A Népszabadság többször foglalkozott a módszerrel, amelynek lényege, hogy a mentők izomlazítóval leállítják a beteg saját légzését, hogy könnyebben lehessen a légútbiztosításhoz szolgáló tubust a beteg légcsövébe helyezni.
Csaknem két éve ismertettük először azt a levelet, amelyet három kétségbeesett Heves megyei mentőorvos írt az Országos Mentőszolgálat vezetőjének. Ebben
határozottan tiltakoztak a módszer kötelezővé tétele ellen, mert bizonyos körülmények között nem tartották biztonságosnak az eljárást.
Arra is hivatkoztak panaszukban, hogy az eljáráshoz használatos készítmények egyike nincs hazai forgalomban. Úgy vélték: nonszensz elvárni a mentőorvosoktól, hogy csak úgy előkapjanak a táskájukból egy addig ismeretlen, intravénás, fel nem függeszthető hatású gyógyszert, és megbénítsák vele a beteg légzését.
|
Életmentő gyakorlat, szabadon választott módszer
Nyikos Péter / MTI |
Elégedetlenek voltak a képzéssel is. A mentőszolgálat munkatársai kétnapos fantombabás oktatást kaptak az új eljárásról, amely vizsgával zárult. Ám szerintük a tanfolyam nem készített fel a nem várt következmények, szövődmények elhárítására, mint például a gyógyszer beadása utáni légzésbénulás, a keringés-összeomlás és a súlyos gyógyszerkölcsönhatás. A mentők azért is aggódtak, mert szerintük a spontán légzést megszüntető készítményekkel lényegében meghal a beteg, és könnyen előfordulhat, hogy nem sikerül újraindítani a légzését, különösen egy mentőautóban.
Az aggodalmakat igazolta egy lapunk birtokába került szakértői vizsgálat is. Az eljárásrendről az OMSZ akkori főigazgatója, Burány Béla maga kért szakértői véleményt,
megjelölve nyolc esetet, amikor az RSI alkalmazása után leállt a beteg keringése.
A vizsgálók kimondták, hogy az izomlazító szerek alkalmazása minden valószínűség szerint hozzájárulhatott a betegek halálához. Hibaként említették a többi között, hogy az alkalmazott gyógyszerek adagja és kombinációja a vizsgált esetekben nem volt kellően átgondolt. Azt ugyanis a betegek a beavatkozáskor jóval nagyobb dózisban kapták, mint amekkorában a műtétek előtti altatásnál szokás használni. Ám ahelyett, hogy az OMSZ vezetői korrigálták vagy felfüggesztették volna az eljárást, kirúgtak a módszert régóta kritikával illető mentőorvosok közül kettőt, Darvai Lászlót és Stumpf Jánost.
A döntés miatt mindketten munkaügyi bírósághoz fordultak. A rendkívüli felmentésük indoka egyebek mellett az volt, hogy levelet írtak az országos tiszti főorvosnak, és abban jelezték jogi és orvosszakmai aggályaikat az RSI alkalmazásával kapcsolatban. A két mentős jelzésére
az ÁNTSZ vizsgálatot indított a mesterséges légútbiztosítás használatát kötelezően előíró eljárásrend ügyében. Ennek eredményéről nincs hír.
Az RSI-vel kapcsolatos aggályokról szóló cikkeink megjelenése után az OMSZ rendre nyilvánosan perrel fenyegette lapunkat, ám ténylegesen egyetlenegyszer sem fordult bírósághoz.
