjam? mert a belvarost a hazai teszik ertekesse, amiket most bontogatni akarnak.

nezd meg a IX. kerületet. mit müveltek ott... ledozeroltak az egeszet. a külföldi nem az olyan tömeg epiteszetert jön Bpre, amilyen a vilagon mindenhol van... es raadasul nalunk az olcsobbik van...

szoval el a kezekkel az epitett öröksegtöl!

ordító egér | 2010. április 27. | 23:46:53

Igazi Trebics | 2010. április 27. | 22:34:19

Ha nem hiszed járj utána. Az egész belváros nem öregebb 150 évesnél.

Igazi Trebics | 2010. április 27. | 22:34:19

"Budapest belvárosának mai képét azoknak köszönhetjük, akik gátlástalanul lerombolták a "történelmi" belvárost, az akkori "műemlékeket" és egy akkor modernnek számító várost építettek fel a helyén."
Elképzelem ezt az ostoba mondatot mondjuk Budapest helyett Rómával vagy Velencével:)

Jerzsi | 2010. április 27. | 20:05:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ordító egér | 2010. április 27. | 17:37:10

Budapest belvárosának mai képét azoknak köszönhetjük, akik gátlástalanul lerombolták a "történelmi" belvárost, az akkori "műemlékeket" és egy akkor modernnek számító várost építettek fel a helyén.

Az, hogy a fejlődés felgyorsult és a mai belváros egy részét megint el kellene dózerolni, hogy újra korszerű és élhető legyen, az nem az ő hibájuk, hanem a miénk, hogy nem tesszük, hanem műemléknek nyilvánítunk mindent, akár kell, akár nem.

Igazi Trebics | 2010. április 27. | 17:13:43

Az elvtársak és urak kéz a kézben pusztítják az országot. Azért, jó az, hogy találnak néha közös hangot.
Ez pedig az új fiúk tisztaságát jellemzi:
"A vállalkozó kerülettel való szoros együttműködését nemcsak nyilatkozata jelzi...A jó kapcsolatra utal, hogy Csipak Péter kommunikációs ügyeit Rogán Antal médiaügyekért felelős tanácsadója intézi, a nyilatkozatok ügyében az Indexnek vele kellett kellett egyeztetnie."
http://index.hu/belfold/2010/04/06/harom_vedett_hazat_bontana_le_rogan_az_otodik_keruletben/

adamant | 2010. április 27. | 16:51:10

Ha müemlék, akkor ezt a minösítést felelös szakemberek hozták megfelelö érvekkel alátámasztva.
Most ugyenezek a felelös szakemberek szüntetik meg a müemléki státuszt, szintén megfelelö érvekkel alátámasztva.

Hogy is van ez ?

Ti. ha egy régi, valamikor patinás, ismert, híres és egyábként müemlék épületet lebontanak, azt vissza már nem lehet építeni!

Ellenben Budapest belvárosa nem kíván újabb Plaza-tipusú nagy irodaházakat, néhány fölsö lakószinttel, hanem a meglévö értékeket kellene restaurálni mégha az drágának is tünik és kevesebb hasznosítható m² területet tudna a jelenlegi tulajdonos Csipak Péter jó haszonnal értékesíteni.
Viszont Budapest belvárosa gazdagabb lenne egy hangulatilag, történelmileg jobban hozzáillö épülettel (és ettöl még Csipak Péter neve is fennmaradhatna az utókor számára nagyobb tisztelettel, mint egy Plaza-kocká esetén).

kuvik | 2010. április 27. | 15:45:41

A Harmincad utca 3 esetében Ikvai úr elfelejtette a múlt időt használni, vagy még életében nem sétált el az említett épület előtt. Jelen állapotában a Főváros és a Belváros szégyene, egy II. Világháborús film legideálisabb helyszíne.

Petőfi Sándor utca 14-16.

Népszabadság - Teknős Miklós

A három ház egyike az angol követséggel szemben, a Harmincad és a Bécsi utca sarkán álló, megfeketedett homlokzatú sarokház, a Harmincad utca 3. (másik homlokzatát tekintve Bécsi utca 10.) Ma már kevesen gondolnák, hogy valamikor itt működött Budapest első modern nagyáruháza. Pedig ezért is védett az épület, s ezzel a múlttal akár része lehetne az errefelé terjeszkedő új, belvárosi divatutcának, a Fashion Streetnek is. A házat Fischer Simon nőiruha- és selyemkereskedő építtette 1909-ben, Kármán Gáza és Ullmann Gyula tervei szerint. Az áruház a pincét, a földszintet és a félemeletet foglalta el. Naponta ötezer vevő látogatta. Mostanra az épület lakatlanná vált. Az utolsó üzlet 1997-ben, az utolsó lakó pedig jó tíz évvel később távozott innen, annak köszönhetően, hogy a Fashion Street kitalálója, kiépítője, Csipak Péter felvásárolta a házat. „Az épület akvizíciója 2006-ban fejeződött be, melynek során a lakás célú albetéteket magánszemélyektől, míg a nem lakás célú albetéteket az önkormányzattól vásároltuk meg”- fogalmaz kérdésünkre.

