Welsz az I. kerületi Logodi utcában lévő irodájában várta a nyomozókat, ahol különféle adathordozókat és iratokat adott át nekik. Majd közölte, hogy vannak még bizonyítékai az érdi házában is. A nyomozók autóba ültették, kivitték Érdre, ahol további iratokat és adathordozókat foglaltak le tőle, majd elindultak Budapestre, ahol a KNYFÜ kihallgatta volna Welsz Tamást. Nem bilincselték meg. Nem volt őrizetben sem.
Még az M1-M7 közös szakaszán autóztak, amikor a rendőrök észrevették, hogy Welsz egyre rosszabbul van. Az tűnt a leggyorsabb segítségnek, ha egyenesen a legközelebbi, a MOM Parknál lévő mentőállomásra viszik. Ezt tették. Az ott szolgálatot teljesítő orvosok a beérkezéstől számított 40 percig küzdöttek még az életéért, de már nem tudták a szívműködését újraindítani. Welsz lényegében már a rendőrautóban meghalt.
Több internetes portál úgy tudja, Welsz maga hívta ki a rendőröket azzal, hogy útleveleket akar átadni a részükre, s amikor a nyomozók megérkeztek a Logodi utcába, azzal fogadta őket, hogy „uraim, bevettem valamit, önök már nem tehetnek semmit". Ha így történt volna, kizárt, hogy a rendőrök nem hívnak azonnal mentőt, vagy nem ültetik (fektetik) be saját autójukba, és nem viszik azonnal kórházba, ahol kimoshatták volna a gyomrát. Mert ha nem teszik, akkor közvetlen felelősség terhelné őket a haláláért.
Welsz egyik ismerőse ugyanakkor a Hvg.hu-nak nyilatkozva kizárta, hogy a férfi öngyilkosságot követett volna el. Az öngyilkosság-teóriát cáfolja az a tény is, hogy Welsz maga ajánlotta fel szolgálatait a nyomozó hatóságoknak, nyilván abban a reményben, hogy részletes feltáró-beismerő vallomása fejében az általa elkövetett bűncselekményekért majd enyhébb büntetést kap.
Azonban sem a rendőrség, sem a Központi Nyomozó Főügyészség nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mondott-e ilyet Welsz a rendőröknek vagy sem. Ha igaz, amit több forrásunk is állít, jelesül az, hogy a Logodi utcai házkutatás után a rendőrök még elvitték Welszt Érdre, ahol további dokumentumokat adott át a nyomozóknak, aligha mondhatott ilyet az irodájában. Akkor biztosan nem Érdre indultak volna vele.
„Sajtóhíreket nem kommentálunk". Kovács Viktória, az ORFK szóvivője ennyit válaszolt érdeklődésünkre. A Központi Nyomozó Főügyészség Welsz halála ügyében nem tartja magát illetékesnek, amiből következtetésként az máris levonható, hogy a Welsz halála miatt indult közigazgatási eljárás eddig nem tárt fel bűncselekményre utaló körülményeket, amelyek felderítésében a Központi Nyomozó Főügyészség berkeiben működő katonai ügyészségnek dolga lenne. Arról, hogy mikor várható a halál okának megállapítása, a BRFK szóvivője nem tudott felvilágosítást adni. (A rendkívüli haláleseteket vizsgáló egység a BRFK V. kerületi kapitányságán belül működik.) A szóvivő sejtetni engedte, hogy akkor sem lesznek majd túl bőbeszédűek, ha már tudják, mi okozta Welsz halálát. A Közigazgatási eljárásról szóló törvény ugyanis tiltja az efféle információk közzétételét, és – mint azt egy másik rendőrségi forrásunk elmondta – senki nem akar a sajtó tájékoztatásáért börtönbe menni még azon az áron sem, hogy a világhálón már legyilkosozták a Welszt szállító rendőröket (is).
Információink szerint Welsz halála után újra megjelentek a nyomozók a Logodi utcai irodában, és akkor már magukkal vitték az ott lévő számítógépeket és mobiltelefonokat is.
