Lakatlan épületek városszerte
A közelmúltban A Város Mindenkié (AVM) nevű, hajléktalan emberekből és szövetségeseikből álló civil csoport több mint ötven üres házat és háztömböt számlált össze a város belső területein, az V., VI., VII., VIII. és X. kerületben, s hogy felhívja rájuk a figyelmet, felvonulást szervezett üres háztól üres házig. Az Üres Házak Menetét.
Lakatlan házakra Budapest történetében eddig csak a házfoglalók és a romkocsmák kitalálói hívták fel a figyelmet. A mostani üresházkeresők a hajléktalan embereknek szeretnének helyet biztosítani. Az ötletet Amerikából kölcsönözték, konkrétan a New York-i Picture the Homeless nevű hajléktalan jogvédő szervezet munkatársai beszéltek erről a módszerről magyar hajléktalanoknak és képviselőiknek tavaly nyáron, amikor Budapesten oktatták az utcára szorultak érdekérvényesítési technikáit. Ők a bostoni példát átvéve kezdeményezték Manhattan önkormányzatánál az üres lakások éves regisztrációját.
Budapesten a kerületi önkormányzatok nem szívesen válaszolnak arra a kérdésre, hogy hány üres ház található a területükön. Így aztán A Város Mindenkié csoport tagjai az utcákat járva számolták meg az elhagyott házakat. Eddig a legtöbbet a VII. kerületben találták, mondjaVojtonovszki Bálint, a csoport aktivistája. A Klauzál utcában tömbök állnak üresen, s e tömbökben jó néhány ház pusztuló műemlék. Ezekben olcsó bérlakásokat lehetne kialakítani, akár úgy is, hogy a hajléktalan szakmunkásokat valamilyen szinten bevonnák a felújításba. Amennyiben pedig magánkézben vannak, a tulajdonosokkal úgynevezett „üresház adót” fizettetnének, ahogy például Párizsban teszik ezt. A lakások bérbe adása helyett (ami a jelenlegi rendszer), a lakások üresen hagyását kellene megadóztatni. Az adót egy lakhatási célú alapba gyűjtenék, amelyből a hajléktalanok lakásbérletét és a szociális lakások kialakítását és fenntartását lehetne támogatni.
Az állam egy esztendőn át havi húszezer forinttal most is hozzájárul, hogy fedélnélküliek albérletet tudjanak bérelni, de ebben a programban a hajléktalan embereknek csak nagyon kis része tud bejutni, és amikor az egy év letelik, ezt az öszszeget nagyon nehéz pótolni. Mégis 1700 embert sikerült ezzel a hajléktalanságból albérletbe juttatni az elmúlt nyolc évben. Ez az arány javulhatna az „üresház program” bevezetésével. A Város Mindenkié csoport hajléktalan tagja, Bene Géza szerint sorstársai 40-50 százaléka dolgozik és rendelkezik némi jövedelemmel, sokan ma is fizető szállón élnek. Becslése szerint egy dolgozó hajléktalanpár együtt havi 60 ezer forint albérletet ki tud fizetni egy szociális lakásért, pláne ha támogatnák is az albérletét.
Budapesten 10 ezer főre teszik a hajléktalanok számát, de a szállókon csak 5200 hely áll rendelkezésre. A leghidegebb téli éjszakákon a menedékhelyeken százhúsz százalékos a kihasználtság, de 3000 ember így is az utcán marad. Budapesten eközben egy 2001-es adat szerint 73 ezer üres lakás található, melyből közel 6 ezer volt önkormányzati tulajdonban. A Város Mindenkié csoport kezdeményezni fogja az üres ingatlanok regisztrációjának törvényi szabályozását és hasznosításuknak a hajléktalan üggyel való összekapcsolását.
