Ezek sem éppen a legnagyobb érdeklődést kiváltó események otthonai lennének. A DVSC- és az FTC-stadionban a labdarúgótorna csoportmeccseit rendeznék, a debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket. Készen áll két „kézilabda-palota" is. Ám a győri aréna az asztalitenisz-versenyek, a veszprémi csarnok pedig a tollaslabda- és a taekwondovetélkedő helyszíne lenne. A kézilabdatorna csoportkörét Szegedre vinnék, ahol azonban 9 milliárdból bővíteni kellene a sportcsarnokot. Rekonstruálnák az igen bizonytalan jövőjű győri stadiont is, ahol – Diósgyőrhöz hasonlóan – a futballtorna csoportmeccseit tartanák.
|
A Puskás stadion szoborparkja – kezdődik az olimpiai versenyfutás. Boston, Párizs, Róma és Hamburg is vetélytárs
Móricz-Sabján Simon |
„Alapeseti", azaz az olimpiától függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti a tanulmány tíz létesítmény felhúzását. Ilyen a 2017-es vizes világbajnokságra szánt Dagály uszoda, amelynek becsült költsége a dokumentum szerint 30,8 milliárd forint. (Emlékeztetőül: a vb-re végül 49 milliárdot különített el a kormány.) A megvalósíthatósági tanulmány ugyanakkor extrém rövidnek nevezi a tervezési és építési időt, és ezt költségkockázatnak tartja. Mindenképp elkészül a Művészetek Palotája mellett létesülő Millenniumi Konferencia-központ (a súlyemelést rendeznék ott) és 2020-ban a székesfehérvári multifunkcionális csarnok is, amely – hála annak, hogy közel van a fővároshoz – a birkózás és a cselgáncsversenyek helyszíne lenne.
A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég szakemberei úgy számolnak, 442 milliárd forintot kell költeni a 38 versenyhelyszínre, ebből 156 milliárd (35 százalék) menne ideiglenes létesítményekre. A legnagyobb projekt a Kvassay-zsiliphez tervezett, 120 milliárd forintra saccolt atlétikai főstadion.
Az arénában 60 ezren férnének el úgy, hogy az olimpia után a lelátót visszabontanák 15 ezresre. Így is több maradna belőle, mint a kelenföldi Etele térre tervezett, 27 milliárdból elkészülő, 15 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokból, amelyet a kézilabdadöntők és az röplabdatorna megrendezése után elbontanának.
A negyedik legdrágább sportlétesítményből nem maradna semmi. Ideiglenesnek szánják a Dagály uszoda melletti vívócsarnokot, amelyet 10,2 milliárd forintból állítanának fel, valamint az Óbudai-szigetre előirányzott, 12 ezres lelátójú strandröplabda-komplexumot (5,5 milliárd) is. A lágymányosi teniszközpontot (17,7 milliárd) csak részlegesen szednék szét.
Még a nagy világversenyeknek otthont adó helyszínekre is sokat kellene költeni. A kajak-kenu vb-k állandó házigazdájának számító szegedi Maty-éri centrumot 8,5 milliárd forintból korszerűsítenék. A tornaversenyek mellett a kosárlabda-fináléknak otthont adó Papp László arénára 2,9 milliárdot kellene fordítani. A dunakeszi lóversenypályához pedig 12 ezres lelátót kell tenni 4,5 milliárd forintért.
|
Még nem úszópalota: a Dagály bejárata
Móricz-Sabján Simon |
Az olimpiától függetlenül készül 108 milliárdból a Puskás stadion, és a pályakerékpár-versenyekre épülő új velodrom, amelynek költsége 25 milliárd forint. A Fehér úti lőtér 1,6 milliárdos költsége szinte jelentéktelen ebben a mezőnyben. A diósgyőri stadionra 7,5 milliárdot szánnak. Nem futballoznának, hanem rögbiznének a Vasas-pályán, amely bővítés nélkül, kisebb átalakítással alkalmas erre a célra, felújítása pedig a tanulmány szerint amúgy is sürgős lenne. Erre 2,2 milliárdot különítenének el. Az újpesti Szusza Ferenc stadiont is át kellene alakítani kicsit, hogy a műfüves gyeplabdameccseket rendezhessék ott.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság összesen 413 500 férőhelyet ír elő a rendező városoknak. A hatástanulmány szerint
Budapest ennél több, 454 640 széket garantálna: ebből 247 590 lenne állandó, 207 050 pedig ideiglenes.
A lehetséges helyszínek bejárásakor a tanulmány készítői elismerésre méltóan aprólékos munkát végeztek: az edzéshelyszíneket is számolva 178 létesítmény alkalmasságát vizsgálták meg. Megismerkedhettek a magyar sportvalósággal is, például a BVSC – három, filc borítású teniszpályát lefedő – csarnokában, amelyről úgy találták: felújítási költsége 133 millió forint lenne.
Faluprogram
A sportlétesítményekhez képest keveset tárgyalt, ám rendkívül költség-, terület- és tervezésigényes projekt a média- és olimpiai faluk kialakítása. A hatástanulmány alapján Budapesten összesen 570 milliárd forintot fordítanának rájuk: a szűken vett, kizárólag a játékok miatt szükséges összeg több mint felét. És ez még nem is tartalmazza a médiaközpontok 72 milliárdos költségét.
A központi olimpiai falu Csepelen – ahogy a tanulmány készítői írják – „a különböző nemzetiségű, vallású, eltérő társadalmi berendezkedésű országokból érkező résztvevők együttélésének színtere” lenne. 17 ezer embernek (versenyzőknek és sportvezetőknek) adna otthont a játékok idején, nagyjából kétezer apartmanban. A tervezett szállásterület nagysága hozzávetőleg 272 ezer négyzetméter. Amolyan miniváros létesülne: kialakítanának információs centrumot, irodákat, orvosi rendelőket, éttermeket, üzleteket és rekreációs létesítményeket.
A vidéki helyszíneken főként egyetemi kollégiumokban szállásolnák el a sportolókat és a segítőket. A média képviselői közül a becslés szerint 26 ezren érkeznének a játékokra. Őket öt kisebb faluban helyeznék el Budapesten (a legnagyobb, kilencezres „települést” a józsefvárosi pályaudvarnál húznák fel), mintegy 484 ezer négyzetméternyi lakterületen. Elkészülne továbbá egy 5300 fős technikai falu is, ott laknának a versenyek lebonyolítói, például a bírók, pontozók. A faluk épületeit később lakásként hasznosítanák.
