A katolikus püspöki kar legutóbb tíz évvel ezelőtt közölt adatokat a papok létszámáról. Az akkori kimutatás szerint – a szerzetesrendeket is beleértve – Magyarországon egész pontosan 2576 katolikus pap teljesített szolgálatot, a papi hivatásra készülő hittudományi főiskolások, egyetemisták száma 356 volt. A paphiány mértéke elérte a 25-30 százalékot, ennek megszüntetésére és az utánpótlás biztosítására legalább félezer új lelkipásztorra lett volna szükség.
Egészen biztos, hogy a helyzet azóta tovább romlott – közölte kérdésünkre Kamarás István vallásszociológus, aki plébániákon is több vizsgálatot végzett az elmúlt évtizedekben. A missziós központok létrehozását illetően erős kétségei vannak. Bár nyugati országokban történtek ilyen kísérletek (és egy-két hazai településen is van rá példa), a némileg vallási kommunára emlékeztető szervezeti forma nem bizonyult sikeresnek.
A világiak bevonása már sokkal több eredménnyel kecsegtet – folytatta Kamarás. Több nyugati országban egy felszentelt pap munkáját legalább egy lelkipásztori asszisztens segíti: nálunk még csak mostanában ismerkednek a lehetőséggel. A lelkipásztori asszisztens nem gyóntathat és nem misézhet, ellenben igeliturgiát tarthat, a vallási élet szempontjából fontos területeken helyettesítheti a papot.
|
Kamarás István
Teknős Miklós / Népszabadság |
Kutatásaira hivatkozva Kamarás István elmondta: kevés szó esik róla, de – részben legalábbis – orvosolhatná a gondokat, ha jó fizikai és szellemi állapotban lévő, a környezetükben tiszteletnek örvendő nyugdíjas férfiakat is pappá szentelnének. Olyanokat, akik rendezett anyagi körülmények között élnek, és szívességből, fizetség nélkül vállalnák a papi teendők ellátását. A megvalósításhoz változtatnia kellene az egyházi szabályokon, amire a Vatikán eddig nem mutatott különösebb hajlandóságot – állapította meg Kamarás István.
Kissé extrémnek tűnik az ötlet, de komoly külföldi szerzők már azt is felvetették, hogy a katolikus közösségeknek a polgári engedetlenséghez hasonló ellenállási mozgalmat kellene szervezniük. Külső beleszólás nélkül, saját maguk választanák papjaikat: ha elég sokan lesznek és püspökök támogatását is elnyerik, akkor bizonyára sikerül majd nyomást gyakorolniuk a Vatikánra.
Jól hangzik, de eddig nincs jele annak, hogy bárhol Európában elsöprő erejű népi mozgalom kezdene kibontakozna a hívek körében – jegyezte meg Kamarás István. A vallásszociológus sok hazai és külföldi püspök véleményével egyetértve hozzátette: az igazi megoldás persze az lenne, ha a cölibátus (papi nőtlenség) nem kötelező előírás, hanem alternatív választási lehetőség lenne a katolikus egyházban.
A falusi plébánostól a bíborosig
Szervezeti felépítését tekintve a katolikus egyházban a plébánia számít az „alapegységnek”. A paphiány miatt főleg az aprófalvas vidékekre jellemző, hogy a plébános nyolc-tíz település katolikus közösségét is ellátja. A plébániák esperesi kerületeket, ezek pedig – élükön a püspökkel – egyházmegyéket alkotnak. Az egyházmegyék sorában kiemelt státuszt jelentenek a főegyházmegyék, amelyeket érsekek vezetnek. Az esztergom–budapesti főegyházmegyét vezető Erdő Péter az érseki cím mellett bíborosi és prímási rangot is visel.
