Vidáman az elszámoltatásról

Számháború, freudi elszólások, röhögő egyetemisták, gárdázó ellendrukkerek – címéhez képest meglepően izgalmasnak bizonyult a Korrupció és elszámoltatás elnevezésű vitaest az ELTE-n.

A Jövőképp! – Fiatalok Magyaországért Egyesület szervezésében az Orbán-kormány két volt elszámoltatási biztosát: Budai Gyulát és Papcsák Ferencet ültették egy asztalhoz volt tanárukkal, Hack Péter jogásszal és Alexa Noémival, a Transparency International (TI) korrupció-ellenes szervezet magyarországi vezetőjével. Az ELTE lágymányosi campusában kedden tartott vitaesten Alexa Noémi és Hack Péter bemutatták a TI európai korrupció-jelentését, ami hazánkat a közepesen korrupt országok közé sorolja, többek között megállapítva, hogy a magyar állam érdekcsoportok foglyává vált. Ezzel a minősítéssel az európai középmezőny aljára kerültünk, megelőzzük többek között Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. (A tanulmányról szóló korábbi cikkünket itt olvashatják: >>>). Budai Gyula és Papcsák Ferenc pedig az elszámoltatás sikereit ecsetelték, némi önkritikát is gyakorolva az általuk is "neuralgikusnak" tartott pártfinanszírozás rendezetlensége terén.

Barátok közt

Budai Gyula szerint komoly társadalmi elvárás volt 2010-ben az előző kormány korrupciógyanús ügyeinek feltárása, az elszámoltatásnak azonban már volt hagyománya – és itt rögtön egy személyes sérelmével is felhozakodott, miszerint ő és Papcsák voltak Keller László szocialista közpénzügyi államtitkár "ámokfutásának első áldozatai". Őt az ügyvédi kamarában próbálták szerinte ellehetetleníteni, míg "jóbarátja", Papcsák Ferenc ellen büntetőfeljelentést is tettek annak idején (történetesen Budai volt a védője), de mindhiába.

Nulla, mint siker

A felvezetés után Budai egy komplett parlamenti vitát levívott önmagával: felsorolta az ellenzéki vádakat, miszerint ez nem elszámoltatás, hanem leszámolás, politikai boszorkányüldözés. Cáfolat gyanánt pedig azt hozta fel, hogy számos büntetőeljárás (BKV-, Hagyó-, Zuschlag-ügyek) még a kormányváltás előtt indultak, úgyhogy "semmi új nem volt a nap alatt". Majd feltette a kérdést, vajon mitől sikeres az elszámoltatás? A választ a statisztikákban vélte meglelni, bár az egyetemista közönségben némi fejszámolás után mosolyogva konstatálták, hogy a siker azt jelentené, hogy 1442 lefolytatott vizsgálatból egyetlen sem jutott el ítéletig, bírósági szakaszba is csak 7 ügy jutott el. (Összesen 61 ügyben tettek feljelentést, ezek felében rendeltek el nyomozást, összesen 47 gyanúsított van és 39 embert vádoltak meg eddig.) Az ügyek elhúzódását Budai Gyula a jogrendszer lassúságával, túlterheltségével és a bürokráciával magyarázta.

Igazság meg sehol?

Budai ezek után újabb vitát folytatott le önmagával – ismét megmosolyogtatva közönségét – arról, hogy mennyi közpénzt tudtak az elszámoltatás során visszaszerezni: "ezt a vitát a sajtóval lefolytattuk, ebben senkinek nincs igaza". A végösszeg szerinte százmilliárd fonint körüli lehet, "tudják, milyen jól jött ez az ezer sebből vérző költségvetésnek?" Több vizsgált cég az eljárás megindítása után hogy, hogy nem, visszafizette a felvett állami hitelt, szerinte ettől sikeres az elszámoltatás.

'Ha hárman tudnak róla...'

Budai Gyula ezek után újabb kritikákra reagált; a szélsőségesek azt hiányolják, mondta, hogy miért nincs minden volt kormánytag börtönben, a fideszes szavazók pedig lassúnak, körülményesnek tartják az elszámoltatást. Budai válasza: "nem voltam nyomozó hatóság", ez megint csak a sajtó téves interpretációja. Mint kiderült, ez Budai másik nagy sérelme, hogy tudniillik "Budai Gyulát beskatulyázták egy pozícióba", pedig ő nemcsak az elszámoltatásért felelt, hanem a korrupció elleni küzdelemért is. A korrupció elleni harc azonban nem annyira látványos, ahogy maga a korrupció sem az – "ha már hárman tudnak róla, az már nem jó", mondta az egyre szélesebben vigyorgó hallgatóságának.