Minden jel szerint Welsz a halála előtt „borított". Hogy mennyire, azaz hány évre visszamenően adta ki azoknak az adatait, akik tőle bissau-guineai útlevelet vásároltak, ma még nem tudni. Politikai körökben mindenesetre aggodalmat váltott ki annak a lehetősége, hogy az ügyészség esetleg alkut köt (vagy kötött) Welsszel. Sokak szerint elsősorban a szocialisták aggódtak, akik Simon érintettsége okán már belekeveredtek az ügybe. A Hvg.hu azonban úgy tudja, Welsz nem a szocikról akart borítani. Ismerői szerint anyagi gondjai nem voltak, amit egyebek között épp annak köszönhetett, hogy sem politikai, sem vallási, sem más alapon nem válogatott az ügyfelei között.
„A Simon-ügy állítólagos koronatanújának váratlan, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála egy gyanús ügy újabb gyanús fejleménye. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy bizonyos kérdésekre választ kapjon, az igazságszolgáltatás és bűnüldözés különböző szerveinek pedig kötelessége azokra válaszolni!" – írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Gulyás József, az Együtt-PM szakpolitikusa, aki a Nemzetbiztonsági Bizottság soron kívüli összehívását sürgette.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint azonban nyitott kapukat dönget. Az ukrajnai helyzet miatt hetente ülésező testület soron következő ülésén szándéka szerint téma lesz a Simon-ügy nemzetbiztonsági aspektusa. Az például, hogy miképpen értékesíthetett ismerői szerint közel félezer bissau-guineai útlevelet Magyarországon Welsz a titkosszolgálatok orra előtt? Vagy az történt, ami sok más esetben is kiderült, hogy a titkosszolgálatok mindenről tudtak, sőt együtt is működtek Welsszel, csak éppen más hatóságoknak nem szóltak a törvénytelen ügyletekről? Molnár reményét fejezte ki, hogy a Fidesz nem akadályozza meg az ügy esetleges titkosszolgálati vonatkozásainak a feltárását.
Nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvosszakértők jelenlétében elvégzett boncolása során; a férfi együttműködött a rendőrökkel, és nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem vele szemben – hangzott el az ORFK péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján, megerősítve értesüléseinket.
Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: az elhunyt maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon birtokában lévő dolgokat. Erről azonban a rendőrség nem ad részletesebb tájékoztatást – fűzte hozzá.
A szóvivő hangsúlyozta: a rendőri eljárás során a férfi végig együttműködő magatartást tanúsított, az eljárásban részt vevő rendőrök pedig nem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához.
Útlevél schengeni pecsét nélkül
Fáy Zsolt, a Magnet Bank igazgatósági elnöke a HírTv Magyarország élőben című műsorában csütörtök este azt mondta: a bank a törvényeknek és a belső szabályainak megfelelően járt el, amikor 2013 novembere és 2014 februárja között összesen kilenc számlát nyitott magukat bissau-guineai útlevéllel igazoló ügyfeleknek. Ezek közül később csak egyetlenegyen volt kétmillió forint feletti pénzmozgás.
Fáy szerint a pénzmosás elleni törvény előírásait maximálisan betartották. Azt, hogy a kérdéses számla a Simon Gábornak kiállított bissau-guineai okmánnyal nyitott számlán történt-e, a banktitokra hivatkozva nem árulta el. (Ugyancsak titoktartási kötelezettségére hivatkozva a NAV sem erősítette meg, hogy a bank tett pénzmosásgyanús tranzakcióra vonatkozó bejelentést.)
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a bank nem fogadhatta volna el Simon afrikai útlevelét, mivel abban nem volt (nem lehetett) schengeni beléptető bélyegző, sem Magyarország (vagy más uniós állam) vízuma. (A bissau-guineai polgároknak csak igen nehezen, többszöri ellenőrzés után adnak beutazási engedélyt az EU-ba.) Vízum és beléptető pecsét nélkül viszont az okmány olyan, mintha nem is lenne (Európában), aki ilyen okmányt mutat fel, az legfeljebb illegális bevándorlónak tekinthető.