Teherautón a szennyvíziszap. Nagyjából kétszáz tonna keletkezik naponta
Népszabadság - Kocsis Zoltán Jóllehet még most is akadnak ellenzői a Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telepnek (BKSZT), a helyben történő, de ellenőrzött laboratóriumi mérések egyértelműen igazolják, hogy szükség van a Csepel-sziget északi csücskén megépült páratlan létesítmény környezetkímélő technológiájára. Annak ellenére is, hogy ezt az elmúlt időszakban többen is igyekeztek kétségbe vonni. A folyamatos laboratóriumi mérésekkel kiderülhet, hogy az immár a létesítménybe érkező, korábban szabadbeömlésű csatornák milyen mértékben károsították a Dunát.

Arról nem is beszélve, hogy sok kelet-közép-európai nagyváros - például Prága (ahol most gondolkodnak a meglévő tisztító bővítésén) vagy Bukarest - is megirigyelne egy hasonló, vadonatúj létesítményt, amely korszerű technológiája mellett fejlett, nem kis részben önálló energiaellátással rendelkezik. A tisztítás eredménye pedig a dunai beömlés előtti utolsó, rövid fedetlen szakjaszán is látszik: a folyó alatti bevezetés előtt egy hatalmas vízesésben ömlik alá a teljesen átlátszó, szerves úton megtisztított víz. Minderről a Népszabadság munkatársai egy mindenre kiterjedő helyszíni bejáráson győződhettek meg.

A csaknem 68 milliárd forintba került tisztítómű összes műtárgya fedett, ami Európa-szerte ritkaságnak számít, szagkibocsátása a kémiai levegőtisztítás miatt nulla, a biológiai tisztításnak köszönhetően pedig a Dunába visszaengedett víz minősége megfelel a vízjogi létesítési engedélyben előírt mértékeknek - hangsúlyozta lapunknak Páll Ernő, a BKTSZ Kft. igazgató-helyettese, aki egyúttal a kivitelező, illetve a majdani üzemeltető konzorcium egyik francia tagját is képviseli, ráadásul a kezdetektől, tehát a tisztító tervezésétől részt vesz a munkában.

Ha véget ér a tavaly augusztusban kezdődött és egy évig tartó próbaüzem, a teljes egészében automatizált tisztító 24 órás üzemeltetését műszakonként mindössze hét szakképzett munkatárs végzi majd egy néhányfős kisegítő személyzettel közösen. A tisztítóban jelenleg összesen hetvenen dolgoznak, közülük kilenc pályakezdő magyar mérnököt, illetve technikust alkalmaznak, 13 csepeli lakost, s 25 munkanélkülit, őket együttesen a BKSZT Kft. képzi ki saját költségén.

Már korábban megtörténtek a gépészeti-technológiai beállítások, februártól folyamatosan és teljes kapacitással folytatódik a tesztidőszak második része: másodpercenként négy-öt köbméter szennyvíz érkezik a telepre (a befogadó Dunán a jelenlegi magas vízállásnál nagyjából 15 ezer köbméter halad át ugyanennyi idő alatt, ami önmagában is öntisztító); Csepel átlagos befogadóképessége egyébként napi háromszázezer köbméter. Összesen 18 egyforma, úgynevezett szennyvízvonal segíti a biológiai tisztítást, ezek mindegyike lényegében egy-egy önálló tisztítómű, melyek egyenként 17,7 ezer köbméternyi szennyvizet képesek megtisztítani naponta. (A 18-ból 17 üzemel, egy tartalék.) Méretükre és kapacitásukra jellemző, hogy a Veszprémben keletkező 11 ezer köbméternyi szennyvízhez egy, de a szegedi mennyiség ártalmatlanításához is elegendő lenne három darab a csepeli 18-ból.

Csepeli zuhatag. Hatalmas vízeséssel ömlik a Dunába a tökéletesen megtisztított szennyvíz
Népszabadság - Kocsis Zoltán A kelenföldi és a ferencvárosi átemelő-telepekről egy-egy, Duna alatti vezetékpáron Pestről és Budáról beérkező szennyvíz a fővárosi mennyiség csaknem fele. (A többit az észak- és a délpesti telepeken ártalmatlanítják.) Ezt először az átemelőknél egy durva, majd a telepen egy hárommilliméteres finomabb rácsozaton előszűrik, melyeken így háromnaponta héttonnányi úgynevezett rácsszemét keletkezik. A biológiai medencék tisztítókapacitása csaknem 21,9 ezer köbméter óránként, ez kétszerese a száraz időben átlagosan beérkező vízmennyiségnek. Nagy esőzések idején a telep akár 37,5 ezer köbméternyi vizet is képes óránként fogadni és fizikai úton tisztítani. A biológiai medencék maximális kapacitását meghaladó mennyiséget ezután elvezetik. Ha ugyanis a teljes mennyiséget beeresztenék, az kimosná, megölné a biológiai tisztítást elvégző baktériumtenyészeteket, melyek újbóli kitenyésztése egy-másfél hónapot is igénybe vesz.

