A dokumentum ugyanakkor megemlíti az agárdi Simon és Simon Kft.-t., amelyben a politikus és felesége, Vass Eszter a tulajdonos egy Agárdi Aratrum Kft. nevű vállalkozás mellett. Utóbbi szőlőtermesztéssel foglalkozik, s 2014-ben tette be a lábát a cégbe, de miatta a politikus házaspárnak sokat nem kell aggódnia, hiszen teljes egészében Vass Eszter tulajdonában van.
A Simon és Simonban viszont akad „potenciál", igaz, nem első ránézésre, s nem úgy, hogy a politikus begyalogol a házipénztárhoz és – persze a megfelelő adóterhek befizetése után – kivesz a cégéből 280 millió forintot. A gyümölcstermesztéssel és vendéglátással, falusi turizmussal foglalkozó cégnek ugyanis csapnivaló évei voltak, s 2014 sem volt parádés. A cégbírósági adatok szerint árbevétele a korábbi közel 66 millió forintról 34 millióra zuhant.
Ami még kellemetlenebb, hogy a mérleg szerinti eredménye 30 millió forintos veszteséget mutat.
L. Simon amiatt sem lehet túl boldog, hogy vállalkozását rendre megtalálja az adóhatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és jogelődje, az APEH Fejér megyei hátralékkezelési osztálya 2010 óta már nyolc végrehajtást tartott a Simon és Simonnál,
legutóbb tavaly márciusban.
A vállalkozás könyvelője nem tűnik kezdőnek,
a cég mérlege legalábbis nem szokványos.
A társaság évek óta valóban több tízmilliós veszteségeket ér el. Ugyanakkor látszólag akkora tartalékokat tartanak nyilván, amiből ez még akár évekig folytatódhat. Ennek forrása kevéssé átlátható. Viszonylag magas, százmillió körüli az amúgy ritkán használt alkalmazott lekötött tartalék. Itt kell nyilvántartani például a vissza nem térítendő mezőgazgdasági támogatásokat, avagy a veszteségrendezésre biztosított tulajdonosi pénzeket.Ám miután az amúgy szintén viszonylag magas szintről induló úgynevezett eredménytartalék a veszteségek miatt 2011-re vészesen lecsökkent, e sort akkor hirtelen feltöltötték mintegy 140 millióval, miközben a lekötött tartalék szintje körülbelül ugyanennyivel csökkent. A mérleg más jelentős változást nem mutat.
A két sor között az a különbség, hogy az eredménytartaléknak megfelelő összeget jogilag akár a következő évben kivonhatják a cégből a tulajdonosok. (Ez a számok szerint azóta nem történt meg.) Ehhez szükség van ugyanennyi készpénzre, ami viszont megoldható például vagyoneladással. Igaz, a tulajdonosoknak eddig nem volt szokásuk a vagyonkivonás. Azt, hogy a könyvek nem csak a külső szemlélő számára furák, bizonyítják a 2014 végén az Aratrum által kivásárolt CEO Kft. folyamatos – mellékletekben jegyzőkönyvezett – kifogásai.
L. Simon László kerékpárral érkezett a Fidesz velencei frakcióülésére
Kovács Tamás / MTI |
Ahogy jeleztük, azért a cégnek van „súlya”. A befektetett eszközök értékét – amely minden bizonnyal a társaság panzióját és gyümölcsöseit takarja – 2014 végén 165 millió forintra teszik. Túl sok könnyen mobilizálható értékpapír és készpénz nincs a cégben, miután előbbi nincs is, míg utóbbi csupán 400 ezer forintnyi tétel.
Befektetett eszközei az Aratrumnak közel 67 millió forintra rúgnak. Nyereség itt legalább akad, azok azonban néhány milliósak.
Ezzel együtt varázslatosnak ezt a céget sem lehet nevezni,
hiszen például 34 milliós rövid lejáratú kötelezettsége van, és szégyenfoltból itt is akad. A NAV tavaly két végrehajtást tartott. Készpénz vagy részvény ennek a cégnek a kasszájában sem sok volt, hiszen előbbiből mindössze 348 ezer forintot neveznek meg.
Mindezek alapján az szűrhető le, hogy azért az államtitkár és felesége vagyonából az említett vételárat aligha lehetne az asztalra kitenni, ha a vállalkozásaikat megterhelve kölcsönt vennének föl, akkor nem feltétlenül zárható ki, hogy megoldást találjanak. Más kérdés, hogy a cégben lévő vagyonelemeket és forrásokat egy pénzintézet milyen súllyal venné figyelembe egy hitelszerződésnél.
