„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" – ezt kérdezné Harangozó Tamás, az MSZP parlamenti képviselője, aki egyébként szintén magánszemélyként terjesztette be hitelesítésre az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. De ez a hatályos szabályok szerint már nem játszik, hiszen lemaradt a versenyben.
A politikus kérdésünkre elmondta: a helyszínen várakozó embereiket éppen akkor tájékoztatták telefonon arról, hogy a Kúria honlapján közzétett döntés szerint ismét be lehet nyújtani a kérdést, amikor belépett a választási iroda kapuján egy idősebb nő és egy fiatalember. Ők az MSZP aktivistáit kikerülve a porta mellé kihelyezett időbélyegzőhöz léptek, bedugták a magukkal hozott borítékot a gépbe, majd bementek az épületbe. Így maradtak le a szocialisták húsz másodperccel.
Harangozó szerint igencsak kérdéses, hogy Simonné – aki a cégbírósági adatok szerint 65 esztendős tordasi baromfitenyésztő kisvállalkozó – vajon miként értesülhetett előbb a kúriai végzés megszületéséről, mint az az emberük, aki folyamatosan figyelte a bírósági honlapot. Ezt szerdán valószínűleg a főbírótól is próbálja megtudakolni.
|
Az aláírásgyűjtésig az idén már biztosan nem jut el senki
Veres Viktor / Népszabadság |
Az előzményekről annyit, hogy már próbálkozott referendumot kezdeményezni e tárgyban közösen a Liga, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), ám az Összefogás Párt korábban nyújtotta be a maga kérdéseit, amelyek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint értelmezhetetlenek voltak. Arra viszont alkalmasnak bizonyultak, hogy erre hivatkozással mindenki mást visszautasítsanak. Ezért a DK sem járt sikerrel.
Az ügy az Összefogás elnökének felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriához került, ahol áprilisban kimondták: az NVB helyesen döntött, mert Szepessy Zsolt kérdései nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Így lehetővé vált, hogy ebben a tárgyban bárki ismét próbálkozzék.
Akkor a Munkáspárt bizonyult a legfürgébbnek, csakhogy a kérdésük alaptörvénybe ütközött. Amúgy az is érdekes, hogy az aláírásgyűjtő ívet a kúriai végzés hivatalos nyilvánosságra hozatala – a bírósági honlapon történt megjelentetése – előtt nyújtották be, tehát nem kizárt, hogy bennfentes információval rendelkeztek. De arra ez is jó volt, hogy másokat kiüssenek.
Ebben az esetben megint csak meg kellett várni, amíg a Kúria mond valamit, hiszen a Munkáspárt is a legfőbb bírói fórumhoz fordult az NVB elutasító határozata miatt. Jogerősen június végére derült ki, hogy a kérdés valóban rossz, így jöhettek az újabb kísérletek.
És jöttek is: elsőként ugyan az MSZP beadványát érkeztette a hivatal, de a szocialisták azon buktak el, hogy azt a pártnak a választási bizottságba delegált képviselője kézbesítette, akinek állandó belépője van a választási irodába. Emiatt jogosulatlan előnyt szerzett, hiszen a portán Wodicska Zoltán magánszemély jelent meg korábban, ám a beléptetési procedúra miatt lemaradt. Az NVB ezért őt minősített befutónak. Igaz, az ő kérdése nem volt egyértelmű, s annak hitelesítését megtagadták. A civilek pedig végképp elkéstek, mert csak másnap jelentkeztek.
Ekkor megint a Kúria következett, és kedden kimondta: az NVB mindhárom esetben helyesen döntött. Tehát nincs érvényes kérdés, vagyis jöhetnek az újak. A rendszerbontó civilek ebben az áldatlan versengésben már nem akartak részt venni, és a VOSZ is kiszállt, az MSZP viszont továbbra is kitartott. Ám hiába figyelték folyamatosan a Kúria honlapját, s hiába ültek a párt aktivistái a választási iroda portája előtt, valaki jobban értesültnek bizonyult náluk.
Harangozó népszavazási kezdeményezését emiatt az NVB vélhetően el fogja majd utasítani, Simonné Gercsényi Gabriella viszont – ha a választási bizottság zöld utat ad neki – magában aligha áll neki az aláírásgyűjtésnek, de annak négy hónapos határideje a kérdés az övé. Amennyiben pedig az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadják, akkor mehet a Kúriához, és annyit mindenképpen sikerülhet elérnie, hogy más az üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán a következő négy-öt hónapban nem is próbálkozhat referendummal.
Harangozó különben sajnálatosnak tartja, hogy a Kúria az NVB elutasító határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükkel érdemben nem foglalkozott, hiszen a kérdésük jó volt, s azt elsőként nyújtották be. Kerestek inkább egy másik okot, amelyre hivatkozva a kezdeményezést érvénytelennek minősíthették.
A legfőbb bírói fórum nem foglalkozott azzal, hogy az MSZP választási bizottságba delegált tagja valóban visszaélt-e a helyzeti előnyével, inkább azzal érvelt: a népszavazási törvény szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, s azt nem a kezdeményezést jegyző Lukács Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese tette meg. Harangozó kíváncsi rá, más esetekben ezt bárki megkövetelte-e, mert bizonyos benne, hogy a megbízott útján történő kézbesítésre korábban is volt példa. Harangozó erre is választ szeretne a főbírótól.