Ezzel a házzal együtt Csipak-érdekeltségbe tartozik két szomszédja is, a Bécsi utca 8. és a Bécsi utca 6. (másik homlokzata Deák Ferenc utca 10.). A három ház jelenleg hatalmas reklámponyvával van beburkolva, részben azért, hogy látványukkal ne rontsák a most megnyitott új belvárosi korzó hangulatát, részben pedig veszélymegelőzésből. „ A tulajdonomban lévő épületekből többfunkciós épületeket szeretnék kialakítani - válaszolta kérdésünkre Csipak Péter. - Az épületek legalsó szintjein utcai portálos kereskedelmi helyiségek kialakítását tervezem, a felsőbb szintekre irodák, illetve szálloda megépítését álmodtam meg. Az épületek alatt pedig mélygarázs kapna helyet, amely az előírásoknak megfelelően a közcélú forgalom számára is elérhető lesz.”

Bár senki sem mondja ki, a mélygarázs építés eleve bontást feltételez. „Amíg a fővárosi önkormányzat nem veszi le a védelmet a Harmincad utca 3-ról, addig nem ildomos ilyesmiről beszélni. Több megoldás van a fejünkben. Bontásra csak ott fog sor kerülni, ahol feltétlenül szükséges"- reagált felvetésünkre a Fashion Street megálmodója, aki itteni tervei megvalósítására településfejlesztési szerződést is kötött a kerülettel. Ebben vállalta, hogy részt vesz a belvárosi utcák fejlesztésében, így például a Harmincad utca, illetve a Deák Ferenc utca Vörösmarty tér felé eső szakaszának felújításában.

Csipak úr terveiben egy Magyarországon soha nem látott építészeti megoldás is szerepel, éppen itt. A leendő épületegyüttes megtervezésével egy világhírű építészirodát bízott meg, hogy a terv méltó legyen Budapest belvárosához. A sajtóban már megjelent információk szerint Norman Foster az új épület tervezője. Bárki is az, nehéz elképzelni, hogy úgy alkotná meg a „soha nem látott” új épület tervét, hogy közben helyi védettség miatt megőrzendő homlokzatokkal bíbelődne.

Ebek harmincadján, gyanús nagykoalícióban? Harmincad utca 3.
Népszabadság - Teknős Miklós Nyilván ezért is kell hát mielőbb levétetni a védelmet az V. kerület segedelmével a Harmincad utca 3-ról. „Az épület rossz állapotban van - válaszolja érdeklődésünkre Puskás András alpolgármester -, ezt többször nehezményezte az elmúlt években a szomszédjában álló Brit Nagykövetség is.” Az alpolgármester jó példának tartja az Október 6. utca 26. szám alatti épület esetét: a szabályozás megváltoztatásával ott sor kerülhetett a közel 10 éve üresen álló ingatlan felújítására, a homlokzat megőrzése mellett ráépítés történt, s az épület a Szabadság tér díszévé vált.

A megújult főutcán hasonló eredményt szeretnének elérni az említett épületekkel is. A védettség azonban szerinte megakadályozza, hogy ráépítésre, átalakításra kerülhessen sor. „Szakmai vélemények alapján, például a kerület főépítészének álláspontja szerint, elmondható, hogy a házak védettsége nem indokolt - érvel az alpolgármester. - Ezt az is jól mutatja, hogy a fővárosi szakbizottság ülésén Ráday Mihály sem ellenezte a védettség levételét a szóban forgó ingatlanokról.”

Err másképp emlékszik Ráday, aki kérdésünkre azt válaszolta, nem volt ott azon a bizottsági ülésen. A kerület egyébként 2008 óta kezdeményezi a védettség levételét, igaz kezdetben még 11 épületről volt szó. Ma már csak háromról, melyek egyike a Harmincad utca 3. Azonban Puskás András megnyugtat: rendeletük szerint a kerület teljes területén bármilyen végleges építési engedély csak az Országos Tervtanács jóváhagyásával és a KÖH véleményezése mellett adható ki, így szerinte garancia van a megfelelő szakmai, örökségvédelmi és építészeti kontrollra.