Érdekcsoportok foglya

Budai sikertörténetét nem igazán támasztotta alá a Transparency kutatása, amelyet Hack Péter és Alexa Noémi ismertetett, sőt: megállapításuk szerint Magyarországon olyannyira meggyengültek az intézmények – a pártoktól az üzleti szférán át az igazságszolgáltatásig –, azaz olyan magassá vált a korrupciós kockázat, részint a korrupció ellen fellépni képes intézmények politikai befolyásoltsága miatt, hogy az állam mára "érdekcsoportok foglyává vált". Hack Péter (korábbi SZDSZ-politikus) arról beszélt, hogy már a 2007–2008-as elemzésük is kritikus volt, a 2011 végén lezárt újabb felmérés ehhez képest is romló tendenciát mutat, az azóta – idén – bekövetkezett változások (alaptörvény, igazságszolgáltatási, választási rendszer átalakítása) pedig még tovább rontottak a helyzeten, vagyis tovább növelték a kockázatokat. A három legfertőzöttebb terület a politika (párt- és kampányfinanszírozás), az üzleti szféra, valamint a kormányzati korrupcióellenes szervezet. Ezek a pillérek a leggyengébbek, a legerősebbek pedig a választási szervek – ezért Hack szerint a választási törvény módosítása helyett inkább a politikával, vagyis saját házuk táján kellett volna kezdeni az átalakításokat. (Később Budai Gyula félig viccesen közbevetette, hogy a korrupcióellenes szervezetekre adott 47 pont nem is olyan rossz az 50-ből, de Alexa Noémi lehűtötte, hogy 100 pont volt a maximum).

Komisszárok kíméljenek

Alexa Noémi előadása szerint az elmúlt években jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, ebben 2007 óta egyértelműen romló tendenciát regisztráltak. Számos intézményt politikai kinevezettek vezetnek, ezek függetlensége nem garantált, a jogalkotás kiszámíthatatlan és átláthatatlan, a korrupcióellenes szervezet gyenge, sorolta az elmúlt évek változásait. Alexa már azt sem érti, miért van egyáltalán szükség elszámoltatási kormánybiztosra, ha van független rendőrség és ügyészség? Olyan szintre kell hozni szerinte a hatóságokat, hogy ne legyen szükség újabb intézményekre. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány tavasszal bejelentett korrupcióellenes programja csak a központi közigazgatásra vonatkozik, éppen a legsérülékenyebb pillér: a pártok maradtak ki belőle.

Mind foglyok vagyunk

"Magyarország semmivel sem rosszabb ország, mint a világ bármelyik országa, közép-európai mércével pedig kifejezetten erős jogrendszerünk van" – próbálta ellensúlyozni a Transparency lesújtó kritikáját Papcsák Ferenc (Budai hivatali elődje, fideszes képviselő), azt pedig "óriási dolognak" nevezte – szintén derültséget keltve –, hogy szólásszabadság van. Papcsák – szintén parlamenti felszólalásait idézve – szabadságharcozással folytatta, mondván minden állam érdekcsoportok foglya, az "USA-tól Namíbiáig", csak az nem mindegy, milyen érdekcsoportok befolyásolnak. Az elmúlt nyolc évben szerinte a spekulatív tőke foglyává vált az ország – lám-lám, kik adósították el a devizahiteleseket –, a világot átszövő érdekcsoportokkal küzd a kormány, ami "nem egyszerű feladat".

Bonyolult dolgok

Papcsák Ferenc újabb vidám pillanatokat szerzett a hallgatóságnak, amikor a közbeszerzési visszaélésekbe bonyolódott: szinte legendává vált, mondta, hogy a tendereket korábban offshore hátterű cégek nyerték, "most ilyesmi nem történhet meg", hiszen a pályázóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi hátterüket (ennek köszönhetően derült ki, hogy a Közgép mögött valóban Simicska Lajos áll – A Szerk.). A közönség azt is díjazta, amikor az elszámoltatási eljárások elhúzódását Papcsák azzal magyarázta, hogy a "kisnyomozók" nem értik ezeket a bonyolult ügyeket. Ezt Budai ráadásul azzal fejelte meg, hogy az elkészült 110 vizsgálati jelentésük összeseen 2500 oldalas, az pedig rengeteg. Az eljárások azért is ilyen hosszadalmasak szerinte, mert sok privatizációs ügy a rendszerváltásig nyúlik vissza, az idő múlásával ezeket egyre nehezebb felderíteni. (Később még egy számháborút levívtak, amikor Hack Péter – a törvénybe foglalt korrupcióra vonatkozó kérdésre – a földtörvényről azt mondta, hogy az a nagybirtokosoknak, főleg a kormányoldalhoz közelebb állóknak kedvez. Budai azt válaszolta, tudna statisztikát mondani, de nem mond, az 1100 nyertes pályázat között egyetlen nagybirtok sincs, a megítélt átlagosan 10-50 hektáros területek "kis-közepes" birtoknak számítanak, az viszont tény, hogy az állattartókat részesítették előnyben a földbérleti pályázatokon, márpedig az állattartáshoz nagyobb terület kell).

