Bár Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere újabban sokszor hangsúlyozza, hogy tárcájának mennyire fontos a partnerekkel való együttműködés, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló indítványt mégis egyeztetés nélkül fogadta el a kormány. Balog „elfelejtette” összehívni a Felsőoktatási Kerekasztalt.
A kancellár olyan rektorhelyettes, akinek nem a rektor a főnöke, de a rektor felügyelete a hatásköre
Klinghammer társadalmi egyeztetést megjárt stratégiájában nem szerepelnek a törvénymódosító javaslat részletszabályai. A törvénytervezet szerint minden állami felsőoktatási intézmény kancellárt kap, akit a miniszterelnök nevez ki. Így a rektor mellett lesz egy kancellár és egy gazdasági főigazgató, akit viszont a miniszter nevez ki, kettőjük viszonyát a módosító nem rendezi.
|
A Felsőoktatási Kerekasztal tavalyi ülése, az asztalfőn Klinghammer István
Móricz-Sabján Simon |
A főigazgatóra az államháztartási törvény vonatkozik: ez alapján az ő feladata az intézmény gazdasági irányítása a beszerzésektől a logisztikán át a vagyongazdálkodásig. Az egyetem gazdálkodásáért tehát a gazdasági főigazgató felel.
Szeptembertől azonban odatesznek mellé egy kancellárt, aki szintén a gazdálkodásért felel, de nem az egyetem gazdasági szervezetének vezetője, hanem valami olyan rektorhelyettes, akinek nem a rektor a főnöke, de a rektor felügyelete a hatásköre. Ráadásul a főigazgató munkáltatója nem a kancellár, nincs közöttük függelmi viszony.
A kancellár minden rektori döntést ellenjegyez, ugyanakkor az ő döntéseit senki sem kontrollálja. Az oktatókat, kutatókat a rektor munkáltatja, a többi közalkalmazottat a kancellár – így aztán egy-egy tanszéken akár más-más lehet valakinek fizetése, munkaideje, munkáltatójától függően.
Az ígért professzionális menedzsment burleszkbe csapott át, hiszen a pozíció betöltéséhez elég hároméves vezetői gyakorlat például a saját betéti társaságban
A kancellár minden pénzügyi hatású –azaz bármilyen – döntést megvétózhat, egyetértési joga van az oktatókkutatók illetményének megállapításában – az általa megállapított illetményekre nincs kontroll.
 |
A legfontosabb vendégeknek fenntartorr hely egy korábbi rektorváltás során a Corvinuson
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Sokan attól tartanak egyetemi körökben, hogy ez zavaros helyzetet teremt majd. Az egyetemek, főiskolák úgy kezdhetik el a tanévet szeptembertől, hogy lesz az állam által nyakukra ültetett főigazgató, az állam által nyakukra ültetett kancellár és az állam által nyakukra ültetett költségvetési felügyelő – ez utóbbi hatáskörei részben a kancellárokéival fednek át, munkájuk átfogó értékelésére eddig kormányzati anyag nem született.
Az állam teljesen ellehetetleníti ezzel az intézmények működtetését (korábban már elvonta ingatlanértékesítési jogukat, jelentős fenntartói támogatáscsökkentéssel kombinálva).
Az is kérdéses: szeptemberig hogyan fog a kormány 28 kancellárt találni (ennyi állami fenntartású intézmény van). A jogszabály – Klinghammer korábbi javaslatával szemben – nem ír elő szigorú összeférhetetlenségi feltételeket. Az ígért professzionális menedzsment – ismét – burleszkbe csapott át, hiszen a pozíció betöltéséhez elég hároméves vezetői gyakorlat például a saját betéti társaságban – ahhoz aligha fér kétség, hogy ilyen kinevezési feltételek mellett miért a miniszterelnöknek kell kinevezni és a miniszternek munkáltatni a leendő kancellárokat.
A javaslat hírére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását kéri. A szervezet megdöbbentőnek nevezte a jogszabály módosításának „abszurd időpontját”, a megelőző konzultációk hiányát és a Felsőoktatási Kerekasztal negligálását a kérdésben.
Kérdés, mit szól ehhez a zavaros és az egyetemi autonómiát súlyosan korlátozó jogszabálytervezethez az államtitkári poszt várományosa, Palkovics László, aki eddigi tevékenységével kivívta az egyetemi szféra elismerését.
Államtitkári kinevezése után rögtön a balhéval nézhet szembe.
