A kőszegi zsinagóga épületének felújítása – a szabadkai, a debreceni és a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával együtt – a holokauszt 70. évfordulóján a zsidó kulturális örökség megóvásának kiemelt kormányzati programja. Arra, hogy az állam mennyiért vette meg a kulcsi (Fejér megyei) illetőségű Molnár Gyula tulajdonában lévő kőszegi zsinagógát és kifizette-e a romos állapotban lévő épületet terhelő jelzálogot, a hivatalos válasz így szólt: „A vásárlás egy független értékbecslő által meghatározott értéken történt. Terheletlen, tiszta tulajdonú épület került megvásárlásra.”
Információink szerint az állam által átvállalt 30 millió forintnyi jelzálog mellett a zsinagógáért 30 milliót adtak, tehát összesen mintegy 60 millió forint lehetett a bekerülési ár. Ez valamivel kevesebb, mint a zsinagóga legutóbbi tulajdonosának 100 milliós nagyságrendű ajánlata. De a jelenleg külföldön dolgozó kulcsi vállalkozó így sem járt rosszul, hiszen 1998-ban – rokoni kölcsönből – 25 millió forintért vette meg az egyre romló állagú épületet. De nem volt rossz üzlet annak idején az első magántulajdonosnak sem a zsinagóga megvétele: Krug Gusztáv volt kőszegi önkormányzati képviselő, idejében elcsípve az értékesítésről szóló fülest, 1996-ban 4 millió 332 ezer 500 forintot (3,86 millió, plusz áfa) fizetett, hogy két év múlva – miután sikertelenül próbálkozott egy „ír kocsma” megnyitásával a zsinagóga melléképületeiben –, a vásárlás feltételeként szabott felújítási munkákat nem teljesítve, ötszörös hasznot tudjon szerezni az eladásból.
 |
A romos kőszegi zsinagóga
Ohr Tibor |
A 120 kőszegi zsidó 1944. júniusi deportálása és meggyilkolása miatt gazdátlanná vált zsinagóga feletti tulajdonosi jogot a háború után az állam gyakorolta, a rendszerváltást követően az épületet „privatizálták”. Ezzel a zsinagóga sorsa új fordulatot vett, mivel a Kőszeg központjában omladozó műemlék szomorú látványa – helyi zsidó hitközség hiányában – a szomszédos szombathelyi hitközséget és a kőszegi városvezetést ösztönözte összefogásra. Az épületet azonban az újonnan létrehozott alapítvány sem tudta felújítani, ezért 2004-ben árverésre került sor, amelynek résztvevőit a Zsinagógát vegyenek! című dokumentumfilm mutatta be.
A 2006-ban készült 47 perces film, amelynek rendező-operatőre Gellér-Varga Zsuzsanna, producere-zeneszerzője Wizner Balázs és két szerkesztő riportere Gaal Ilona és Kriza Bori, az elpusztított zsidók pusztuló örökségén, egy közel 160 éves épület sorsán keresztül a helyi lakosok hozzáállását, reakcióit tükrözi. A film egyik szereplője sommásan állapítja meg: „Ez a zsinagóga egy magánszemély számára akkor ér valamit, ha összedől!” Majd valaki kifejti: „Azzal is tisztában kell lenni, hogy a zsinagóga nem egy gazdaságos beruházás!” A tíz évvel ezelőtti árverésen a 72 millió forintos kikiáltási árú zsinagógára nem volt jelentkező, a külön helyrajzi számon bejegyzett két kisebb épületet, a néhai rabbi- és kántorlakást, valamint a rituális fürdőt (a mikvét) négymillió forintért más magántulajdonos vette meg.
A kisebb épületek új tulajdonosának állítása szerint eddig nyolcmillió forintot fordítottak a melléképületek, valamint – „önkényesen” – a beázó zsinagóga tetejének felújítására. Noha Kőszeg városa a műemlékhivatal által előírt felújítási kötelezettség miatt az 1990-es években még elutasította, hogy az 1856-ban, egy osztrák zsidó nagykereskedő adományából épült zsinagógát önkormányzati tulajdonba vegye, ma már nem bánná, ha most az igen rossz állapotban lévő épület az állam jóvoltából mégis a város fennhatósága alá kerülne. Az állam azonban csak a zsinagóga épületét vette vissza, vagyis a rabbi- és kántorlakás, valamint a fürdő magántulajdonban maradtak.
