Az abaúji Szikszó vezetői új alapokra szeretnék helyezni egészségügyi ellátásukat, ezért lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az államosítás során a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházhoz csatolt, II. Rákóczi Ferencről elnevezett kórházuk ismét a saját tulajdonukba kerüljön. Ezt nemrégiben sajtóközleményben jelezték.

Elégedetlenek Vajda János / MTI

Álláspontjuk szerint a jelenleg a megyei kórház „gyarmataként” működő intézmény már nem a szegénységgel és betegséggel küzdő abaújiak érdekét szolgálja. A szikszóiak pedig „nem nézhetik tétlenül” azt, hogy az egykor a helyiek közadakozásából épült kórház – annyi hányattatás után – végképp eltűnjön a süllyesztőben. A Füzesséri József polgármester által jegyzett közleményben az áll, hogy igenis, jár az abaúji embereknek a szülőföldjükön, lakóhelyükön az aktív kórházi ellátás, hiszen nem másodrangú polgárai az országnak.

A szikszóiak azt állítják, hogy ma senki sem tudja pontosan, milyen szakmai hatékonysággal működik a megyei kórház, és azon belül a szikszói intézmény. Azt állítják, hogy a hivatalos egészségügyi statisztikák torzak, maguk nem úgy élik meg a valóságot, ahogy azt az adatok láttatják.

S valóban, a KSH adatai alapján meglehetősen furcsa – ám rendkívül kedvező – változások zajlottak le a térségben. Míg 2008-ban az ismert megbetegedések miatti elhalálozási arány a szikszói járásban tíz százalékkal, 2010-ben pedig 23 százalékkal haladta meg a hazai átlagot, 2013-ra ez az arány már megegyezett a magyar átlaggal. S miközben világtendencia, hogy az emberek egyre jelentősebb része hal meg kórházban, a szikszói járásban ez épp fordítva van. Míg 2008-ban a térség elhalálozott lakosainak 28 százaléka hunyt el otthonában, addig 2012-ben ez az arány már 40 százalék volt.

Nem ért egyet a kezdeményezéssel dr. Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgatója. Kérdésünkre kifejtette, hogy Szikszón az aktív ellátás – a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet –megszüntetését 2007-ben az akkori egészségügyi miniszter, dr. Molnár Lajos kezdeményezte, s maga nem emlékszik arra, hogy ez különösebb ellenállásba ütközött volna. Egyébként – tette hozzá – aktív járóbeteg-ellátás, egynapos sebészet is működik az abaúji városban, ahogyan krónikus és rehabilitációs ellátást igénylő fekvő betegeket is kezelnek.

Csiba Gábor véleménye szerint Szikszó egészségügyi intézményét senki nem kezeli gyarmatként, ahogyan a polgármester fogalmazott, mert az a megyei kórház része, s ebből a szikszói betegeknek és orvosoknak is komoly előnyük származik. A főigazgató utalt arra, hogy a legmagasabb szintű betegellátásban részesülnek az infarktuson, a stroke-on átesettek, a daganatos megbetegedésben szenvedők, a gyermekkorúak és a traumatológiai ellátást igénylők. Csiba Gábor kérdésünkre kijelentette: a Miskolctól 12 kilométerre fekvő Szikszó, illetve a hozzá tartozó régió betegeit Miskolc az államosítás óta stabilan ellátja. Amennyiben azonban ismét önkormányzati tulajdonúvá válna az intézmény, már az is komoly gondot okozna, hogy honnan szerezne az abaúji kórház szakorvosokat az orvosi létszám biztosítására, amikor Borsodban – s jellemzően az egész országban – komoly szakemberhiánnyal küszködnek. További szempont a felszereltség is: szívkatéterezést, azonnali vérrögoldást és sok speciális beavatkozást csak drága,modern eszközök segítségével lehet elvégezni, amelyek a megyei kórházban megvannak. A komolyabb laborvizsgálatok, a röntgenképek elemzése ugyancsak ott történik.

Mindez persze csak elméleti lehetőség: a szikszóiak kezdeményezésének megvalósulására lényegében nincs mód. Jelenleg semmilyen jogszabályi háttere nincs meg annak, hogy egy önkormányzat visszavehesse egészségügyi intézményét.