Vona elővág, a harc nyitott

Lapunk több forrásból is úgy értesült, Vona szeretné, ha a menekültügyben magát exponáló ásotthalmi polgármester, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója, Toroczkai László is jelöltetné magát. Toroczkai lapunknak elismerte, hogy az utóbbi időben többen megkeresték azzal: induljon. Ő időt kért, egyelőre tájékozódik, ugyanakkor azt hangsúlyozta, „egyetért a néppártosodással”. Indulása azért lenne meglepő, mert egyelőre nem tagja a Jobbiknak. Forrásaink szerint azonban mentesíthetik őt a várakozási idő alól.

Ugyanakkor a pártban forró téma az „álláshalmozás” – a Fideszt rendszeresen támadják ezzel –, így sokan nem néznék jó szemmel, ha a Jobbik polgármesterei a párt alelnöki székeibe is beülnének. Vona viszont valóban sokat nyerne: az országos politikában járatlan városvezetők aligha mennének szembe az akaratával.

Vona Gábor áramvonalasít: a szkinhedes múlt és az országos politikában való járatlanság nem akadály, az ellenszegülés viszont az Kovács Tamás / MTI

A párton belüli felzúdulás miatt most az is elképzelhető, hogy Vonának nem lesz meg a nyolc jelöltje, így kénytelen lesz a belső ellenzékhez tartozó jelöltek nevét is a kalapba dobni. Ráadásul Toroczkai bevonása nyíltan cáfolná azt az indoklást, hogy a kormányra készülő Jobbiknak meg kell szabadulnia a radikálisoktól.

Nem lesz könnyű Vonának párton belül eladnia, hogy a radikálisoknak fordít csak hátat. A négy nemkívánatosnak nyilvánított jelölt közül csak Novákot és Hegedűsnét sorolják egyértelműen a párt szélsőségesei közé, Apátit és a korábban évekig az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatát vezető Szávayt – radikális megnyilvánulásaik ellenére is – inkább reálpolitikusnak tartják.

Ugyanakkor szkinhed múltja ellenére alelnök maradhat Sneider Tamás, akiből parlamenti alelnököt is csinált Vona. Sneider egy tegnapi beszélgetésen maga is cáfolta, hogy a radikális és a mérsékelt irányvonal szembenállásáról van szó. Az MTI tudósítása szerint „ironikusan” azt mondta: „ha egy szkinhedvezér sem szerepel a radikálisok között, akkor ott már komoly probléma van”. Szerinte mindössze annyi történt, hogy Vona olyan embereket – például polgármestereket – látna szívesen az elnökségben, akik „rendszereket tudnak működtetni”.

Forrásaink szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy Apáti és Szávay az elnökségi üléseken gyakran bírálta az elnököt, Novák pedig kifejezetten ellenezte a Jobbik néppárttá formálását, a cukiságkampányt. A viták miatt számos lényeges kérdést Vona egy idő után már nem is terjesztett az alelnökök elé, inkább politikai tanácsadóival – ahogy az ötfős csoportot a pártban nevezik: „a tröszttel” – egyeztetett. A mostani helyzetet az teszi pikánssá, hogy információink szerint „a trösztben” a most megtagadott Szávay testvére, Szávay László is helyet kapott.

A pártelnök hónapok óta készül belső ellenzéke megtörésére. Október közepén – arra hivatkozva, hogy az elnökség és a képviselőcsoport munkáját szét kell választani – teljes sorcserét hajtott végre a frakció élén. Ekkor veszítette el frakcióvezető-helyettesi posztját a pártban nagy népszerűségnek örvendő alelnök, a kormányzati előkészítő bizottságot irányító Volner János.
Több forrásunk is megerősítette: Vona és bizalmasai az utóbbi hónapokban arról beszéltek, a pártvezetésnek azért kell egységesnek lennie, hogy a Jobbik 2018-ra kormányképes legyen. Éppen ezért folyamatosan tárgyaltak üzleti körökkel, kopogtattak a nagykövetségeknél, hogy szalonképessé tegyék a pártot, sőt, információink szerint egyes kormányzati körökkel is voltak egyeztetéseik. Ha Vona akciója sikeres lesz, két legyet üthet egy csapásra: elmondhatja, hogy leszámolt a „radikálisokkal”, másrészt háttérbe szoríthatja ellenzékét is.

Novák Előd tegnap azt közölte, a párt alelnökeként a garanciája kíván lenni annak, hogy a Jobbik nem megy bele elvtelen kompromisszumokba. „Kormányra kell kerülnünk, de nem minden áron” – mondta, majd ennél is nyíltabban üzent Vonának:

„Elfogadtam, hogy kinevezheti akár sokakban komoly ellenérzéseket kiváltó tanácsadóit, a frakcióelnökség tagjainak általa történt kijelölését is elfogadtuk, de azért szerintem az egész pártot nem formálhatja a maga képére, nem távolíthatja el a másként gondolkozókat, pláne azokat, akik az Alapító nyilatkozatunkhoz hűek.”

Sajtótájékoztatóján ugyanakkor cáfolta a kilépésére, a pártszakadásra, illetve a Vona megbuktatásának szándékára vonatkozó feltételezéseket. Viszont azt jósolta, az ügy miatt lehetnek még lemondások, feleségében, a parlament kulturális bizottságát vezető Dúró Dórában is megfogalmazódott, hogy leköszön tisztségeiről. – Vona Gábornak abban igaza van, hogy lehetnek nálunk jobb alelnökök, de a tagság többsége talán nem így gondolja, különben az elnök rájuk bízná a döntést – hangsúlyozta.
Lapunk kérdésére Novák Előd is arról beszélt, a választóvonalat most leginkább az jelenti, ki mennyire lojális Vonához.

Politikai fordulat: gárdamellény helyett jámbor kiskutyákkal Facebook

Vona a Népszabadságnak nyilatkozva minden fideszes párhuzamot visszautasított, jelezve: míg a centrum felé induló, saját liberálisaitól megszabaduló Fidesz 1993-ban lecserélte a saját értékrendjét, a Jobbiknál ilyesmiről szó sincs, azaz nemzeti konzervatív néppárt voltak és maradnak. – Eltelt két év, lejár az elnökség mandátuma, most az új prioritáshoz, a kormányra kerüléshez keressük a leghatékonyabb felállást – hangsúlyozta, jelezve, hogy Z. Kárpát Dániellel, Volner Jánossal és Sneider Tamással a továbbiakban is szívesen dolgozna együtt.

 A pártelnök kérdésünkre kifejtette, hogy ha nem is alelnökként, de számít a Jobbikban Novákra, Apátira és Szávayra. Azt is kijelentette, hogy az általa szükségesnek tartott változások célja nem a koalícióképesség biztosítása: „az elmúlt 26 év bukott kormánypártjaival a Jobbik nem kíván koalícióra lépni.” Szerinte a végső döntést a kongresszus hozza meg, és ha nem fogadják el a nevével fémjelzett stratégiát, érteni fog belőle.