Élet a K hídon túl
Az elmúlt évtizedekben annyi fejlesztésre futotta, hogy jelzőlámpás csomópontot alakítottak ki a K híd két végében, és három évvel ezelőtt 150 millió forintból újjáépítették a csúszdás játszóteret. Hétvégenként több száz budapesti keresi fel a szigetet, és mivel a szigetre vezető, 142-es buszjáratot takarékossági okokból 1995-ben megszüntették, mindenki autóval jön, hiszen a legközelebbi megállóig - a szentendrei HÉV Filatori-gát állomásáig - jó negyedórát kell gyalogolni. A sziget zöld területére elvileg nem szabad behajtani, de mivel még éjszaka sem őrzi senki a területet, az autósok nem sokat törődnek a tiltótáblával, a járókelőknek ezért nemegyszer le kell húzódniuk, hogy elengedjék az autókat.
A többség kutyát sétáltatni jön, vagy azért, hogy kihozza a gyereket a játszótérre. A 108 hektáros sziget északi kétharmadán - amely zöld terület - az infrastruktúrát néhány ivókút, egy pár pad és rácsos szemetesek jelentik, a környéken viszont egyetlen vécé sincsen. Az ebek mellett így a gazdák is a bokorban végzik a dolgukat.
Az Óbuda felé eső parti töltés mindkét oldalán burjánzik a szemét, a K híd alatt háztartási hulladékot rejtő zsákok tucatjai. Az első hajléktalantanya is itt található, de nemcsak a kék kempingsátorban laknak, hanem északabbra is, két - kerítéssel körülvett - faviskóban. Az egyik közelében tábortüzek nyomai, a tűzrakó mellett komplett ülőgarnitúra fokozza a komfortot.
Miközben a réten két harci kutyát enged ki valaki a kocsiból, fehér kombi Zsiguli araszol a töltésen, a csomagtartóból műanyag zsákok kerülnek elő, a sofőr gyakorlott mozdulattal szabadul meg tőlük. Volt már rá példa, hogy kiégett kocsironcsot felejtettek a fák között, tavaly pedig egy hatméteres dombról derült ki, hogy nem is természeti képződmény, hanem egy az 1960-1970-es évekből származó, tízezer köbméternyi hulladékot rejtő lerakó, amelyet időközben benőtt a növényzet. A közelgő Sziget Fesztivál miatt a szervezők végül rohammunkában elszállították a megmaradt háromezer köbméternyi szemetet, amely két fuvar között az egyik éjszaka újabb kétszáz köbméter sittel gyarapodott.
Hétvégén, éjszakánként illegális gyorsulási versenyeket is tartanak a Hajógyárin, a terepezők nyomai pedig nappal is láthatók. A Sziget Fesztivál sem múlik el nyomtalanul, még most is bőven találni söröskupakokat, széttaposott poharakat a földben, a kiégett fűfoltokból az is pontosan megállapítható, hogy a Nagyszínpad körül merre voltak a söntések. A Nagyrét kellős közepén máig nem sikerült kiegyengetni a földet, viszont a táj egy tóvá terebélyesedett tócsával gazdagodott.
A sziget gazdátlanságának elsősorban az az oka, hogy az északi kétharmad nagyobbik fele a főváros, az Óbuda felőli sáv a III. kerület kezelésében van, a csónakházak környéke pedig a magyar állam tulajdonában. Óbuda képviselő-testülete nemrégiben döntött arról, hogy átvenné a fővárosi területek kezelői jogát, a városháza szerint viszont ez nem volna megoldás, és a jogszabályok sem engedik.
Pénze egyelőre egyik önkormányzatnak sincs a sziget rendezésére (sem a gyorsulási versenyeket megakadályozó fekvőrendőrök, sem néhány mobilvécé felállítására nincs keret), az egyetlen reményt az jelentheti, ha a volt hajógyár területén - a sziget déli harmadán - elkészül az Álom Sziget nevű, kaszinókat, szállodákat és konferencia-központot is magába foglaló beruházás. A 400 milliárd forint értékű fejlesztés keretében ugyanis 300-400 millió forintot költenének a Nagyrét és környéke zöld területeinek fejlesztésére. Erre azonban még várni kell, az Álom Sziget ugyanis a leghamarabb 2012-re épülhet meg.
