alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

A folyó szemberöhög minket

Árvízvédelem – Állandó készenlétben áll tizenhat vaságy az ipolytarnóci iskolában

Hétszázharmincegy méter hosszú, két és fél méter széles – ekkora töltésre lenne szüksége az ötszáz lelkes Nógrád megyei Ipolytarnócnak, hogy megvédje azt a nyolc házat, amelyet szinte minden évben, sőt, olykor évente többször is elönt a kiáradó Ipoly.

Doros Judit, Miskolc| Népszabadság| 2012. január 29. |30 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kovy | 2012. január 30. | 14:06:33

nemethrizsa | 2012. január 29. | 19:38:43

Szerintem ennyi pénzből a faluban elég tisztességes házakat lehetne venni!
És a dolog letudva! Mindenki jól járna!

nemethrizsa | 2012. január 29. | 19:38:43

55 millió 8 ház

azaz házanként 6.875.000 Ft

nem is értem hogy miért kérdéses a dolog, egy normális világban erre azt kellene mondani hogy odébb költöztetik azt a 8 háznyi embert

tapa | 2012. január 29. | 13:03:42

Ismerem Szabó Tibor ipolytarnóci polgármestert: tisztességes, gerinces ember. Szerintem jól döntött.
Ti mit tennétek ebben a helyzetben?

benyok | 2012. január 29. | 09:59:19

Érdemes befeccölni sok száz milliárdot azokért a szép házakért!

Százados úr | 2012. január 29. | 09:58:02

Ez a rövid hír tavaly jelent meg a Magyar Hírlapban.

Nem újkeletű a probléma.

"Négy-öt napos terhelést kellene kibírnia annak a 731 méteres árvízvédelmi töltésnek, amelynek megépítésére most adott be pályázatot Ipolytarnóc önkormányzata. Mivel az Ipoly eddigi legmagasabb vízállása 432 centiméter volt, a töltést úgy akarják megépíteni, hogy elbírja a 487 centiméteres vízállást is. Szabó Tibor, a település polgármestere rögzítette az áradási veszélyhelyzetek krónikáját: 1995 júniusa óta huszonöt ilyen alkalom szerepel a listán. Az első tíz évben „mindössze” hétszer volt áradás, 2006-ban háromszor, 2008-ban és 2009-ben kétszer-kétszer. Tavaly tízszer öntött itt ki az Ipoly, legutóbb pedig márciusban érkezett a tavaszi árvíz a Nógrád megyei faluba."

puli | 2012. január 29. | 09:06:28

Szerbusz krix !

Az olcsóbb megoldás ez esetben a házak másutt történő felépítése lenne .

A Tiszazug 2006 évi gátépítése ( valójában a gátszakadás esetére kiépített lokalizációs vonal ) háromszorosába került a falu újraépítés áránál !

A házak régiek és roggyantak , az új házak nyilván többet értek volna .

Vajon miért !?

A többől mely egy kézbe volt többet lehetett kiszakítani .

Szegény Szelevény , szegény ország !

"szakemberek "

krix | 2012. január 29. | 08:56:30

xanadu | 2012. január 29. | 08:40:34
"Őseink már észrevették:
A víz elviszi, ami az övé!"

És arra is rájöttek: azt is elveszi, amihez semmi köze nincsen. Ezért kellenek - bizonyos körülmények között - a gátak. Nem én mondom, Széchenyi mondta.

krix | 2012. január 29. | 08:54:55

xanadu | 2012. január 29. | 08:39:41
"Egyébként gát mögötti lapost felveszi majd a talajvíz és ugyanúgy lakhatatlanok lesznek a házak."

Ez persze nem így van. A jól megépített gáttal, a gát melletti szivárgó csatornával bizony nemhogy nőne, de erősen csökken a talajvíz.

Ha nem csak a környezet, meg az állatok, hanem az emberek védelmét is komolyan vesszük, akkor bizony építünk gátakat. Nem a kiegyenesített folyó közvetlen partjára, de építünk. A 19. század végéig minden falut elvitt szinte minden évben a Tisza. Ostoba lett volna Széchenyi?

Persze szükség van mocsarakra is, de ha lehet, nem az udvaromon. Az ár-és belvízvédelem NEM valami ördögi szakma. Csak jól kell csinálni. És nagyon sokat jól csinálják! Szolnok, Szeged MINDIG is a folyó partján állt. És nagyon sokszor elmosta az ára. A gátak megjelenése óta meg nem. Biztos, hogy Szolnokot kell áttelepíteni a Kiskunságba? (Mert a Nagykunság évszázadokon keresztül egy nagy darab vizenyős puszta volt.)

xanadu | 2012. január 29. | 08:40:34

Őseink már észrevették:

A víz elviszi, ami az övé!

xanadu | 2012. január 29. | 08:39:41

krix | 2012. január 29. | 08:34:49

Amennyiben komolyan vesszük a természet- és környezetvédelmet, akkor nem gátat építünk ott, hanem házat bontunk.