Közös dolgaink

A közönséget leginkább a "fogoly-dilemma" érdekelte, az egyik kérdésre, miszerint ez alatt Simicska Lajost kell-e érteni, Alexa Noémi azt felelte, ez is jó példa, ahogy az is, amikor a kormánypárti frakcióvezető elismeri, hogy a barátja írta a dohánykereskedelmi törvény módosítását, akinek a cégének a változtatás kedvez – "de nem teljesen újkeletű jelenségről van szó". Egy másik kérdésre – mekkora az összefonódás a két politikai oldal között – Hack Péter válaszolt: látszik, hogy vannak közös érdekek, akárki van hatalmon, óvakodik a változtatástól, különösen a párt- és kampányfinanszírozás kérdésében: 22 éve áll fenn a közös érdekrendszer, ami szembenáll az átláthatóság és a számonkérhetőség követelményével. Budai Gyula azzal vágott vissza, hogy Hack már csak tudja, hiszen jóval régebb óta politizál, mint ő, de azt elismerte, hogy 22 év alatt valóban nem történt látványos változás, "de még van két évünk". Innentől már többen pukkadoztak a nevetéstől, főleg Hack Péter válaszán: "türelem, az mindig van". Az estét Budai koronázta meg, amikor egy Schiffer Andrással korrupció-ügyben vívott parlamenti vita apropóján megemlítette, hogy Schiffer amúgy a barátja, "vannak közös dolgaink", mármint együtt játszottak a Vasasban – ezt már Papcsák sem bírta nevetés nélkül.

Állnak rendelkezésre

A továbbiakban azon vitáztak, hogy ki miatt fulladtak kudarcba a kampányfinanszírozásról folytatott – a Transparency által moderált – pártközi egyeztetések. Papcsák Ferenc szerint a Fidesz nyitott volt rá, de az első egyeztetésen az ellenzék nem vett részt, a másodikra ő nem tudott elmenni, aztán a Transparency "megsértődött", és nem hívta össze többé. De "sohasem késő elkezdeni", amúgy pedig a kampányfinanszírozás témája szerinte is "neuralgikus pont". Alexa Noémi emlékeztetett, hogy 2007-ben kezdték szervezni az egyeztetéseket, konferenciákat, workshopokat, előadásokat tartottak – "ennél több szakmai egyeztetést nehéz lenne összehozni". Mégsem sikerült megegyezniük a pártoknak (leszámítva a tavaszi hatpárti nyilatkozat tető alá hozását), "vagy éppen, hogy nagyon könnyen megegyeztek, ezért nincs előrelépés". Legutóbb pedig a Fidesztől nem tudtak időpontot kérni, a kétharmados többséggel rendelkező párt részvétele nélkül pedig nem látták értelmét a találkozónak. Papcsák ismét azzal hárított, hogy más elfoglaltsága volt, de biztosította a Transparencyt, hogy bármikor áll a rendelkezésükre, "akár ma délután, vagy ma este" (ez este 8 körül hangzott el – Ny. M.).

Polgármester nem cibál

Az esemény fényét még tovább emelte, hogy a rendezvényt a "Változást 2014" mozgalom aktivistái is megtisztelték, mint kiderült, azért, hogy Papcsákot mint zuglói polgármestert faggassák a gárdistákkal megtartott önkormányzati Turul-avatásról (Október végén a Magyar Nemzeti Gárda tagjainak részvételével avatta fel a szobrot a zuglói önkormányzat, a szintén fideszes alpolgármester jelenlétében.) Papcsák kérésükre sem határolódott el a gárdistáktól, csak a felelősségtől: önkormányzati rendezvényen báki megjelenhet, mondta, ami "fantasztikus erénye a demokráciának", ahogy az is, hogy az aktivisták elmondhatják véleményüket, és nem vezetik ki érte őket a teremből, mint ahogy a kommunizmusban vele tették volna. Az meg a hatóságok dolga, hogy ki milyen formaruhát visel – a polgármesternek nincs felhatalmazása, hogy bárkiről lecibálja a pólóját, "önökről sem fogom", ezért azt javasolta, forduljanak inkább a rendőrséghez.

Szóbeli helyett

A két volt elszámoltatási kormánybiztos egyébként – éppen az ellendrukkerek láttán – még a vita előtt arra kérte a szervezőket, hogy a közönség soraiból ne tehessenek fel szóban kérdéseket, csak írásban – biztos, ami biztos.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.