Jogellenesen mentette fel a köztársasági elnök azt a bírót, akit nyugdíjkorhatár azonnali és jelentős csökkentéséről szóló, utóbb az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezés alapján menesztettek – mondta ki a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság csütörtökön. A felperes a Kaposvári Törvényszék címzetes táblabírája, akit 62 évesen küldték nyugdíjba, és egyike azoknak – ők több mint százan vannak –, akik emiatt munkaügyi pert kezdeményeztek.

Az elsőfokú ítélet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a visszamenőlegesen hatályon kívül helyezett jogszabály alapján történt felmentések törvényellenesek. Amennyiben a verdikt jogerőssé válik, azt a bíróság megküldi az államfőnek, akinek a bírák jogállásáról szóló törvény alapján intézkednie kell majd a felperes bírói jogviszonyának helyreállításáról, tehát ismét ki kell neveznie őt.

A kaposvári bírónőt július 6-i dátummal mentette fel a köztársasági elnök, majd tíz nappal később a Kaposvári Törvényszék elnöke, s a felmentési ideje október elsején kezdődött volna meg. Az ítélet indoklása során elhangzott: az Ab visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 év feletti bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, és a tárgyaláson a törvényszéket és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a kereset jogalapját.


A mindössze 15 percig tartó tárgyalás után az ügyvéd az MTI kérdésére elmondta: tudomása szerint ez az első ítélet az életkoruk miatt felmentett bírák ügyében.

A tárgyalás során a törvényszék és az OBH képviselője először egyezségi ajánlatot tett, amely szerint a felperessel közösen kérni kellene a per szünetelését mindaddig, amíg az Ab döntése miatt szükséges jogszabályváltozás megtörténik, illetve az Európai Bíróság is állást foglal ebben a kérdésben.

A bírónő azonban nem fogadta el az ajánlatot, ezt követően az OBH ügyvédje pedig úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a kereset jogalapját, de álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezni a felmentő határozatot, vagyis helyreállítani a bírói szolgálati viszonyt.

A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon csütörtökön két további, szintén kaposvári bírókat érintő felmentési ügyet is tárgyaltak. Az egyik ügyben a Kaposvári Törvényszék egyik tanácselnök bírája esetében – aki szintén idén tölti majd be a 62. életévét – a felmentését is jogellenesnek ítélték, egy tanácselnök kollegája perében pedig a tárgyalást szeptember közepére napolták el.

Az OBH később dönt a fellebbezésről

A hivatal ismereteink szerint körülbelül 150 munkaügyi per indult bírói szolgálati jogviszony megszüntetése miatt, de eltérő kereseti kérelmekkel – tudatja közleményében az OBH.

A perekben a hivatal azonos elvek szerint kialakított jogi álláspontot képvisel. Az ügy érdemét illetően elismeri, hogy a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de ennek jogkövetkezménye (például a bíró ismételt kinevezhetősége) tekintetében az egyedi ügyekben, a felperesek jelentősen eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi jogi álláspontját.

Az Országos Bírósági Hivatal ugyanakkor nyitott a felperesek egyezségi ajánlatára, természetesen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva.

A csütörtöki két döntés kapcsán az OBH leszögezi: az ítéletek rendelkező részében a hivatal jogi álláspontját a bíróság nem fogadta el. Az esetleges fellebbezésről azonban majd az írásba foglalt határozat indokolásának ismeretében határoznak.

Mégis független a bíróság

Az érintett bírák természetesen üdvözlik a döntést, de az Ab-határozat alapján forrásaink szerint nem is születhetett volna más verdikt. Abban ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségének igazolását látják, hiszen korábban maga a miniszterelnök szögezte le, hogy a bírák nyugdíjrendszere az Ab-döntés után is változatlan marad. A kormányfő csak azt ígérte, hogy őszre a hatályos szabályozást összhangba hozzák az alkotmánybírósági határozattal.

Egyébként úgy tudjuk, az OBH – amely a bíróságokat érintő peres ügyekben általában maga látja el a képviseletet – azért bízott most meg egy ügyvédi irodát, mert a látszatát is kerülni akarták annak, hogy az eljárást befolyásolni kívánják.

Visszakapják a vezetők a korábbi posztjukat?

A döntés egyelőre nem jogerős, és azt sem tudni, hogy annak a többi folyamatban levő perre milyen hatása lesz; vannak olyan bírák, akik nem akarnak visszakerülni, csupán kártérítést kérnek. Az viszont indokolt kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sorozatosan a csütörtökihez hasonló ítéletek születnek. A kényszernyugdíjazott bírák között ugyanis számos olyan volt vezető van, akinek a posztját már betöltötték. Az Ab-határozat – és a mostani verdikt – után egyébként még az új vezetők legitimitása is kétséges lehet.

Forrásaink ezzel kapcsolatban ellentmondóan nyilatkoztak. Van olyan munkajogász, aki úgy véli, csak a bírói jogviszony helyreállításáról lehet szó, így senkit nem kell a korábbi tisztségébe visszahelyezni. Az egyetlen feltétel, hogy mindenki legalább arra a bírósági szintre kerüljön vissza ahonnan meneszthették. Ebből viszont az következik, hogy egy korábbi táblaelnök ugyanazon a bíróságon beosztott előadó bíró is lehet, ami az érintettek számára nyilván sérelmes, emellett jövedelemcsökkenéssel jár. Ha ez így van, a kormány tulajdonképpen elérte a célját: sikerült gyors vezetőcserét végrehajtania az igazságszolgáltatásban.

Másik viszont úgy vélik, miután korábban határozott időre szóló vezetői kinevezést kaptak, s onnan állították fel jogellenes őket, az eredeti tisztségüket kell visszakapniuk. Ez a bírák jogállásáról szóló törvényből azonban nem következik. Mindazonáltal máris vannak olyanok, akik jelezték: visszahelyezésük érdekében készek majd újabb munkajogi pert kezdeményezni.

Az is felvetődik, miért kell a bíráknak egyenként pereskedniük, ha az OBH jogi képviselője maga sem vitatja, hogy a felmentés jogalapja – a jogszabály visszamenőleges hatályú megsemmisítése miatt – megszűnt. Bírósági források ezt azzal magyarázzák, hogy a bírósági hivatal elnöke nem vonhatja vissza a köztársasági elnök határozatait, így azokról minden érintett esetében egyenként kell dönteni.

A kényszernyugdíj ügyével nemzetközi fórumok is foglalkoznak

A bírák kényszernyugdíjazása nemzetközi fórumokon is napirenden van. Az Európai Unió Bíróságánál az Európai Bizottság kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást – kért soronkívüliséget –, mert a szabályozást diszkriminatívnak találta.

Az érintettek közül száznál többen a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, mert a nyugdíjszabályok az idősebb bírákat súlyosan hátrányos helyzetbe hozták. A nyugdíjkorhatárt ráadásul minden átmenet nélkül és igen jelentős mértékben szállították le, s aki éppen betöltötte a 62-t, az nyolc évet veszít, amit ugyancsak jogellenesnek tartanak.