Hazánkban nem kell küzdeni minden m2 területért, hogy legyen az embernek élőhely.

Egyébként gát mögötti lapost felveszi majd a talajvíz és ugyanúgy lakhatatlanok lesznek a házak.

krix | 2012. január 29. | 08:34:49

Százados elvtárs! (Bocs, én annó így szoktam meg) Nincs szó "gátak közé szorításról"! Arról van szó, hogy egy rövid szakaszon egy gáttal lehetne megakadályozni, hogy elöntse a lapos területet a folyó. Persze nem kellett volna oda építkezni, de azt valakik kijelölték lakóövezetnek valamikor. Aztán (talán mert máshol "meg kellett védeni" a termőföldeket vagy az ezredes elvtárs üdülőjét, gátakat húztak, mire aztán ezt a területet mossa el rendre a víz.
Kilenctizenegy! Agyhalott vagy.
Wgyébként bizonyára meg lehetne oldani 50-60 millióból azt a néhány házat magasabban fekvő önkormányzati telekre felépíteni (persze nem a vétlen, átqrt lakóknak). De bizonyára már ezt is megfontolták, és valami akadálya ennek is van.

xanadu | 2012. január 29. | 08:23:15

Van 75 markos álamfőőrünk, akik BÁRMIKOR hajlandók bepiszkolni kezüket a homokzsákkal.

Ha parancsba kapják ..

Kispancsa | 2012. január 29. | 08:13:00

Elfogadom, hogy arra a pár méteres gátra nincs pénz valamiért,de nyolc házat, valahol magasabban felépíteni talán lehetne. Nem is értem, amióta élek minden évben kiönt a Tisza - Sőt, már Petőfi is írt róla - meg az Ipoly, meg a Zagyva, meg a .... Nem lehetett volna odébb vinni a falvakat, ha már 1800 óta nem volt pénz a gátakra?? Csak hagyni kellene kellő méretű árteret.

medve1942 | 2012. január 28. | 20:16:29

Taliga - eltekintve a hátsó-indiai példáktól, magyar üdülőtelepeken bőven lehetett látni ilyen megoldást, ahol árterület volt. De az ötlet nem új, Svájcban, Németországban az őskorban ez volt a lakótelep, Pfahlbauten néven ismerték, magyarul meg cölöpépítménynek fordították.

puli | 2012. január 28. | 18:36:38

"A folyó szemberöhög minket"
"a határfolyó túloldalán erős, nyolc méter koronaszélességű gátat építettek a szlovákok, "

Megjegyezném hogy szlovákiai magyarokat véd a gát ,- csak úgy mint a felső Tisza Ukrán oldalán épített új és korszerű gát is magyarok lakta területek éves rendszerességű elöntését szüntette meg .

A magyar gátak kiépítése ( tehát a mi oldalunkon ) sem itt sem ott nem történt meg ,-tehát a folyók ezután az itthoni magyar területeket önthetik el ezen szakaszokon !

De legalább Szegednél 80 m -re leszűkítették a folyó medrét ,-elérve hogy a szőke folyó leülepedés után feketévé válik , az árvíz tartóssága 15-20 napoz emelkedett .

"szakemberek""szakemberek""szakemberek""szakemberek"

puli | 2012. január 28. | 17:02:22

Várjátok ki a zöldárt a Tiszán ,- másképpen fogtok gondolkodni !!!

taliga | 2012. január 28. | 14:01:25

medve!

Távol-keleten ezt már régen kitalálták (2-4 méteres oszloipokon állnak a házak, igaz ott azért valamivel többet öntenek ki a folyók, pláne a monszun alatt végig vízban állnak...

medve1942 | 2012. január 28. | 13:07:16

Gátnál sokkal olcsóbb volna talán a házakat magasított betonvázra építeni. Ez megoldaná azt a kérdést is, nem jobb-e a folyóknak, ha időnként kiáradhatnak.

bubu64 | 2012. január 28. | 12:42:08

Igen, itt az a kérdés, hogy ki adott ki lakóház építési engedélyt ártérre? A helyi önkormányzat, vagy a megyei.Aki kiadta, az gondoskodjon a védelemről. Százados úrnak igaza van.Ha gátak közé szorítjuk a folyót egy helyen, az máshol fog kitörni a keretei közül. Már megint magyar módra, ész nélkül építenénk valamit.

kilenctizenegy | 2012. január 28. | 12:17:31

Miért nem építik fel a gátat saját pénzükön?

