Bartha László azt is közölte, hogy eddig a táborral kapcsolatban nem kaptak bejelentést.

A Junge Welt című német lap egyik írására szerint a német neonácik júliusban közelharc- és fegyveres kiképzést kaptak a Magyar Nemzeti Arcvonal katonai táborában. Az M1 Híradója szerint szerint Bőny külterületén működött a tábor. 

Az MTV képeinek tanúsága szerint még mindig ki van függesztve a házirend, amely szerint a tábor területére melegek, zsidók és  cigányok nem léphetnek be.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 nyílt levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnöktől, indítson vizsgálatot a német  neonácik júliusban tartott magyarországi kiképzése ügyében.

"A Magyar Köztársaság az 1947-es párizsi békeszerződés  aláírásával vállalta, hogy feloszlatja a területén működő náci  szervezeteket, és megakadályozza új szervezetek alakítását, azok  működését" - áll a levélben, melyet Vajnai Attila mellett Tamás  Gáspár Miklós filozófus, Droppa György, a Zöld Baloldal elnöke, Trasciatti Attila, a Fiatal Baloldali Unió képviselője, Hirschler Tamás, a Magyar Antifasiszta Liga elnöke és Gold József Márton, a Civil Parlament Szövetség elnöke írt alá.

A Junge Welt Cél a megsemmisítés című írásában a nemzetközi  "baráti kört" ismertetve kitért arra, hogy e csoportok egyik internetes oldalán június végén figyelemfelhívó előzetes jelent meg  a militáns Magyar Nemzeti Arcvonal félkatonai táborában július 10-e  és 14-e között sorra kerülő kiképzésről.

A Népszabadság május 8-án írt arról, hogy katonai gyakorlatokat tartanak és harcászati táborokat szerveznek a hungaristák, folyik a kiképzés: a demokrácia pusztulására, a "tűzben, mocsokban és vérben születő új világ eljövetelére  készülnek".

A Magyar Nemzeti Arcvonal a kilencvenes években bukkant fel a  magyar sajtóban: 1997-ben ez a szervezet tartotta az első megemlékezést Budapesten arról, hogy 1945. február 11-én a több  tízezer német és magyar katona tört ki a Vörös Hadsereg által bekerített Budai Várból.

MNA, Pax Hungarica, KABSZ, Hungarista Mozgalom

A Magyar Nemzeti Arcvonal (korábbi nevén: Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok) 2009. július 10-14 között ún. "nyílt napok" keretében fogadott német nácikat a Győr melletti Bőny község közelében lévő bázisán (ahol többek között értesüléseink szerint a Magyar Gárda "Őrző"-szárnya, a Pax Hungarica és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség aktivistái fegyveres kiképzése is folyik). A bőnyi MNA-bázison két német-magyar állampolgárságú személy is tevékenykedik. Lajdi Róbert és Dobszay Károly az összekötői - egyéb tevékenységük mellett - a németországi nemzeti radikális csoportoknak. Az MNA (és az egész Hungarista Mozgalom vezetője) Györkös István.

Az MNA 1989-ben Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok néven alakult, a volt politikai elítélt, Györkös vezette, az NSDAP lincolni központjából pénzelték. Györkös Bőnyben úgy telepedett meg, hogy kárpótlási jegyekkel megvásárolta a volt szovjet laktanya lőterét, melyhez lerobbant épületek és erdő is tartozott (mindez megjelent Bartus Lászlónak a hazai szélsőjobb genézisével foglalkozó könyvében). A neonácik hazai újraalakulása körül az első botrány 1992-ben robbant ki, amikor az osztrák belügyminiszter panaszt tett amiatt (az Antall-kormánynak), hogy az MNA 260 magyar önkéntes közreműködésével részt vett horvát oldalon a délszláv háborúban (Für Lajos akkori honvédelmi miniszter, a Magyar Gárda mai patrónusa nem emelt vétót a milícia ellen). E nemzetközi légió tagja volt egyébként a nemrég Santa Cruzban megölt Eduardo Rózsa Flores is. A nyilvánosságban a Kalasnyikov-botrány nagyot robbant, az MNA szerepéről kevés szó esett.

Györkös neonáci tevékenysége miatt másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott (az osztrák vezér 11-et). 1993-ban Tarjányi Tatár Imre, a Szálasi-féle ötfős koronatanács még életben lévő tagja, az európai hungarista mozgalom rangidős irányítója Györköst az egész mozgalom vezetőjévé nevezte ki. Az MNA 1994. április 21-én (Hitler születésnapján) a Szabó Albert-féle Világnemzeti Népuralmista Párt és az Ekrem Kemál György által vezetett Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége együttműködésével újraalakította a Hungarista Mozgalmat. E szervezet aztán levált az NSDAP kizárólag a horogkeresztet preferáló fő ágáról, s önálló útra tért. A Magyar Nemzeti Arcvonal név megmaradt, az anyagi támogatásaokat Toronto-ból, Kanada más városaiból és Amerikából kapta.  A kilencvenes években gyakran fölmerült a szervezet neve a Nemzeti Pantheon sírkertjét gondozó, kisgazdapárti támogatással működő hungarista, Bosnyák Imre mellett. Az MNA támogatói olyan magyar származású amerikai pénzemberek is föltűnnek, akik az FKGP illusztris személyiségei (Torgyán József, Lányi Zsolt) mögött is ott álltak, s a kilencvenes években már jövedelmező magyarországi és kelet-európai üzleteket működtettek.

A hungarizmus a kilencvenes évek végére annyira megerősödött, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként fogadta a parlamentben az amerikában megjelentetett Szittyakürt című lap tulajdonosát, Bánkúty Gézát (erről fotó is készült). Bánkútyt az Orbán-kormány idején Szabó János honvédelmi miniszter ezredessé léptetett elő...