Zombor Gábor mintha nem is hallotta volna minisztertársa előző napi szavait, egyebek mellett arról beszélt, hogy nemcsak idén, de jövőre is többletforrások érkeznek az ágazatba. A többlet pedig éppen akkora összeg, amennyire szükség van. Ezen összeg tételei közt említette: az egészségügyben dolgozók életpályamodelljének kialakítását, a népegészségügyi programokat és az alapellátás fejlesztését. Konkrétan az idein felül további 10 milliárd jut az alapellátásba.
A korábban bérkiegészítésként kifizetett orvosi és szakdolgozói jövedelemtöbblet már júliustól beépülhet az alapbérekbe. A népegészségügy fontos feladata, mint mondta, hogy a jövőben a daganatos betegeknek két héten belül diagnózishoz kell jutniuk. Erről hamarosan nyilvánosságra kerül a jogszabály is. Ahol ezt nem tudják az ellátók teljesíteni, ott az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden lehetőséget megkap arra, hogy megszervezze a betegellátást, és az a szolgáltató kapja meg ezért a finanszírozást, amely ellátja a beteget. Viszont büntetésre számíthat az a kórház, ahol visszaélést tapasztalnak. Rendeletmódosítás biztosítja, hogy még idén kifizethető legyen az országos várólista-csökkentési programra szánt ötmilliárd forint.
Az államtitkár jelezte azt is, hogy létrejön a szakorvosképzés központi rendszere, ami majd a képzésben, az engedélyezésben, valamint a munkáltatói jogok területén lát el feladatokat. A szakorvosi ösztöndíjrendszerből kilépők jövedelme nem fog csökkenni. Jelezte: az Országos Mentőszolgálat is újabb 100 mentőautóhoz juthat. Ezt a fejlesztést sikerült a gazdasági minisztériummal elfogadtatni.
Az uniós operatív programok részeként 10 milliárd forint van a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására. A Heim Pál Gyermekkórházban már alakul egy olyan korszerű, európai színvonalú traumatológiai és sürgősségi központ, amely garantálja a súlyos esetek egy helyen történő ellátását. A kormány tervei szerint a megyei kórházakban is hasonló centrumokat alakítanának ki.
A vázolt pénzügyi peremfeltételek miatt kerül sor a kórházi struktúra és működés rendjének átszervezésére. Jelezte: két hét alatt elkészülnek az adósságrendezéssel kapcsolatos technika előkészítésével, ahol megegyezik a hitelező és az intézmény által leadott adósságlista, ott gyorsan lebonyolódik az eljárás, ahol eltérést tapasztalnak, ott viszont elhúzódhatnak a folyamatok.
Mindehhez Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója azt tette hozzá, néhány beszállítóval csupán azért ültek le tárgyalni, hogy kidolgozzák a konszolidáció eljárásrendjét. A legnagyobb beszállítókkal hétfőtől kezdi meg a tárgyalásokat a fenntartó az ágazat nevében, miközben mind az intézményektől, mind a beszállítóktól bekérik az április 1-jén fennálló, lejárt határidejű számlatartozások összegét.
Az államtitkár azt kérte a kórházi vezetőktől: házon belül is folytassák le az érdekegyeztetést. Szerinte most óriási feszültségek vannak abból, hogy egy intézményen belül foglalkoztatási formától függően ugyanazért a felsőfokú diplomáért valaki éppúgy kaphat 100-170 ezer forintot, mint 900 ezret is. Mint mondta: ő ezzel nem arra utalt, hogy meg kellene szüntetni a közreműködői szerződéseket, csupán azt mondja: ideje, hogy valamennyi kórházban dolgozó megismerje, hogyan működik a saját intézménye.
A fórumról távozók közt volt, aki úgy fogalmazott: kicsit kiengedték a gőzt, mások azt furcsállották, hogy egyetlen szó sem esett a szombati fekete pólós budapesti nővérdemonstrációról, vagy az azt követő, május 12-ére szervezett másik nagy tüntetésről, az Egészségmenetről.