Miért az én adómból költsenek el százmillió forintot, csak azért, mert ők az ártérbe építkeztek?

Virág elvtárs s.k. | 2012. január 28. | 10:53:25

Nehéz kérdés, Százados Úr, ....ugyanakkor a nyolc ház értéke messze sincs annyi, mint a gáté lenne......ugyanakkor ha már két oldalon van gát között az Ipoly, az újabb problémát okozhatna....

Virág elvtárs s.k. | 2012. január 28. | 10:48:58

A gátépítés önkormányzati feladat, a házépítés meg ki-ki alapon megy----kinek kinek az önkormányzati feladat olcsóbb...még ha drágább is.

A Római-parti gáttal sem értek egyet, agyonnyomnák a partot, csak hogy fölértékeljenek néhány ingatlanspekulánst......

Virág elvtárs s.k.

Százados úr | 2012. január 28. | 10:48:11

Ha a problémahalmazt nézzük, akkor a dolog Trianonnal kezdődik. Az Ipoly határfolyó, és mind a két oldalán rendbe kellene hozni a védműveket, ahhoz, hogy a folyó bármely pontján rend legyen.
Lát valaki erre esélyt?

A második kérdés annak eldöntése, hogy egyáltalán milyen módon kell a folyókhoz viszonyulni. Gátak közé kell-e őket szorítani, vagy hagyni őket egy kicsit tágabban hömpölyögni.

Harmadik kérdés a térség általános szegénységéhez való viszonya az országnak.

Negyedik kérdés pedig a szegények szegényein - a romákon - való segítés szándéka. Akár országos, de még inkább helyi szinten.

taliga | 2012. január 28. | 10:30:08

Pixy, bocs, nem láttam a kommentjét!

taliga | 2012. január 28. | 10:29:16

Nem lenne olcsóbb azt a 8 házat máshová felépíteni...?

Ференц Дьюрчань | 2012. január 28. | 10:02:21

Masok meg sok penzert Velencebe utaznak... Semmi sem jo ezeknek....

Pixy | 2012. január 28. | 09:37:10

Pasinszki | 2012. január 28. | 09:00:56

Kivéve, ha a Római-parton építkezel, mert ott Tarlós elvtárs kijárja neked a mobilgátat, hogy a jóistenke áldja meg az összes kezével.
Amúgy valszeg azért építkeztek oda ezek a nyomorultak, mert ott volt a legolcsóbb a telek.

Pasinszki | 2012. január 28. | 09:00:56

Igen, valahogy én is úgy gondolom, hogy épeszű ember nem épít árvízjárta helyre lakóházat. A házépítést azonban valaki engedélyezte. Az engedélyező hatóság persze semmiért se felel.

Százados úr | 2012. január 28. | 08:54:26

Józan ésszel biztosan egyszerűbb lenne a házakat áthelyezni, de az a problémahalmaz, amely e körül feszül, ezt nem teszi lehetővé. Szomorú, de szerintem így van.

Pixy | 2012. január 28. | 08:31:10

Édes lelkeim, nem lenne egyszerűbb máshova építeni azokat a házakat?

2010-ben tizenötször öntött ki az Ipoly, a veszélyeztetett utcák mindig víz alá kerülnek
Fotó: Kovalovszky Dániel A beruházáshoz el is nyertek ötvenötmillió forintot, ám a munkát mégsem kezdik el, sőt, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen arról döntöttek, visszaadják a pénzt az államnak. Az ok: hiába igazolják sokéves tapasztalatok és geodéziai mérések, hogy kisebb töltés is elég lenne a veszélyeztetett utcák megvédésére, a gát mérete nem szabványos, így a vízjogi hatóság nem ad rá építési engedélyt. A szabványos, négy méter széles védvonal megépítése legalább tízszer annyiba kerülne, ám Ipolytarnócon senki nem hiszi, hogy valaha is elnyernének erre hatszázmillió forintot.

– Amikor jön a víz, összekapjuk a hét gyereket, és megyünk fel a régi iskolába, ahol van egy vaságyakkal berendezett tanterem: az utóbbi években már úgy járunk oda, mintha hazamennénk – mondja Bada Tibor. Ők száz méterre az Ipolytól, a Rákóczi út 9.-ben laknak, és téglából épített házuk alaposan megsínylette az elmúlt évek rendszeres elöntéseit.