A másik két épület egyébként, amelyről javasolják a védelmet levenni, a Petőfi Sándor utca 14. és 16. Ez a két, 1911-ből való ház együttesen egy utcára nyíló udvart zár közre U alakban. E beugró franciaudvarban létesült a Váci utcai Taverna Szálló hátsó mélygarázslehajtója. Valamikor ez volt a Szapáry-udvar, a két épület még őrzi az eredeti struktúrát és díszítést. Az egyik, a 14. számú, december óta az SCD Hungary ingatlanfejlesztő tulajdona. A cég kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem akarják lebontani az épületet, csupán „kereskedelmi és szolgáltatási funkcióra” szeretnék alkalmassá tenni. Hangsúlyozza: ők nem kérték a védettség megszüntetésének kezdeményezését. A 16-os számú jelenleg társasház, s a tulajdonosok már 2008-ban jelezték, hogy nem értenek egyet az épület védettségének törlésével.

Mint ahogy nem ért egyet vele az április végén újra a Fővárosi Közgyűlés kerülő javaslat szakmai előkészítője, a városháza települési értékvédelmi ügyosztálya sem - tudtuk meg a városháza sajtóosztályától.

Meglepő egyetértést mutatott viszont a védelem törlésében már 2008-ban a fővárosi MSZP- és Fidesz-frakció, akkor mégsem szavazták ezt meg, mert a főváros vezetése és az V. kerület végül megegyezett, hogy amíg nem látják, mit építene a beruházó, nem oldják fel a védelmet. Erre írásos ígértet is tett 2008 október 22-ei, Demszky Gábor főpolgármesternek írott levelében Cselovszki Zoltán kerületi főépítész és Puskás András alpolgármester, kijelentve: az „október 2l-én tartott egyeztetésünk (…) alapján szeretnénk jelezni, hogy a fővárosi helyi védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezésünket egyelőre visszavonjuk. Ugyanakkor felvesszük a kapcsolatot az érintett ingatlanok tulajdonosaival és megkérjük őket arra, hogy készítsék el ingatlanjaik hasznosítási és átépítési koncepcióját. A jövőt illetően a fővárosi védelem megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatunkat mindezek ismertetésével együtt kívánjuk benyújtani a Tisztelt Fővárosi Közgyűlés elé. Kérjük Főpolgármester Urat, hogy Dr. Kiss Katalin BFPH Települési Értékvédelmi Ügyosztályvezetőt szíveskedjen minderről tájékoztatni!”

Jóllehet a tervek azóta sem készültek el, ennek ellenére a kérdés április 29-én újra a közgyűlés elé kerül. Sőt most még az sem kizárt, hogy a kerület korábbi ígéretlének nem teljesítése ellenére is eléri a védelem törlését. Legalábbis a nyilatkozatokból arra lehet következtetni: a csütörtöki közgyűlés okozhat meglepetéseket ebben a kérdésben. A két korábbi koalíciós partner ugyanis, az SZDSZ és a szocialisták most eléggé megosztottak a döntést illetően. Míg az előbbiek - egyetértve az értékvédelmi ügyosztály szakmai álláspontjával - most sem támogatják Belváros-Lipótváros kezdeményezését, az MSZP frakcióvezetője, az V. kerület korábbi polgármestere, Steiner Pál elképzelhetőnek tartja, hogy a védettségi jog gyakorlását a kerülethez delegálják.

A frakcióvezető személy szerint nem zárkózik el attól, hogy teljesítsék a kerület kérését, igaz, ez egyelőre csak a személyes véleménye, s nem feltétlenül az MSZP-frakció álláspontja. Ugyanakkor a politikus az előzetes konzultációkból, valamint a kerület írásos kérelméből történt tájékozódás alapján állítja: a befektetők nem akarják lebontani az említett házakat, így ahhoz Belvárosi-Lipótváros értelemszerűen nem is segédkezhet azzal, hogy engedélyezi az épületek bontását. Steiner úgy látja, mivel a fővárosnak nincs pénze az épületek megújítására, meg kell adni a belvárosnak azt a szabadságot, hogy saját megkötéseivel járulhasson hozzá a házak rekonstrukciójához. Ha ehhez a fővárosi védettség megszüntetése kell, garanciák mellett hozzá kell járulni.

A főpolgármesteri hivatal álláspontját képviselő Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes lapunknak kijelentette: semmi sem indokolja a fővárosi védettség megszüntetését, a közgyűlési előterjesztésben továbbra sem javasolják azt. Budapest álláspontja változatlan, ahogyan azt 2008-as indoklásukban is rögzítették: a városháza szakmai álláspontja szerint a szóban forgó három épület „építészeti értékeiket tekintve kiemelkedően fontos elemei a belváros építészeti arculatának, neves építészek alkotásai, részletképzésük igényessége és téralakításuk gondossága korukat jellemző, magas szintű alkotásokká emeli”.

Bárhogy is, az MSZP és a Fidesz többségi szavazatával, ha akarja, a városháza szakmai álláspontjával - és persze az SZDSZ-szel szemben - most keresztülviheti a döntést.