A csepeli telep több egyedi megoldást is tartalmaz, ezek egyike például az egymás alá épített, egyenként ötven méter hosszú medencesor: a biológiai tisztítás első fázisa az utóülepítő alatt helyezkedik el, amivel a felére csökkentették a 18 darab szennyvízvonal helyigényét. És ilyen a már említett teljes lefedés, a belső levegő kémiai szagtalanításához speciális vegyszereket és berendezéseket használnak. A szabadba visszaengedett levegő minősége pedig jobb, mint általában a fővárosé. Budapesti sajátosság egyébként a rendkívül zsíros szennyvíz, ez jól látható a medencékben, ahol hatalmas mennyiségben úszkálnak a téli, az átlagos 12 fokosnál jóval hidegebb víz tetején a szabályos gömbökbe zsugorodó sárgás-szürkés zsírgolyók. Ilyet szinte sehol máshol nem tapasztalni, a budapesti háztartások és a vendéglátósok azonban előszeretettel használják zsírürítőnek a vécélefolyókat. Csepelen speciális kezeléssel zsírtalanítanak.

Páll Ernő szerint sok magyar műszer és berendezés található a szennyvíztisztító telepen, az építészeti munkákban is részt vettek magyar mérnökök és cégek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a tervezéshez és a kivitelezéshez elengedhetetlen volt az a két francia óriás, amelyek a világon egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek egy ilyen méretű és jellegű létesítmény technológiai fejlesztéséhez és kivitelezéséhez.

A telep áramfogyasztása hat megawatt-óra, melyből 2,6 megawatt-órányit, nagyjából tehát a szükséglet negyven százalékát saját gázmotorjaival termel meg. Ezekből három is van, egy tartalékkal, s mindegyikük alkalmas földgáz elégetésére is. Ám elsődlegesen a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap rothasztása során keletkező biogázt égetik el bennük.

A központi szennyvíztisztító működésének folyamatábrája
BKSZT Sokan tartottak egyébként attól, mi lesz a telepen keletkező szennyvíziszap sorsa, ezeket egyelőre teherautókon elszállítják egy vidéki lerakóba hétfőtől péntekig. Naponta egyébként tízkamionnyi iszap keletkezik, nagyjából kétszáz tonna. Budapest és Brüsszel jelenleg is dolgozik a végleges elhelyezés megoldásán. Tévedés azonban azt hinni, hogy az iszapot minden előkezelés nélkül el lehet égetni, ez csak akkor lehetséges, ha először kiszárítják. Az iszap szárazanyag-tartalma ugyanis mindössze 26 százalék, a többi víz, amit el kellene párologtatni. Ráadásul a 26 százaléknak csupán az 55 százaléka éghető anyag, a többi homok, azaz a kalóriaértéke is kicsi.

Ezt azért fontos tudni, mert a Csepelen keletkező szennyvíziszap ártalmatlanítását a főváros szeretné összekötni Budapest második szemétégetőjének megépítésével, ezzel - hasonlóan Bécshez - teljes körűvé válna a hulladékkezelés és az iszapártalmatlanítás, melynek során áramot és a távfűtési rendszerbe kapcsolható hőt lehetne termelni.

"Szennyesteregetés" oda-vissza

Februári, a fővárosi Fidesszel közös bejelentésének megfelelően ügyészségi feljelentést tett a napokban a fővárosi KDNP a csepeli szennyvíztisztítóval kapcsolatos ötmilliárdos elszámolási vita ügyében. Úgy tudni, a kivitelező konzorcium annak idején - a régészeti feltárás elhúzódása miatt - több hónapos késéssel tudta csak elkezdeni az építkezést. A főváros akkor megígérte, ha a konzorcium tartja a határidőt, minden indokolt többletköltséget megtérít. A kivitelezők végül hosszú műszakokkal, hétvégi munkával határidőre elkészültek, a főváros mégsem fizetett. Emiatt választott bírósági per van folyamatban, holott információink szerint korábban volt esély a peren kívül megegyezésre is. A KDNP egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a főváros jogi képviselője, a fővárosi SZDSZ-frakcióból minap kilépett Lakos Imre felesége nem követ el mindent az önkormányzat képviseletének érdekében.

Mindezzel kapcsolatban Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, Wertán Zsolt Zoltán, a KDNP képviselője a csepeli szennyvíztisztító-beruházás kapcsán fél információkon alapuló csúsztatásokkal feleslegesen próbál egy bírósági szakaszban lévő ügyet befolyásolni. A képviselő tájékozatlanságát jól mutatja, hogy míg szerinte a főváros jogi megbízottja nem követ el mindent az önkormányzati vélemény érvényesüléséért, a KDNP-s városatya még azt sem tudja pontosan, ki képviseli az önkormányzatot a perben. Ez a személy ugyanis nem Lakos Imre felesége, hanem dr. Grigássy György. Ő, mint a főváros megbízott ügyvédje a beruházás megvalósításában érintett Enviroduna Kft., valamint a főváros szakmailag érintett ügyosztályának a bevonásával kialakított álláspontot képviseli.

A főpolgármester-helyettes szerint az önkormányzat korábban valóban tett javaslatot a peren kívüli megegyezésre, ezt azonban a konzorcium nem fogadta el. A főváros továbbra sem ismeri el a kivitelezői többletigényeket, ezért folyik a választott bírósági eljárás, melynek során minden szakmai eszközt felhasználnak a fővárosi pernyertesség érdekében. Mivel ebben az eljárásban nincsen első- és másodfok, a választott bíróság döntése kötelező érvényű.