Vége: szakít az MSZP, utoljára ültek össze Gyurcsánnyal

Bizonyosan szakad az MSZP - ez derült ki a szocialista platformok szerdai tanácskozásán, tudta meg a Népszabadság. Az ülésen Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform maradása mellett kevesebb érv szól, mint ellene. Hiller István kétpontos nyilatkozatot terjesztett be a hét platformnak, melynek második fele kimondta: kitartanak az MSZP mellett. A DKP ezt nem írta alá.

Néhány órás tanácskozás után közös, kétpontos nyilatkozatot fogadott el az MSZP hét platformja a szerdai közös ülésük után. Ebben kinyilvánították, hogy történjék a pártban bármi a közeljövőben, a közös és legyőzendő ellenfél Orbán Viktor és a Fidesz által kiépített politikai rendszer; ebben pedig szövetséget alkotnak. A másik pontban kimondták, hogy a platformok vállalják: képviselt álláspontjuk bármikor is többségbe vagy kisebbségbe kerül párton belül, a döntést tiszteletben tartják, és továbbra is az MSZP-ben akarják folytatni a politizálást. Ez utóbbi pontot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform nem írta alá, pontosabban nem „nyilvánította ki”.

Az ülés hangulatát nagyban meghatározta és a végjátékot is elővetítette, hogy Varju László DKP-igazgató a békés elválásról nyilatkozott a Kossuth Rádióban. A szocialista politikus az interjúban megerősítette azt, amit a Népszabadság korábban már megírt: a kiválók képesek lesznek önálló frakciót alakítani a Parlamentben.

Varju a közrádióban elmondta, hogy a DKP lemondott az MSZP megújításáról, a novemberi kongresszus előkészítése sem abba az irányba halad, amit javasolnak. A képviselő hangsúlyozta: az új párt nevéről még nem döntöttek, és a távozással kapcsolatban is csak a később hozzák majd meg a végső döntést.

Nagyobb marad az MSZP-frakció a Jobbikénál?

A platformok még csak a tanácskozás elején voltak, amikor Mesterházy Attila pártelnök kora délután a szocialisták álláspontját ismertette a választójogi törvénnyel kapcsolatban. Újságírói kérdésre ekkor még azt mondta: meg van róla győződve, hogy a Gyurcsány-szárny ki fog válni a pártból. Ugyanakkor hozzátette: abban is biztos, hogy az MSZP a következő években is a legnagyobb ellenzéki frakció marad. Ehhez tudni kell, hogy a szocialista képviselőcsoport jelenleg tizenkét fővel nagyobb a Jobbik frakciójánál, egy külön csoport alakításához pedig minimum tíz fő szükséges.

Mesterházy mindenesetre leszögezte, hogy a lehető „legkulturáltabb” elválásnak kell megtörténnie.

Megbízható forrásaink szerint Gyurcsány Ferenc eközben a zártkörű tanácskozáson – miután az egyik résztvevő azt indítványozta, hogy a kongresszusi álláspontok megtárgyalása előtt nyilatkozzanak a különutas elképzelésekről - arról beszélt, hogy „nagy valószínűséggel el fognak menni”, mert nem látják értelmét a további maradásnak.

Gyurcsányék mandátuma is vita tárgya

Több résztvevő egybehangzóan állította, hogy Gyurcsány azt mondta: kevesebb az érv a maradás mellett, ráadásul a Demokratikus Koalíció Platform vezetőinek többsége elkötelezett a szakítással kapcsolatban. Forrásaink hozzátették ugyanakkor, hogy Gyurcsány állítólag azt mondta: a DKP október 22-i születésnapjáig „még gondolkodnak”.

Az ex-kormányfő az ülésről távozóban a jelenlévő újságíróknak szintén arról beszélt, hogy még időt kér, de legkésőbb a kongresszusig dönteni fognak.

Lapunk értesülései szerint az ülésen több javaslatot is megfogalmaztak a platformvezetők. Baja Ferenc és a Szocialista Platform például információink szerint kezdeményezte, hogy a frakció minden tagja nyilatkozzon arról: marad-e a képviselőcsoportban, vagy menni akar inkább. A legradikálisabb hangot a Népi Platform ütötte meg, állítólag azt javasolták: ha a DKP végül mégsem szakít az MSZP-vel, akkor az országos választmány függessze fel a Gyurcsány-platform mandátumát, mert „átlépték a Rubicont” és nem arra használták a mandátumukat, amire kapták. Sőt, a Népiek azt is szorgalmazták az ülésen, hogy amennyiben a DKP kiválik, akkor a frakcióban ülő támogatóik adják vissza az MSZP listáján szerzett parlamenti mandátumaikat is.

Harangozó Gábor parlamenti képviselő, a Harmadik Hullám képviseletében lapunknak azt mondta: abban érdekeltek, hogy a párt szervezetileg is működőképes és erős legyen, a valós társadalmi bázisát pedig a civil mozgalmakkal együttműködve tudja kiépíteni. „Amíg egymással veszekszünk, addig erre nem vagyunk képesek. Ezért minél gyorsabban le kell zárni ezt a folyamatot” - fogalmazott Harangozó Gábor.

Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform vezetője az ülést követően lapunknak azt mondta: a novemberi kongresszusnak azzal is foglalkoznia kell, hogy a párt kettéválása után a két új szervezet hogyan tud hatékonyan együttműködni. „A Demokratikus Koalíciónak a liberális szavazókra kell szakosodnia, az MSZP-nek pedig a hagyományos baloldaliakat kell megszólítani. A közös szavazótábornak pedig nem egymással szemben, hanem szövetségben kell működnie” - fogalmazott lapunknak a politikus.

Kiss Péter, a meghatározó Baloldali Tömörülés Platform vezetője lapunknak azt mondta: „vélhetően ez volt az utolsó ilyen egyeztetés ebben a körben”. A volt kancelláriaminiszter kérdésünkre hozzátette, hogy az új helyzetben a verseny megnőhet a kormánnyal szembeni alternatívaképzés oldalán. „Amin változtatni kell, a következők: az országnak nem egy kudarcos, hanem egy sikeres kormányzás az érdeke, amire a jelenlegi kabinet láthatóan nem képes. Ezért alternatívát kell tudnunk felmutatni. A kommunikációs stábok háborúja helyett pedig valóságos ügyeket kell a középpontba helyezni. Társadalmi együttműködés is kell, amelynek a pártok is alárendelik az érdekeiket. Ahhoz, hogy erre az MSZP alkalmas legyen, belső, intellektuális, demokratikus mozgalom kell, amely mindezt hitelesíti és folyamatosan létre is hozza” - fogalmazott Kiss Péter.

Hiller István, a platformkonferenciát szervező volt pártelnök (nem mellesleg a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke) a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a platformkonferencia, mint kezdeményezés pozitív és hasznos volt. „Olyan formává válhat ez a fórum, amely az MSZP politikáját érdemben befolyásolhatja. Ha ilyen megbeszélések korábban is lettek volna, sok vitát megspórolhattunk volna. Sokkal egyértelműbben derülnek ki az álláspontok és derül ki az is, hogy ki van többségben és ki kisebbségben” - mondta Hiller, hozzátéve: világosan lehet látni, hogy aki az MSZP széteséséről gondolkodik, az nem ismeri a valóságot. „Ez nem áll fenn. Az viszont igen, hogy hat platform világosan és egyértelműen kifejezte: az MSZP-ben gondolkodik. Egy van, amelyik erről nem nyilvánított véleményt. Ez világos képlet” - fogalmazott Hiller István.

A volt kormányfő és követőinek matekja

Az bizonyos, hogy egy új frakcióhoz minimum tíz emberre van szüksége a Gyurcsány-szárnynak. A képviselőcsoport megújításának DKP-s javaslatát korábban hét képviselő támogatta, így ők várhatóan átülnének a szakítás után. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Vitányi Iván, Ficsor Ádám, Baracskai József és Varju László.

Az időközben megjelent – hivatalos meg nem erősített - értesülések szerint várhatóan Kolber István és Szűcs Erika szerepel még a lehetséges átülők között, de több forrásunk szerint is erősen csábítják Tóth József angyalföldi polgármestert is.

Egymástól független, megbízható forrásunk is hangsúlyozta ugyanakkor: Tóth meglehetősen nehéz helyzetben van, ugyanis a XIII. kerületi csapat többsége DKP-párti, viszont ahhoz meg túl egységes, hogy szakadjon. Úgy hallani, Tóth egyelőre még nem döntött arról, hogy hova álljon, ha áll egyáltalán bármelyik oldalra.

Hozzá kell tenni, hogy több forrásunk is azt állítja: a Gyurcsány-szárny kiválása azért nem történt még meg, mert többen visszakoztak a támogatástól és nincs meg a kötelező tíz fő egyelőre a volt kormányfő oldalán. Tény, hogy a volt kormányfő a platformülésről távozóban újságíróknak azt állította: megvan a szükséges létszám.

Válás után parlamenti posztokon is osztozkodni kell

Az mindenesetre előrevetíthető, hogy – függetlenül a két fél békés szándékától – a szakításnak, illetve a válóperes tárgyalásnak lesznek feszült pillanatai. A frakciók szakadása után ugyanis a parlamenti bizottsági helyeket bizonyosan újra kell osztani, és nehezen várható, hogy a kormányzópártok hajlandóak lesznek minden pozíciót újratárgyalni, valószínűbb, hogy a szocialistákra tolják a matekozást.

Vagyis, az eddigi szocialista bizottsági helyek újraelosztása várható, ami – mint emlékezetes – már az Országgyűlés megalakulásakor problémás volt. Kérdés például, ha Vadai Ágnes átül majd a Gyurcsány-frakcióba, maradhat-e a nemzetbiztonsági bizottság elnöke más színekben is, vagy az MSZP igényt tart rá. 

Gyurcsány Ferenc a hét platform utolsó közös tanácskozása után
Gyurcsány Ferenc
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.