Különös olvasási szokásokat vettek fel a kormányhivatalok dolgozói – aligha önszántukból. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János az MSZP-s Mesterházy Attila kérdésére összesítette, hogy a tárca irányítása alá tartozó szervezetek hány példányt rendelnek különféle újságokból. Mintha csak „Tükröm, tükröm”-öt játszanának a magyar politikai sajtóval.
Az adatokból az derült ki, hogy a megyei kormányhivataloknál a Magyar Nemzet gyakorlatilag tiltólistán van, a kormánypárti Magyar Időket és Magyar Hírlapot viszont nagy tételben vásárolják. Hivatalos példányszámadatokkal egyik lap sem szolgál, így pontosan nem tudni, az eladott példányok mekkora hányadát veszik meg a területi közigazgatás szervei. Nem is az összességében beszerzett 163-164 példány árulkodó, hanem az, hogy ezen a szinten is nyilvánvaló a jobboldali média helyzetbe hozásának szándéka.
A Baranyai Megyei Kormányhivatal 28 Magyar Hírlapot és 22 Magyar Időket kap reggelente az egy-egy Népszabadság és Népszava mellé. Bács-Kiskun megyében a kormányhivatal a megyei lapon kívül csak a Magyar Időket rendeli, de abból mindjárt 23-at. A Békés megyei hivatalba a napilapok közül csak a Magyar Hírlap jár – nyolc példány –, a kormánypárti érzület erősítését a Magyar Demokrata című hetilap hét példánya szolgálja még. Borsodban is a Magyar Hírlap a legnépszerűbb, míg a fővárosi kormányhivatalban 24 Magyar Időkre jut egy Népszabadság és Magyar Nemzet. A Magyar Hírlap előfizetését januárban váratlanul lemondta a szervezet.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal megelégszik a megyei lap, a Délmagyarország egyetlen példányával. A Győr-Moson-Sopron Megyei viszont nem vádolható lokálpatrióta szemlélettel: két Kisalföldre jut tizenhat Magyar Hírlap, noha a két lap példányszáma között sokszoros a különbség az előbbi javára.
