galéria megtekintése

Veszélyes-e a kilakoltatás akadályozása?

6 komment


Rab László

Jogszerű intézkedés során elkövetett ellenszegülés miatt pénzbírságra büntette és figyelmeztette a bíróság a Város Mindenkié Csoport aktivistáit. Pósfai Zsuzsanna és nyolc társa ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Nagy Szabina bíró ismertette a végzést.

A  kilenc "eljárás alá vont személy" egy októberi józsefvárosi kilakoltatáson állta el a végrehajtó és a rendőrség útját. Az AVM-esek meg szerették volna akadályozni, hogy utcára tegyék a súlyosan beteg Lendvai Andrea családját. Az élőlánc tagjait a rendőrök elvonszolták a helyszínről, többüket megbilincselték, és bevitték az őrszobára.

AVM-aktivisták a bíróságon: ők jelentenének veszélyt?
AVM-aktivisták a bíróságon: ők jelentenének veszélyt?
Bruzák Noémi / MTI

Pósfai Zsuzsanna, Misetics Bálint és társaik – köztük a 15 éves K. Péter – szabálysértési büntetését jelentősen csökkentette a bíróság. A nyolcadik kerületi rendőrkapitányság 50 és 30 ezer forintos bírságot szabott ki a résztvevőkre, végül hármójuknak kell 10-10 ezer forintot megfizetniük, a többieket figyelmeztették.

 

Nagy Szabina bírónő fél évvel ezelőtt már ítélkezett egy hasonló ügyben, akkor is a büntetés mérséklése mellett döntött, de ugyanúgy veszélyesnek ítélte a rendőri utasítással való szembefordulást, mint most. Az AVM aktivistái amellett érveltek, hogy tettüket magasabb rendű erkölcsi megfontolásból – a szegényekkel való szolidaritás vállalásával, politikai figyelemfelkeltő akcióval – követték el, a szabálysértést ezért nem ismerték el.

A bírónő nem lépett ki a rendőrségi törvény szabálysértési pontokkal körülbástyázott sáncai közül, azt firtatta, hogy az ellenszegülők mikor érkeztek a helyszínre, illetve hogyan kommunikáltak a végrehajtóval és a rendőrökkel. Végzésének meghozatalakor a rendőri frazeológiára támaszkodott, azokat a kifejezéseket – lakhatási válság, mélyszegénység, elhelyezés nélküli kilakoltatás –, amelyek miatt voltaképp az AVM elállta az utat Lendvaiék ajtaja előtt, nem említette. Az volt számára a kérdés, hogy "az eljárás alá vont személyek" hogyan akadályozták a "jogszerű rendőri intézkedéseket". Annak feltárására, hogy miért került sor az engedetlenségi akcióra, sem a szabálysértési hatóság, sem a bíróság nem vállalkozott.

A földön vonszolták a rendőrök a Lendvai-család kilakoltatása ellen tiltakozó AVM-aktivistákat októberben
A földön vonszolták a rendőrök a Lendvai-család kilakoltatása ellen tiltakozó AVM-aktivistákat októberben
Földi Imre / Népszabadság

– Mi az akció során a politikai-társadalmi vonatkozásokat hangsúlyoztuk, itt a bíróságon viszont szembetalálkoztunk azzal a szűken értelmezett jogalkalmazási kérdéssel, hogy minden körülmények között engedelmeskedni kell a rendőrnek – mondta a végzés kihirdetése után az immáron "visszaesőnek" számító Pósfai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa, akit 10 ezer forint pénzbírságra ítélt a bíró amiatt, hogy három nappal a kilakoltatási moratórium előtt védelmezni próbálta Lendvaiékat. Misetics Bálint is arról beszélt, hogy alapvetően politikai, és nem szabálysértési kérdés, hogy a magyar állam hogyan kezeli a lakhatási válságot.

Csak egy kis nyugalmat szeretne a Magdolnából elűzött család

Lendvaiék kisebbik gyereke két hetet töltött a Szentkirályi utcai átmeneti otthonban, ahol ellopták a telefonját és a kórházba összekészített ruháját, majd elszedték a zsebpénzét is. Rab László cikke: >>>

Az októberi akció egyrészt sikertelen volt, mert az őrszobán kötöttek ki, másrészt elérték vele a céljukat, mert Kocsis Máté nyolcadik kerületi polgármester felfüggesztette a kilakoltatásokat. Mindez persze szimbolikus jelentőségű, márciusban a kerületben újabb kilakoltatási hullám kezdődik, és a helyi hatalom kénye-kedve szerint dönti el a szegény emberek sorsát.

– Az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat embertelennek és kegyetlennek tartjuk

– mondta a társadalomkutató Misetics, és hozzátette, azért voltak ott, hogy egy rászoruló család problémáján segítsenek. Ahelyett, hogy egy rendőr szétfeszítette az ujjait, majd végigvonszolta a földön, lehetett volna egyeztetni, és a bírósági hercehurca helyett közösen lehetett volna megoldást találni Lendvaiék gondjára. Miután erre nem került sor, nem maradt más, mint polgári engedetlenséggel tiltakozni. Ez nem lehet veszélyes a társadalomra - mondta Misetics.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Amikor szegény embereket lakoltatnak ki, az ellen tiltakoznom kell – fogalmazott vallomásában a 26 éves Szabó Gábor Dániel. – Amikor elindultam, nem gondoltam, hogy ezért lefognak, megbilincselnek, a fogdában pedig alsónadrágra vetkőztetnek. Mondjuk akkor is tiltakoztam volna, ha mindezt tudom előre. Békés eszközökkel fejeztem ki az együttérzésem. Ez volt a kötelességem.

Lendvaiék a kilakoltatatás előtt
Lendvaiék a kilakoltatatás előtt
Földi Imre / Népszabadság

Többször írtunk arról, hogy mi történt Lendvaiékkal a kilakoltatás után. A család az önzetlen segítőknek köszönhetően albérletbe tudott menni, igaz, előtte a 12 éves gyereket az átmeneti szálláson kifosztották, elszedték a pénzét és a mobiltelefonját, amivel az anyjával tartotta a kapcsolatot. A volt mutatványos Lendvai Géza attól félt, hogy az alkalmi szálláson eltűnnek a kellékei, amelyből bevétele származhat. Az egykori karatés, ma agydaganattal kezelt Lendvai Andrea és 21 éves fia is a Tescónál dolgozik, nem tervezik, hogy visszatérnének kálváriájuk színhelyére, a 8. kerületi Magdolna utcába.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.