Több hónapos – tervezőkre is kiterjesztett – hallgatás után a fővárosi önkormányzat kiteríti a lapjait. A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kevesebb mint egymilliárd forint marad az idei állami költségvetésből részben erre a célra elkülönített hárommilliárdból.

A budai fonódó villamos megvalósításához remélt uniós támogatáshoz ugyanis előbb a fővárosnak kell 2,03 milliárd forint önrészt előteremtenie. (Az állami juttatást az egykori Moszkva tér átépítése mellett a fonódóra és fogaskerekű felújítására szavazta meg az Országgyűlés.) Csakhogy a tér mai állapotát érezhetően megváltoztató átalakításhoz legalább nettó hárommilliárd forintra lenne szükség. S ebbe csak a legszükségesebb programelemek férnek bele. A tér közlekedési koncepcióterveit készítő Főmterv vezérigazgatója, Schulek János még ezt is kevesli.

– Ez Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, ahol naponta 250 ezer ember fordulmeg. Amásik gyűjtőpontot jelentő Móricz Zsigmond teret éppen most építik át a metróépítéshez kapcsolódva. A SzéllKálmán tér ismegér legalább ennyit. A koncepciótervben meghatározott minimális programelemek megvalósításához azonban ötmilliárd forintra lenne szükség. A látványos változást eredményező beruházást még a következő választások előtt befejezhetné a városvezetés. S ezzel a politika és a városlakók is nyernének – bizonykodik Schulek János.

A lehető legolcsóbb megoldást kerestük – erősíti meg a Főmterv vezetőjének szavait Finta József építész, az ötletpályázaton a közlekedési céggel együtt induló Finta Stúdió vezetője. A tervezők kerülni kívántak minden korábbi elképzelésben fellelhető megalomán elképzelést. Nem emelnének mesterséges dombot, de alagútrendszert se fúrnának a tér alá. Alapvetően egy térszintben gondolkodtak. A megállókat, a síneket és a buszsávokat a tér peremére tolnák. Ezt részint a buszvonalak összekötésével érnék el, felszámolva a jelenlegi 18 végállomás felét. A teret felszabdaló vágányok szintén eltűnnének, helyette egy T alakú villamosrendszert alakítanának ki a metrókijáró környékén.

Ez utóbbi által elfoglalt terület is jelentősen csökkenne. A tervezők elbontanák a jelenlegi legyezőépületet, a metró utasait a felszínre szállító mozgólépcsők egy üvegkristályba érkeznének. Ha ez nem megvalósítható, akkor legalább az oldalához ragasztott toldalékoktól megtisztítanák a legyezőt és a tér felé üvegfallal nyitnák meg az épületet. A kristály fölött érne véget a Vérmező utca felől kinyúló „csáp”, amely a tér fölött húzódó organikus zöld tetőként kapcsolódna a Vár kapujához. Mindezek révén felszabadulhatna a tér közepe, ahol minőségi „találkahelyeket”, közösségi funkciókat befogadó pontokat alakíthatnának ki. Nem álmodtunk ide parkot, hiszen ehhez nincs elég hely, de lesznek zöld térrészletek és pihenőhelyek – magyarázza Schulek János.

A teret három irányba is megnyitnák. A volt Postapalota mellett nyíló Vár kapuja alatt állhatnának meg a turistabuszok, míg felette indulna a várbusz. A gyalogos közlekedést könnyítendő átvágnák a töltést, amely felett kis híd ívelne. Őket szolgálnák az idevezető mozgólépcsők, illetve a Dékán utca részleges sétálóvá alakítása. A Városmajor felé már egyetlen ház elbontásával megnyílhatna a tér, míg aMillenáris, a Fény utcai piac, illetve a Mechwart tér egy lábakon álló, átjárható „szivacsházat” képzel el Finta József. (Ez inkább csak ajánlás, hiszen a tömb magántulajdon.)

Mindez részben egybevág a városvezetés elképzeléseivel. Elvégre éppen azért nem írtak ki nyilvános ötletpályázatot a tér átépítésére, így már az elején korlátozhatták az álmodozást. Ameghívott közlekedéstervező-építész-teamektől ütemezetten, a hatályos szabályozási tervek módosítása nélkül megvalósítható elképzeléseket vártak, amely még ebben a ciklusban lezárható. A Főmterv–Finta Stúdió párosa ezt szállította is. Ám a költségkeret ilyenmértékű zsugorodására ők sem számítottak.

– Ötmilliárdból szép, jól működő és később továbbfejleszthető tér alakítható ki. S ez aligha túlzó kérés, ha 250 ezer ember mindennapjait tehetjük szebbé. Hárommilliárdból talán kihozható egy hasznos minimálprogram. Egymilliárd elköltéséért viszont nem érdemes feltúrni a teret – véli Finta József, aki szerint kifejezetten kártékony lenne külön építészeti és közlekedési pályázatot kiírni a tér részletes terveinek elkészítésére. A kettőt ugyanis csak együtt lehet jól kezelni.

A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten tárgyalja a koncepciót és várhatóan áldását adja az engedélyezési tervek kidolgozását célzó közbeszerzési pályázat előkészítésére, illetve a kerületekkel való egyeztetések megkezdésére. Jobb későn, mint soha. Az érintett önkormányzatok – I., II. és XII. kerületi – lapunk kérdésére óvakodtak markáns véleményt formálni a tervről és a pénzről. Illetékes hatóságként azonban legkésőbb az építési engedélyek kiadásánál színt kell vallaniuk.