A hivatal tegnap döntött: hiába reménykedtek a gyermekek és szüleik

Fotó: Kocsis Zoltán

Az önkormányzat a közoktatási intézményi struktúra átalakításával, a kerület nehéz anyagi helyzetével indokolta döntését. Eszerint a jelenlegi helyzetből csak az „elhanyagolt és leépült struktúrák” átalakításán keresztül juthatnak ki. A 3230 iskolai férőhelyre 2316 gyermek van beíratva, az eddigi öt önálló intézmény átszervezésével négy épületben három iskola marad. A Janikovszky épületét azonban néhány éve újították fel 700 millió forintért. Szakmai programjának sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei elsős beiratkozásnál többszörös volt a túljelentkezés. A 400 gyereket befogadó iskola igazgatója egy április 20-i levélből értesült az önkormányzat szándékáról. Ekkor már túl voltak az elsősök beíratásán és a gimnáziumi felvételiken. A történteknek különös mellékzöngét ad az iskola honlapjának „túlterheltség miatti” elérhetetlenné válása, illetve az a napokban előkerült hangfelvétel, amelyen egy kerületi fideszes képviselő szavaiból inkább politikai bosszúra, mintsem szakmai érvekre lehet következtetni a döntéshozatalnál.

Az utóbbi hónapban szülők és diákok szinte folyamatosan az utcán voltak iskoláik bezárása miatt. Bonyhád, Kaposvár, Kistarcsa, Budapest – néhány hely, ahol az önkormányzat egyeztetés és többnyire hatástanulmányok készítése nélkül döntött. Arról nincs hír, hogy a kormány tervez-e bármilyen intézkedést e mostani iskolabezárási hullám megakadályozására. A közeljövőben számos önkormányzat kényszerül hasonló lépésre, arra, hogy intézményét átadja valamely nagy egyháznak. Ez most könnyebb is lesz, már a parlament előtt fekszik a javaslat, amely szerint a településeknek nem lesz kötelező közbeszerzési eljárást lebonyolítaniuk, ha valamely intézményük tulajdonjogát más fenntartónak adnák át.

A korábbi jogszabály arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy ilyen esetben közoktatási megállapodást kössenek az egyházzal, emellett öt éven át kiegészítő normatívát kellett fizetniük az átadott intézmény után. Ezt a kötelezettséget épp azért rögzítették, hogy anyagi okokra hivatkozva az önkormányzatok „ne passzolhassák le iskoláikat” és közoktatási kötelezettségeiket. Míg az állami-önkormányzati tulajdonban lévő iskolák száma így egyre csökken, az egyházi iskolák száma jelentősen nő. Ez a folyamat korlátozhatja a szülőket, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak gyerekeiknek. Arról, hogy hány önkormányzati iskola került egyházi kézbe, nincsenek összesített adatok. Arra viszont vannak, hogy az önkormányzatok a demográfiai csökkenésre hivatkozva hányat zárnak be, illetve vonnak össze.

Az Index szerint húsz településen húsz iskolát zárnak be és 34-et szerveznek át vagy vonnak össze. Lapunknak korábban Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa úgy nyilatkozott, hogy elkerülhető lett volna az iskolabezárási hullám akkor, ha – ismerve az önkormányzatok eladósodottságának óriási mértékét – módosították volna a költségvetési törvényt. Erre javaslatot is tett a politikus, azonban az oktatásirányítás nem vette napirendjére ezt a kérdést.