Vége a titoknak! Elolvastuk a Gripen-feljegyzést
Csaknem tizenegy év után, alig egy héttel ezelőtt feloldották annak a feljegyzésnek a titkos minősítését, amely az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének 2001. szeptemberi ülésén készült. Az iratot régóta sokan szerették volna elolvasni, ezen a tanácskozáson döntöttek ugyanis a Gripen vadászgépek beszerzéséről. A Népszabadság elsőként tekinthette meg az alig háromoldalas dokumentumot a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárságán: fotót nem, feljegyzéseket viszont készíthettünk. A régóta megválaszolatlan kérdések megoldásához viszont egyelőre nem kerültünk közelebb.
Az iratból kiderül, hogy 2012. január 23-án oldották fel hivatalosan a HM védelemgazdasági helyettes államtitkárának aláírásával és Pintér Sándor belügyminiszter jóváhagyásával. A feljegyzés 2001. szeptember 10-én készült, amikor is az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje döntött a svéd Gripen-vadászgépek beszerzéséről. Az első Fidesz-kabinet annak ellenére döntött a skandináv repülők mellett, hogy a harcászati szakma szerint az amerikai F–16-osok vásárlása lett volna indokolt. A tizennégy Gripenről szóló több mint százmilliárdos szerződés ezért is okozott erős meglepetést, az azóta kiderült korrupciógyanús körülmények pedig csak tovább erősítették a kételyeket az üzlet megalapozottságát illetően. Tény, hogy az azóta elrendelt számtalan vizsgálat egyike sem bizonyította még csak a megalapozott gyanút sem, ennek ellenére a közvélemény számára a Gripen-szerződés meglehetősen „homályos”.
Az Orbán-kabinet akkor a nyilvánosság előtt elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzés körülményeiről ugyanakkor elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet hivatkozott ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok volt, legalábbis eddig. Igaz, ebben utalás sincs arra, hogy az érintettek félrevonultak volna, kizárólag a döntéseket ismerteti.
Az irat szerint az ülésen néhány szakértő mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kancelláriaminiszter, Szabó János honvédelmi, Matolcsy György gazdasági, Varga Mihály pénzügyminiszter, Fodor Lajos vezérkari főnök, illetve Bába Iván külügyi államtitkár, Simicskó István és Szemerkényi Réka politikai államtitkárok, illetve az azóta honvédelmi miniszterré kinevezett Hende Csaba volt jelen, ekkor még a Dávid Ibolya vezette igazságügyi tárca államtitkáraként. A feljegyzést Kontrát Károly, a nemzetbiztonsági kabinet titkára készítette, aki jelenleg a BM államtitkári posztját tölti be.
A dokumentumban az olvasható, hogy első napirendi pontként döntöttek a honvédség harcászati repülőerőinek fejlesztéséről. Az iratban az szerepel, hogy a kabinet „megvizsgálta a HM által előterjesztett ajánlatokat a harcászati repülőgépek bérlésére vonatkozóan”, és azt a döntést hozta, hogy „nemzetgazdasági és biztonságpolitikai szempontokra figyelemmel” a svéd kormány ajánlata a legkedvezőbb, ennek alapján a MeH felhatalmazta a honvédelmi, a gazdasági és az igazságügyi minisztereket, hogy tíz napon belül kezdjenek részletekbe menő tárgyalásokat a svéd kormánnyal 14 darab Gripen bérlésére vonatkozóan. „A tárgyalásokat olyan irányba kell folytatni, hogy a fizetési kötelezettségek a 2001–2002 évekre (…) további fizetéskönnyítést tartalmazzon. A tárgyalások során törekedni kell arra, hogy a szállítási határidőt előre hozzuk. A tárgyalások eredményeként a honvédelmi minisztérium készítsen egy előszerződés-tervezetet. A tárgyalódelegációt a miniszterek, vagy a képviseletüket ellátó politikai államtitkárok alkothatják” – olvasható a dokumentumban, amely az ügy lebonyolításának felelőseiként Szabó János honvédelmi, Matolcsy György gazdasági és Dávid Ibolya igazságügyi minisztert jelölte meg.
„A Honvédelmi Minisztérium az Igazságügyi Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttműködve készítsen kormányhatározatot és országgyűlési határozattervezetet a használt, nyugati típusú harcászati repülőgépek bérléséről. A határozattervezeteket a nemzetbiztonsági kabinet vezetője útján a Miniszterelnök Úr felé haladéktalanul fel kell terjeszteni abból a célból, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszthesse döntéshozatal céljából” – olvasható a további pontokban, ez utóbbi feladat felelősének Szabó Jánost, Dávid Ibolyát és Stumpf Istvánt jelölték meg.
A harmadik pont szerint ezen az ülésen döntött a nemzetbiztonsági kabinet arról is, hogy engedélyezi 14 darab MiG24-es vadászrepülő üzemidejének meghosszabbítását és alkatrészellátását is. „Ennek vonatkozásában a tárgyalásokat az orosz féllel folytatni kell” – szerepel az iratban, a felelős ezúttal is Szabó János honvédelmi miniszter.
A negyedik pontban a Gripenek bérlésének részfedezetéről is döntöttek: eszerint a bérlés költségeit részben a Honvédelmi Minisztérium finanszírozza a MiG–29-es repülőgépek felújítására tervezett erőirányzatok, az üzemidő-hosszabbítás és javítás után fennmaradó részéből. „A további források biztosítását a honvédelmi és a pénzügyi tárca közösen vizsgálják meg” – olvasható.
A további napirendi pontban a Mi–24 típusú harci helikopterek alkatrészbeszerzéséről és nagyjavításáról döntött a kabinet. Az „egyebek” napirendi pont alatt pedig a hadrendből kivont MiG–21, MiG–23, MiG–29 és SzU–22-es típusú repülőgépek állapotának felméréséről rendeltek meg jelentést a honvédelmi minisztertől. Az eddig titkos irat utolsó pontjából pedig kiderül, hogy a döntésekről Szabó János honvédelmi és Matolcsy György gazdasági miniszter, illetve Kárász János védelemgazdasági helyettes államtitkár (a hivatkozott irat minősítéséről korábban döntő politikus) sajtótájékoztatón számolt be a nyilvánosságnak.
A Gripen-ügyhöz tartozik még, hogy a svéd gépek napokban módosított lízingszerződésének eredeti, angol nyelvű verziójába az LMP-s Dorosz Dávid, illetve a DK-képviselő Vadai Ágnes betekintést kért a honvédelmi tárca jelenlegi vezetésétől. Mind a HM, mind pedig Giró-Szász András kormányszóvivő megerősítette, hogy részükről ennek nincs akadálya, de mindehhez a svéd fél engedélye is szükséges. A Népszabadság megkereste az ügyben illetékes svéd illetékeseket. Sofia Karlberg, a Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Exportügynökség képviselője lapunknak azt mondta: a szerződés tartalma titkos minősítésű. Abban az esetben viszont, ha a magyar kormány közvetítésével bizonyos képviselők, a megfelelő elővigyázatosság mellett betekintést kérnek, úgy a kérelmüket érdemben meg fogják vizsgálni. Azt azonban leszögezte: ilyen irányú megkeresés a magyar kormány részéről egyelőre nem érkezett.
