Vissza a feladónak: a tandíjról akar népszavazást a HÖOK
Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért - jelentette be Nagy Dávid elnök csütörtökön Budapesten.
A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások.
Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is. A HÖOK elnöke kijelentette: követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.
A keretszám-elképzelések szerint a felsőoktatásban tanulók több mint nyolcvan százalékának fizetnie kell. A részösztöndíjas képzés elbukott az idei tanévben: az így meghirdetett helyeknek mindössze a 35 százalékát sikerült feltölteni – nem véletlenül. Hiszen egyéni hozzájárulás ide vagy oda, a részösztöndíjasoknak ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint azoknak, akik nem fizetnek, vagyis a képzési idejük kétszeresét kell idehaza ledolgozniuk.
Ha e szerződést megszegik, a képzési költségeknek a felét kell visszafizetniük az államnak, ha pedig az előírt idő másfélszeresén belül nem szerzik meg az oklevelet, a negyedét. Az Eduline című oktatási szakportál kiszámította: egy hét féléves mérnök-informatikus szakon a részösztöndíjasoknak összesen 1.050.000 forintot kell fizetniük a tanulásért. Ha a végzés utáni húsz évben nem dolgoznak legalább hét évig itthon, 525 ezer forintot kell fizetniük, míg ha nem diplomáznak időben, 262.500 forintot kénytelenek átutalni az államnak.
Legutoljára éppen a Fidesz kezdeményezett népszavazást a tandíj eltörlésére, majd a 2008-as voksolás eltörölte a kötelező felsőoktatási díjat.