– A linóleum alatt áll a víz, a falak repednek, a terasz megsüllyedt, a szobák dohosak, penészesek, a ruháink nedvesek, és semmi reményünk arra, hogy ez megváltozzon. A gátban bíztunk, de most, hogy az nem épül meg, már csak a csoda segíthet rajtunk! – panaszkodik a nagycsaládos férﬁ. Azt mondja, legszívesebben elköltöznének a faluból, s már ki is néztek Salgótarjánban egy kétszobás, fürdőszobás, kazános házat, ami nagyjából hárommillió forintba kerülne. Ennyi pénzt azonban ők biztosan nem kapnának az ipolytarnóci, szocpolos támogatással épített s lassan tönkremenő házukért, amit állandóan árvíz fenyeget. Salgótarjánban állandó munkája is lenne a családfőnek: egy vízvezeték-szereléssel foglalkozó cég alkalmazná a roma férfit.

Két éve tízszer öntött ki az Ipoly

– Patthelyzet, amit az önkormányzat saját erejéből már nem képes megoldani – így jellemzi az ipolytarnóci állapotokat Szabó Tibor, a település független polgármestere. Nála jobban talán senki nem ismeri errefelé a szeszélyes Ipolyt: amikor beszélgetünk, akkor is naprakész a Szlovákiában leesett hómennyiségről, olvadáskor nem csak a magyar, de a szlovák vízállásjelentéseket is rendszeresen nézi, és az adatokból már rutinosan számítja ki, mikor milyen magasságon tetőzik náluk a folyó.

– Ha tudom, hogy jön a víz, már megyek a Rákóczi és a Dankó utcába, hogy biztonságba helyezzük az ilyenkor törvényszerűen elöntött nyolc ház harmincöt lakóját. Az iskolát a kevés gyerek miatt már régebben bezártuk, az üresen álló épületben kialakítottunk egy tizenhat ágyas tantermet, ahol mindenki elfér, aki nem tud rokonokhoz vagy barátokhoz menni – mondja Szabó Tibor. Szavai szerint az elmúlt tizenöt évben 25-ször volt árvízvédelmi veszélyhelyzet Ipolytarnócon: a „rekordévnek” 2010 számított, amikor tízszer öntött ki az Ipoly, és minden alkalommal ki kellett telepíteni az embereket.

– Próbálunk homokzsákokkal védekezni, emelgetjük az ideiglenes töltéseket, de az Ipoly mindig szemberöhög minket – mondja a polgármester. Hozzáteszi: a nyolcvanas években a határfolyó túloldalán erős, nyolc méter koronaszélességű gátat építettek a szlovákok, a magyar részen viszont csupaszon és védtelenül maradt a part. Ott a védvonal mindig megtartja a vizet, ráadásul szorítja feléjük, így az elöntés mára rendszeressé vált.

A nagyobb gátra nincs pénz

Ezért is örültek, amikor kiderült, hogy a forráshiányos önkormányzat önrész előteremtése nélkül pályázhat egy száz százalékban finanszírozott, árvízvédelmi beruházásra. A tervek és geodéziai mérések elkészítéséhez több mint egymillió forintos hitelt vettek fel, azonban most ezt a pénzt is elbukták, mert vízjogi engedély híján nem építhetik meg a négy-öt napos terhelést, és 487 centiméteres vízállást elbíró „szükséggátat”.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség álláspontja szerint sem a koronaszélesség, sem a rézsűhajlás nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak, ezért elutasították az engedély kiadását, és az ipolytarnóci önkormányzat fellebbezése után tavaly decemberben ugyanígy tett a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is.

– Az árvízi védekezés az önkormányzat feladata, az Ipoly viszont az államé. Nekünk egy akkora gát megépítésére volt erőnk és pénzünk, amekkorát a tervben bevállaltunk, ennél nagyobb és erősebb, ráadásul a tapasztalatok szerint szükségtelenül „túlbiztosított” védvonal kialakítása meghaladja egy ilyen kis önkormányzat lehetőségeit. Nem hadakozunk a bürokratikus előírásokkal, inkább visszaadjuk a pénzt – mondta a polgármester.

A nyolc „árvízi” ház lakói csalódottak, mert a tavaszi áradáskor újból elöntés fenyegeti őket, és nincs gát, ami védené őket. Már rég megoldódott volna a gondjuk, ha annak idején nem téglából, hanem vályogból építkeznek, és az átázott falak az első árvíz után kártyavárként összeomlanak: akkor nekik is járna állami segítség az újjáépítéshez. Így csak abban reménykedhetnek, hogy az évek óta tartó áldatlan állapotot látva mégiscsak megesik rajtuk a kormány „szíve”, s ha már gát nem épülhet, a folyamatos veszélyhelyzetre való tekintettel legalább kisajátítják a házakat.