Zászlóshajót lát az agykutatásban Orbán Viktor

Négy év alatt összesen tizenkétmilliárd forintot kap a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból a Nemzeti Agykutatási Program – az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója ma írta alá az Akadémián.

Orbán Viktor szerint az agykutatás lehet a „zászlóshajója” annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában. Az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag, gazdaságilag fontos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban. A kormányfő azt reméli, hogy a 12 milliárdból olyan tudományszervezési projekt lesz, amelynek szellemi termékei itthon is hasznosulnak. Ennek érdekében mivel „nincs a világtól elszigetelt világszínvonalú magyar tudomány”, külföldi előadókat és kutatókat is be kellene vonni a munkába.

Pálinkás József szerint a magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi. Az MTA elnöke kiemelte, hogy az együttműködési megállapodás a legkiválóbb hazai akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és fő célja, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá a kutatói munkát. (Ugyanakkor nem fért bele a Közép-Európai Egyetem, ahol szintén nívós kutatások folynak.)

Freund Tamás, a program konzorciumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ben 798 milliárd eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában. Rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása. „Az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatása halaszthatatlan politikai feladat” - vélekedett a program vezetője.

A magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelőzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós, tíz éves agykutatási projektjét. Barack Obama amerikai elnök is tavaly áprilisban hirdetett egy hasonló programot – amire ebben az évben 100 millió dollárt költenek.

A Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományok, gyógyszerkutatási együttműködések, bionika-informatika, valamint a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások, az epidemológia, a neuroetika. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése.

Az "A" alprogramban tíz intézmény dolgozik együtt - például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája. Ez a program 58 kutatási témát támogat átlagosan százmillió forinttal. Az évente felülvizsgált rendszer lényegi eleme, hogy aki nem teljesít, attól megvonhatják a támogatást. Az 5,6 milliárdos „B” alprogram elsődleges célja az „agyelszívás” visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig, várhatóan 120 új kutató-fejlesztő állást teremtenek. A 12 milliárdból 2,5 milliárdért elsőrangú műszerek beszerzését is tervezik. Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója szerint a korábban megszervezett agykutatás évtizede nevű programhoz nem sikerült forrást biztosítani, ezért reménykeltő az új program.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.