Egy marihuána-ültetvény felszámolása Magyarországon. A termesztés mellett igazi gondot a hazánkon áthaladó kábítószer-kereskedelem jelenti

MTI - Mihádák Zoltán

Az okok között az ország földrajzi elhelyezkedése, korszerű közlekedési hálózata és a volt Jugoszlávia területén lévő politikai és szociális bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet a távirat szerint, amely megállapítja, hogy visszafelé, Nyugat-Európából a Balkán irányába is Magyarországon át áramlik a kábítószer.

A 2004 májusában az EU tagjává vált ország kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozása összhangban van az EU-val. Hiába a drog két irányú áramlása, a távirat szerint a 2007-ben Schengenbe is belépő Magyarország határőrizete is megfelel a követelményeknek.

Az ország lakossága pusztán a drogpiac szenvedő alanyának tűnik a jelentés alapján, amely a Nemzeti Nyomozóirodára hivatkozva megállapítja: a dílerek főként koszovói, albán, török és szerb körökből kerülnek ki, míg az egyre növekvő helyi – főként marihuánára fókuszáló, egyelőre nem nagy mértékű – illegális termesztés vietnámi csoportok kezében van.

A kilencvenes évek óta növekvőben a drogfogyasztás is, így Magyarország a tranzit mellett egyre inkább célország is, ahol a lakosság egyre fiatalabb korban találkozik a droggal, elsősorban marihuánával, extasyval, amfetaminokkal, kokainnal, végül heroinnal. A kokain kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy az a gazdagabb fogyasztók után egyre inkább a kevésbé módosabbak között is terjed.

A jelentés kiemeli, hogy Magyarország Hollandiával együttműködve segíti a balkáni országokat saját drogpolitikájuk kialakításában, aktív résztvevője nemzetközi szakmai fórumoknak, konferenciáknak, amelyek a kábítószerrel kapcsolatos problémákat érintik.

A távirat szerint az akkori kormány drogstratégiája összhangban van az EU stratégiájával is, amely a megelőzésre – például iskolai ismertető programokra –, gyógyításra és a fogyasztás visszaszorítására fókuszál. A jelentés hangsúlyozza, hogy a 2003-ban módosított szabályozás a korábbiaktól eltérően nem annyira a fogyasztókat, mint a terjesztőket igyekszik büntetni, ezzel is elkerülve az alkalmi fogyasztók kriminalizálását és ösztönözve a drogfüggőket, hogy merjenek segítséget kérni az állami intézetektől.

Az életbe lépett módosításokat helyeslő jelentés megjegyzi, hogy – az akkori, szocialista-liberális – kormányon belül egyetértés van a drogstratégiát illetően, míg „bizonyos politikai csoportok” a büntetési tételek szigorítását tartanák üdvösnek. A távirat nem nevezi meg, hogy mely politikai erők lépnének fel szigorúbban a fogyasztókkal szemben. Ellentétben más témájú táviratokkal, itt nincs utalás arra, hogy a „választásokat minden bizonnyal nagy fölénnyel megnyerő Fidesz” esetleg változtatna az ország drogpolitikáján 2010-es hatalomra jutása után.

Kapcsolódó cikkek: Amerikai toplista: Dobrev, Szili és Krizsó Szilvia | Drogellenes harcra köteleznék a diszkókat | Mexikói drogkartellek háborúja: félszáz halott egy kaszinóban | Kokaincsempészt fogtak el Budapesten | Huszonnyolc drogost fogtak el az idén a Szigeten