Visszavonulót fújt a Fidesz
Visszavonta az ellenzék által csak „lex Klubrádiónak” csúfolt javaslatát Szabó Csaba fideszes képviselő. Helyette frakciótársa, Menczer Erzsébet nyújtott be egy végül felpuhított változatot, és a parlament kulturális bizottsága is több helyen csiszolt a szövegen.
A parlament hétfőn kezdte meg, és pénteken várhatóan le is zárja a médiatörvény-módosítás vitáját. A kormány előterjesztése a tavaly alkotmányellenesnek ítélt passzusokat venné ki a médiacsomagból, köztük a nyomtatott és az online sajtó médiahatósági felügyeletét és a médiabiztos túlzott hatásköreit. Szintén az Alkotmánybíróság ítélete miatt megerősítik az újságírók titkos informátorainak jogi védelmét is; más kormánypárti módosításokkal pedig a kiskorúakat védő szabályokon és a műsorkvótákon is változtatnának.
Szabó Csaba eredeti „lex Klubrádió” javaslata, amely az ellenzéknél kiverte a biztosítékot, úgy szólt, hogy ha egy tévé, rádióadó a korábbi médiatörvény alapján frekvenciapáyázaton nyert, de még nem szerződött vele a médiahatóság, akkor csakis kereskedelmi csatornaként működhet tovább. A Klubrádió esetében ez azt jelentené, hogy ha a bíróság másodfokon is neki ítéli a 92,9-es, ingyenes frekvenciát, akkor is csak évente több tízmillió forintért sugározhatna.
Ez a módosítás azért is keltett felháborodást a parlamentben, mert semmi köze a kormány eredeti javaslatához, tehát házszabályellenes, a bizottságoknak vissza kellett volna dobniuk. A botrányt végül a parlament kulturális és sajtóbizottsága rendezte: Szabó módosítójának visszavonása után szerdai ülésükön a fideszes Menczer Erzsébet javaslatait fogadták el, a bizottság saját módosítói közé pedig ellenzéki javaslatokat is befogadtak. Az új verzió már nem tartalmazza a „lex Klubrádiót”, azt viszont kiköti, hogy a Médiatanács sem köteles szerződést kötni pályázati nyertesekkel. A pályázati ajánlatokat pedig – a pályáztatás idejére – titkosítanák, így nem derülhetne ki menet közben, ki mekkora díjat, vagy milyen műsorkvótákat vállalt, ahogy az például a klubrádiós tender esetében is történt.
Mandur László MSZP-képviselő a szerdai bizottsági ülésen azt mondta, jogbizonytalanságot teremt az új változat, mivel nem határoz meg határidőket a Médiatanács számára, például a frekvenciapályázati döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat esetén. Mandur lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a kormány javaslata nem veszi figyelembe az Európa Tanács javaslatát, hogy alapjaiban alakítsák át a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és választási rendjét. A jelenlegi szabály ugyanis súlyosan sérti az európai normákat azáltal, hogy a médiahatóság vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, a tanácsba pedig csak a Fidesz által delegált személyek kerültek be.
A médiatörvény módosítása annyiban érinti a Médiatanács választási rendjét, hogy Szabó Máté ombudsman a napokban az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkalmazhatatlannak tartja a testület megválasztására és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó részeket. Menczer Erzsébet az ombudsmani beadvány alapján nyújtott be pontosító rendelkezéseket.
A Klubrádió szerint a kormánypártok médiaszabályozást érintő módosításai azt a célt szolgálják, hogy a rádió – pernyertességei ellenére – még ideiglenesen sem maradhasson meg. A rádió a médiatörvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslatokat úgy értékeli, hogy azok „az amúgy is gyér jogorvoslati lehetőségeket tovább szűkítik nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal”. Ezzel, mint írják, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának hatalma tovább fokozódik, a médiavilág demokratikus szabályozása megszűnik. „Helyébe az abszolút centralizált uralom, a teljes kiszolgáltatottság rendszere lép.” A rádió szerint a tervbe vett törvénymódosítások kiiktatják a frekvenciagazdálkodás maradék nyilvánosságát is, csorbítják a bíróságok hatáskörét, jogerős bírósági ítéletek végrehajtását teszik lehetetlenné visszamenőleges hatállyal, „a beterjesztésük módja, az összevissza javaslatok áradata pedig megalázza a parlamentáris demokráciát, a tartalma megsemmisíti a sajtószabadság maradékát”.
A Bizottság aggodalommal figyeli a magyar vitát
Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal figyeli a médiatörvény módosításáról zajló parlamenti vitát, különösen, hogy a módosítások egyes részei megakadályoznák, hogy a bíróságok megváltoztassák a Médiatanács döntéseit – jelentett brüsszeli tudósítónk. Az EB egyébként üdvözli az Európa Tanács (ET) minap nyilvánosságra hozott véleményét a magyar médiaszabályozásról, amely igazolja az Európai Bizottság korábbi aggályait is. Elvárása, hogy a magyar kormány – a korábbi megállapodás értelmében – feleljen meg az ET tanácsainak, és tartsa be az európai normákat és értékeket.