Koalíciós nézeteltérés a BKV miatt
Politikai vihart is kavart a csaknem tízszázalékos teljesítménycsökkentést tartalmazó BKV-paraméterkönyv tervezete: a javaslat miatt nézeteltérés alakult ki a várost irányító koalíción belül. Információink szerint a tervezetet első körben tárgyaló főpolgármesteri kabinet legutóbbi ülésén Demszky Gábor főpolgármester érzékeltette, hogy a járatrikításokat és -összevonásokat tartalmazó anyagért a szocialistáknak kell tartaniuk a hátukat. Ezt mutatja az is, hogy Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója szerint a főpolgármester felkérte a BKV-t, a járatritkításokat és -összevonásokat ne úgy mutassa be, mintha annak pozitív közlekedésfejlesztési indoka volna, hiszen pénzhiány miatti megszorításról van szó.
Információink szerint a kabinetülésen a szocialisták jelezték a főpolgármesternek, hogy a paraméterkönyvet egyáltalán nem tekintik további megszorításnak, hiszen a BKV tájékoztatása szerint ez a lehetőségeken belül a legjobb szakmai anyag, Az MSZP azzal is érvelt, hogy koalíciós felelősséget kell vállalni a tömegközlekedés átalakításáért, csakúgy, mint az oktatási és az egészségügyi reformintézkedésekért.
Úgy tudjuk, szocialista képviselők megütközéssel fogadták Demszky azon kijelentését is, hogy a paraméterkönyvben foglalt módosításokat ne indokolják pozitív közlekedésfejlesztési okokkal. Szerintük ugyanis a tervezet elkészítésének ez volt az egyik fő célja, ráadásul a kommunikációs igazgató szerint is "egyértelművé vált a kabinetülés résztvevői számára", hogy a paraméterkönyvben foglalt menetrendi változtatásokra szükség van.
Több MSZP-s forrásunk szerint az is furcsa, hogy a tizennyolc éve a főpolgármesteri székben ülő Demszky Gábor mossa kezeit a változtatások miatt, miközben elvárásként fogalmazta meg, hogy nullszaldóval működjön a jelenleg 80 milliárdos adóssággal küszködő BKV. Mint azt a városháza kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta, gazdasági és szociális okokból további jegyáremelésre sincs lehetőség, a cég sem újabb állami és önkormányzati támogatást nem kaphat, valamint további hiteleket sem vehet fel. Vagyis a közlekedési vállalatnak nem nagyon van más lehetősége, mint hogy a teljesítményét visszafogja.
A csaknem tízszázalékos teljesítménycsökkenés egyébként - a paraméterkönyv tervezete szerint - évente hatmilliárd forintos megtakarítást eredményezne a BKV-nál. Ez pedig elengedhetetlen a működéshez és a további fejlesztésekhez. Annál is inkább, mert az állam gyakorlatilag befagyasztotta a közlekedési vállalatnak normatíva címén évente juttatott nagyjából harmincmilliárd forintot (amely az idén még az infláció mértékével sem emelkedik), a főváros pedig hosszú évek óta egyetlen fillért sem ad saját cége működtetésére, csak a fejlesztésekhez nyújt pénzügyi támogatást, de sokak szerint azt is a vállalat valós igényei alatt.
Nem látja szakmai indokokkal alátámaszthatónak a tervezett módosításokat a BKV felügyelőbizottságának három, a cég munkavállalói által delegált tagja sem. A Közlekedési Dolgozók Országos Egyesülete pedig közleményében csúsztatásnak nevezte, hogy valódi egyeztetés lett volna a civilekkel a változtatásokról, és állították, hogy annak bevezetésével 6-800 járművezető állása szűnne meg.
A paraméterkönyv miatt nem bocsátanak el járművezetőket - reagált lapunkhoz eljuttatott közleményben a BKV. A cég emlékeztetett arra, hogy a tervezetet elismert külső szakértőkkel, az érintett civilekkel, a szakszervezetek és a lakosság véleménye alapján állították össze, a végleges változat pedig újabb, széles körű egyeztetések után készülhet el. Bár a cégnél állítják, valójában hálózati fejlesztésről van szó, ráadásul az új struktúra kidolgozásánál messzemenően figyelembe veszik az utasok - a "civilek" - véleményét, mégis úgy tűnik, alig engednek valamit az általuk és a megbízott szakértőik által kidolgozott változtatásokból. A nyilvánosságra hozott változtatásokat drasztikus, vállalhatatlan és szakmailag elfogadhatatlan beavatkozásnak tartja a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is. A civil szervezet elnökségi tagja, Vitézy Dávid azt veti a cég és a városvezetés szemére, hogy hónapokig félrevezetik az embereket, nem ismerték be, hogy a hálózat átdolgozása valójában járatrikítást és -megszüntetéseket jelent.
Nincs jó véleménnyel a tervezett változtatásokról Szálka Miklós közlekedésmérnök sem, aki egykori fideszes fővárosi képviselőként 1994-ben átélt már hasonló változtatást a tömegközlekedésében. Akkor is a városházán, gazdasági alapon dőlt el, hogy "letarolják" a hálózatot. Miközben külföldön sok jó példa van a tömegközlekedés dinamikus fejlesztésére, Budapest azóta sem heverte ki az akkori brutális beavatkozást. Így lesz ez most is, ha a BKV végrehajtja a városvezetés elvárását, s a járatokon spórol - szögezte le. Szálka szerint a 10 százalékos ritkítás nem eredményezhet 6-8 milliárd forintos megtakarítást, sőt, többet árt, mint használ. A tömegközlekedésről ugyanis sokkal olcsóbban lehet leszoktatni az embereket, mint később visszacsábítani.
A mozgássérültek véleményét is figyelembe veszik a 4-es metró építésénél, erről írt alá együttműködési megállapodást a DBR Metró Projekt Igazgatóság a Mozgássérültek Budapesti Egyesületével (MBE). A szakértők ígérik, a vonal minden állomása teljesen akadálymentes lesz, így a különböző fogyatékossággal élő emberek is sokkal kényelmesebben és egyszerűbben utazhatnak majd az új metrón. A mozgólépcsők mellett liftek is segíteni fogják a kerekes székesek, a kismamák, az idős emberek és a látássérültek közlekedését.