Az egyik lakást bérlik, a másikban kegytárgybolt működik. A felújítás utánra már tervezik a zsinagóga hasznosítását is: „A feltételül szabott zsidó hitéleti kritériumoknak megfelelően, az önkormányzati tulajdonban lévő szombathelyi zsinagógához hasonlóan, ahol koncertterem létesült, majd egy kulturális központ működhet Kőszeg legértékesebb telkén” – magyarázta Kiss Károly, a szombathelyi közélet ismert civil nyugdíjas aktivistája, aki eddig már több hivatalos köszönetet kapott, többek között IlanMor izraeli nagykövettől is, a zsinagóga ügyének önkéntes előmozdításáért. Tény hogy, eddig sem a kormány, sem a kőszegi városi vezetés nem verte nagydobra a kőszegi zsinagóga visszavásárlását. Ez azért is furcsa, mert a magyar kormányfő legutóbbi (március végén, még a választások előtt), Szabadkán tett „határon túli magánlátogatása” alkalmából a média nem győzte hangoztatni, hogy az ottani zsinagóga felújításához a magyar állam százmillió forinttal járul hozzá.
– Igaz, hogy eredetileg a szerb kormánnyal megosztva ötszázmillió forintról volt szó, de természetesen ezt is meg kell becsülni – mondta érdeklődésünkre Halbrohr Tamás, a szabadkai hitközség korábbi elnöke. – Orbán Viktor ígérete szerint a 100 millió forintos összeget még az idén, az őszi önkormányzati választások előtt a magyar állam megtoldja és nem kizárt, hogy kétszer ennyire növeli – idézte Halbrohr a magyar kormányfő kijelentését. A Szabadka ékkövének tartott, magyar szecessziós stílusban épült zsinagóga renoválására legalább kétmillió euróra volna szükség, miközben az elmúlt három évtizedben már egymillió eurót fordítottak a város tulajdonában lévő épületre. A magyar állami támogatást az elektromos hálózat és a szellőzőrendszer feljavítására fordítják majd, mondta lapunknak a volt hitközségi elnök.
 |
| Ohr Tibor |
A háború előtt négyezer zsidó lakott Szabadkán, a holokauszt következtében csak négyszázan maradtak. Halbrohr utalt rá, hogy a megfogyatkozott hitközség a háború után a városnak ajándékozta (nem eladta!) a zsinagógát, amely azt köteles karbantartani és a rezsiköltségek fizetése mellett megóvni. Halbrohr szerint a város szívesen visszaadná a tulajdonjogot a szabadkai hitközségnek, de ők nem tudják a 4000 fő befogadására alkalmas, 1800 ülőhellyel rendelkező épületet fenntartani. A holokauszt-emlékév kapcsán a kormány által támogatásra kiszemelt debreceni ortodox zsinagóga felújításának fedezete a kormányzatnak nem okozhat gondot, mivel az 500 millió forintot a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) uniós pályázaton nyerte el.
Az 1985 óta használaton kívül lévő Pásti utcai zsinagóga belső renoválási munkáit a tervek szerint ez év végéig be is fejezik, mondta lapunknak Horovitz Tamás a DZSH elnöke. A háború előtt 10-12 ezer zsidót számláló debreceni hitközség több mint fele elpusztult a holokauszt alatt és a jelenleg 500-600 tagú hitközség tulajdonában lévő zsinagógát a hitéleti tevékenység mellett kulturális célra is használni fogja. A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsidó templom helyrehozatalának kérdése viszont csak látszólag egyszerű eset. A főváros centrumában lévő, építészeti szempontból is igen jelentős zsinagóga renoválásának ügye már több évtizede húzódik. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdonában lévő zsinagóga felújításának költsége milliárdos nagyságrendű.
