Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelentősen megdrágulnak a napelemek.
|
Veszélyesebb lenne az akkumulátoroknál?
Vasily Fedosenko / Reuters |
A termékdíjtörvény eredeti céljával („hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez") ellentétesnek tűnő új adónak a mértéke is meghökkentő: kilogrammonként 114 forintot kell fizetni az alumíniumból, szilíciumból és üvegből összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemekért, miközben a savat és mérgező nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok kilónkénti termékdíja csupán 57 forint, vagyis
a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a napelemeket kétszer veszélyesebbnek tekinti az akkumulátoroknál.
Lapunk kérdésére Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke megerősítette, hogy a januártól hatályos módosított termékdíjtörvény valóban a napelemek termékdíjasítását tartalmazza, amit a törvényszövegben szereplő megnevezés mellett a vámtarifaszám is egyértelművé tesz.
A szakember azt is nyomatékosította, hogy hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, inkább a kedvezmények dominálnak.
Korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény – speciális áfakulcs formájában –, ezt azonban mostanra eltörölték, helyette a világ legmagasabb, 27 százalékos áfáját, és mostantól a termékdíjat is fizethetik a magyar napelem-vásárlók. Sőt, márciustól egy újabb költséggel is számolniuk kell: az otthoni napelem-beruházások esetén kötelező lesz az úgynevezett távműködtetésű tűzvédelmi főkapcsoló beépítése.
Tíz év sem lesz elég a megtérülésre
2014-es adatok szerint Magyarországon a napenergiával működő háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye 32,1 megawatt (szemben az ausztriai mintegy 800 megawattal), ami azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió magyar háztartás elenyésző hányada, legfeljebb 15-20 ezer lakóegység rendelkezik napelemmel. Ez a szám a belátható jövőben nem is fog érezhetően bővülni, mivel már a mostani drasztikus emelés előtt is tíz év körül volt egy otthoni napelemes beruházás megtérülési ideje.
Ez arra szolgál, hogy tűz esetén a napelemet is leválasztja az épület elektromos hálózatáról, megakadályozva, hogy a tűzoltók a nap-áram miatt szenvedjenek áramütést. (Úgy tudjuk, a kapcsoló beépítése Németországban kötelező, a legtöbb uniós tagállamban azonban inkább egy filléres eszközzel oldják meg a problémát: a tűzoltó-felszereléshez tartozó habbal lefújják a napelemet, így az nem termel több áramot az oltás idején.)
A két változás, vagyis a termékdíj és a kötelezően beépítendő tűzvédelmi eszköz együttesen akár 40 százalékkal is megdrágíthat egy háztartási napelem-beruházást:
egy tavalyig 1-1,2 millió forintba kerülő rendszer üzembe állításáért márciustól nagyjából 400 ezer forinttal kell többet fizetni.
Az ügy további érdekessége, hogy a szélerőművek fődarabjai közül a generátor és a vezérlőegység is termékdíjköteles lett a törvénymódosítás nyomán, így mostantól a szélerőművek építtetőinek is kell környezetvédelmi adót fizetniük – igaz, mivel a kormány évek óta nem ad ki új szélerőmű-építési engedélyt, ez egyelőre csak elvi akadályt jelent.
ikkünk nyomán az LMP törvénymódosító javaslatot ad be a jelenlegi törvényszöveg környezetvédelmi szempontból indokolhatatlan passzusainak (a napelemeken túl a környezetkímélő LED-lámpák vagy a szélerőmű-alkatrészek megadóztatásának) elhagyása érdekében.
