A KSH kiadványainak készítői a halálozási adatok januári-februári megugrását az épp akkor tetőző influenzajárvánnyal, a júliusi 4,3 százalékos kiugró értéket pedig a hőhullámmal magyarázták. Ugyanígy nyilatkoztak a korábban általunk megkérdezett szakértők is.
Mások ellenben kételkednek, mert a kórházak nem regisztráltak ebben az időszakban több beteget a szokásosnál, ahogy feltűnően sok szövődményes esetet sem.
– Hogy olyan influenzajárvány ment volna át rajtuk, ami a halálozási adatokon kívül más egyébben nem hagyott nyomott, ez képtelenség
– nyilatkozta lapunknak Poller Imre egészségügyi szakértő, a PX Consulting ügyvezetője. Szerinte sokkal inkább úgynevezett előrehozott halálozás halmozódásról van szó. Ilyenkor a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, és ez vezet a szokásosnál több halálesethez.
Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve, ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Erre vallana az, hogy Komárom-Esztergom megyében csaknem kétszer annyian haltak meg az influenzajárvány időszaka alatt, mint országos átlagban, miközben a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében alig emelkedett a halálozás, pedig az ÁNTSZ adatai szerint ez utóbbiban volt a legerősebb a járvány. A két megye között van jelentős különbség: a gazdaság erejében és az infrastruktúrában.
Hasonlóan vélekedik Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos is. Az, hogy a halálozási és az influenzajárvány görbéje párhuzamosan mozog, nem elég az ok-okozati összefüggés megállapításához. Akkor lenne erre mód, ha a halálozási csúcs az orvoshoz fordulás után két-három héttel jelentkezne.
Az ÁNTSZ lapunknak adott válasza szerint sem lehet egyértelmű ok-okozati összefüggést megállapítani, de ezt kizárni sem. A szezonban a legerősebb járványt az úgynevezett (H3N2) vírus váratlanul módosuló formája okozta, és amíg ez hatott, megnőtt a halálozás. Ráadásul az oltóanyagban erre nem volt ellenanyag, mert tavaly az egészségügyi világszervezet nem számított a vírus megváltozására. Ami a védekezést illeti, nehezíti a halálozási ok földerítését, hogy nincs jól elemezhető adat. Hiszen ha a lakosság 75 százaléka lenne beoltva, akkor lehetne vizsgálni, hogy mennyire volt hatékony a vakcina. Ekkora oltottságra azonban szinte egyetlen európai országban sincs példa.
A Népszabadság kérdésére, hogy akkor ebben a szezonban mit tesz másként a járványügyi megelőzésért felelős hivatal, azt válaszolták: intenzívebb kampánnyal próbálják meggyőzni a lakosságot, hogy a veszélyeztetett korcsoportból minél többen menjenek el a háziorvoshoz és kérjék az ingyenes vakcinát. Idén is 1,3 millió adagot juttattak el a háziorvosi rendelőkbe. Ám tavaly is csak a fele fogyott el. És mindezek mellett is ott marad a kérdés: mi okozta a tavaly téli nagy halálozási hullámot.