Az épület jelenleg beázik és a tető szigetelésén kívül jelentős gépészeti felújításra is szorul. A Mazsihisz a Lázár Jánosnak 2012 decemberében írt levelében a kormány által kijelölt négy zsinagógán kívül összesen 13, köztük számos vidéki, így az összedőlés határán álló miskolci és a teljesen lepusztult abonyi és albertirsai templomépület teljes felújítását kérte. A szervezet szerint minden zsinagógát, amelyet a múltban nem bontottak le, helyre kellene állítani. A zsinagógák a holokauszt következményeként gazdátlanná vált magyar zsidó örökség részét alkotják, nem eladók, adásvételük eleve erkölcstelen. Ugyanakkor ismert tény az is, hogy az elmúlt évtizedekben a zsinagógák esetében számos kényszereladás történt.
A háború után az elárvult zsinagógák közül többet lebontottak, köztük a hatvanas években, városrendezés címén a salgótarjáni zsinagóga impozánsan nagy épületét és az egri zsinagógát is lerombolták.Másokat értékesítettek, átalakítottak. Például a putnoki zsinagóga ma – főleg helyi cigányok lakta – társasházzá alakult át! A fennmaradt, főleg a XIX. században a magyar zsidók által épített zsinagógák száma száz feletti. A Magyar Zsidó Levéltár adatai szerint Budapesten 22, vidéken pedig több mint 11 zsinagóga működik. A háború előtt számuk – a bécsi döntések által megnövelt területeken – még mintegy 600 volt. Az utóbbi években számos zsinagógát felújítottak – főleg uniós pénzből. Legutóbb, tavaly ősszel a mezőcsáti zsinagóga lett az alföldi kisváros legszebb kulturális épülete.
A romos épületet uniós pályázaton nyert pénzből egy év alatt, a város polgármesterének célratörő irányításával újjá varázsolták és a karzaton berendezték a város híres szülöttének, Kiss József költőnek az emlékszobáját. Ugyancsak uniós pályázaton elnyert 400 millió forintból hozták rendbe a tokaji zsinagógát, amely ma kulturális és konferencia-központ. 2014-re újítják fel a zsinagóga melletti rabbilakást, ahová 430 millió forint uniós pénzből bormúzeumot terveznek. Ugyanakkor a két, építészetileg jelentős, bonyhádi (neológ és ortodox) zsinagógában jelenleg használt bútorbolt, illetve takarmányraktár van... A bonyhádi önkormányzat a szűkös anyagiakra hivatkozva – a városvezetés illetékesének közlése szerint – nem kívánja orvosolni a zsinagógák egyre romló helyzetét.
A zsidó pészah ünnepén, a zsidó nép egykori egyiptomi kivonulásának történetét elbeszélő széder estén elhangzik a máig érvényes, tanulságos történet: „Mennyi jót tett velünk Isten! Mert, ha csak Egyiptomból hoz ki bennünket, de nem ítélkezik az egyiptomiak felett, nekünk (a zsidó népnek) az is elég lett volna!... Ha csak a tengert választja szét, de nem vezet át bennünket szárazon, nekünk az is elég lett volna! Ha csak átvezet bennünket szárazon, de nem süllyeszti el ellenségeinket, nekünk az is elég lett volna!...
Ennek a régi történetnek az analógiája itt és most is igaz: ha a magyar kormányzat a holokauszt 70. évfordulójára csak a négy zsinagógát felújítja, és nem hozza rendbe az összes hazai romos állapotú zsinagógát, az is elég lett volna!... Ha csak megóvják a ma romos állapotban lévő hazai zsinagógákat, és nem adják azokat vissza a hazai zsidó közösség tulajdonába, az is elég lett volna! Ha a „szimbolikus politizálás jegyében” csak jelképesen visszaadták volna az eredeti tulajdonosnak, a magyar zsidó közösségnek egy új törvény által az összes hazai zsinagógát, az is elég lett volna!
