Visszakapaszkodás a mélyből

Alap- és osztatlan képzésben a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre jutottak be. Műszaki képzéseken nem sokkal kevesebben, a felvettek 15,9 százaléka tanulhat szeptembertől. Harmadik helyre pedig a pedagógusképzés futott be 12,8 százalékkal. Mesterképzéseknél felborult a sorrend: első lett a pedagógusképzés 20,9 százalékkal, második a gazdasági terület (18,9 százalék) és a bölcsészettudomány lett a bronzérmes 13,9 százalékkal.

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, a legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, minden ötödik felvételiző ezt az intézményt célozta meg, közülük 8278-an tanulhatnak majd itt. Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem követi, így tavalyhoz képest helyet cserélt a két egyetem. Az öt legtöbb jelentkezőt felvett intézmény közé ezen a három egyetemen kívül még a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem fértek be. Képzési területenkénti bontásban a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki került az első három helyen.

Palkovics László megjegyezte, hogy hiába csökken évek óta az érettségizők száma, a felvettek számában nem látszik meg ez a kedvezőtlen tendencia. Az elmúlt években az érettségizők és a felsőfokú oktatásba felvételizők száma nagyon közel állt egymáshoz: idén 112 ezren érettségiztek, ami csupán szűk nyolcszázzal több, mint a felvételizők száma. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy minden érettségiző felvételizne, hanem az újrafelvételizők, a mesterképzésre jelentkezők, valamint a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma miatt kerül közel egymáshoz a két szám. Az idei felvételizők korcsoportos bontása alapján is az látszik, mindössze 59 323 olyan felvételiző volt az idén, aki még nem múlt el 21 éves. Tehát 2016-ban az érettségizők körülbelül fele egyáltalán nem felvételizett sehová.