A Hubertus-perben a Kúria kedden megerősítette a Debreceni Ítélőtábla döntését, miszerint érvényes a német tulajdonban lévő Hubertus Bt. privatizációs szerződése, amelynek semmisségét az állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szerette volna kimondatni egy 2011-ben indított vagyonjogi perben.

Mint beszámoltunk róla: a vagyonjogi pert a magyar állam indította a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló német érdekeltségű cég ellen az 1992-ben 7.725 hektárra, 99 évre (további 30 évre meghosszabbíthatóan) kötött fölhaszonbérleti szerződés semmissé nyilvánítása érdekében, annak jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése miatt. 

A Kúria sajtótitkársága az MTI-t arról értesítette, hogy a "különösen bonyolult és terjedelmes ügyben" a Kúria lényegében elfogadta az ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a hajdani privatizációs szerződés nem jogszabályba ütköző, azaz érvényes. 

A Hubertus-perben minden érdemi kérdésben elutasították a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét, amelyben kezdeményezte, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést.

A megállapodás értelmében az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektárnyi területet hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, 30 évvel meghosszabbíthatóan oly módon, ami a perkezdeményező szerint számos egykori jogszabályba, továbbá a jó erkölcsbe ütközik.

A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. álláspontja ezzel szemben az volt, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben a Nagyberek térségének vízkormányzását is.

Bártfai Beatrix, az állami oldal ügyvédje tavaly az MTI-nek nyilatkozva "jogi nonszensz"-nek nevezte az ítélőtábla döntését, majd a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria döntése után az MTI-nek nem sikerült elérnie őt.
Hubay Gyula, a Hubertus jogi képviselője a Kúria döntését úgy kommentálta: számára nem volt kétséges, hogy a pert előbb-utóbb megnyeri a társaság, ezért szerettek volna egyezségre jutni már korábban a felperessel. Tárgyaltak erről vezető kormányzati politikusokkal is, de nem jártak sikerrel.

Emlékeztetett arra, hogy eddig tucatnyi pert nyert a Hubertus az állammal szemben, és ebben az ügyben 2014-ben a bécsi választott bíróság is a Kúriához hasonló döntésre jutott. Közölte, a Hubertus több ajánlatot is tett már az egyezségért, egyebek közt régóta kész lenne piaci árat fizetni a földek használatáért, ha az állam más területekhez hasonlóan beszállna a bérelt területeinél nagyobb térség vízkormányzásának költségeibe.