galéria megtekintése

Vége a magyar férfiak nyugdíjálmainak, csak nekik nem szóltak

17 komment


Lencsés Károly

Az Alkotmánybíróság szeptember 24-én, tehát az aláírásgyűjtés megkezdése után csaknem három hónappal mondta ki: érvénytelen az a kúriai döntés, amely zöld utat adott a Férfi 40 népszavazási kezdeményezésnek. Az érintettek azonban máig nem kaptak hivatalos értesítést erről, s arról sem, mit kezdjenek a több mint százezer aláírással.

Az Alkotmánybíróság (AB)  elutasító döntése ellenére

akár még gyűjthetnék is az aláírásokat

a Férfi 40-ként emlegetett népszavazási kezdeményezés keretében – ezt nyilatkozta a napokban Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A testület ma egy hónapja mondta ki, hogy ebben a tárgyban – a Kúria korábbi végzésével szemben – nem lehet referendumot tartani egyebek mellett azért, mert a kérdés érinti a költségvetést, tehát tiltott tárgyba ütközik.

 

A kezdeményezést magánemberként jegyző Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja azonban máig nem kapott tájékoztatást a határozatról, miként arról sem, hogy a szeptember 24-ig összegyűlt több mint százezer aláírással mi a teendő. Kétségtelen, hogy az AB a népszavazásnak zöld utat adó kúriai döntés megsemmisítését kimondó határozatát a Magyar Közlönyben közzétette, csakhogy abból nem derül ki, mi az érintettek dolga.

A bizonytalanságok csak fokozza, hogy

a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján máig a folyamatban levő aláírásgyűjtések között szerepel

a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?" Határidőként pedig változatlanul november 5-e szerepel.

Vagyis egyelőre úgy fest, mintha az AB döntésének jogkövetkezményével a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és az iroda sem lenne tisztában. Ami persze érthető, mert még soha nem volt arra példa, hogy az alkotmánybírák egy folyamatban levő aláírásgyűjtési akciót állítottak le, és erre a hatályos szabályok sem adnak útbaigazítást.

Nagy a bizonytalanság
Nagy a bizonytalanság
Teknős Miklós / Népszabadság

Az NVI a Kúria korábbi döntése alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítési záradékkal látta el, és ezen ívek másolatán folytatható a támogató aláírások gyűjtése. A hitelesítési záradékot azonban még senki nem minősítette semmisnek, és ezt a választási szervek vélhetően nem is tehetik meg. Szóval a legfőbb bírói fórumnak kellene lépnie valamit, de információnk szerint egyelőre csak ígérték, hogy intézkednek. Valószínű, hogy a kialakult helyzet számukra is fejtörést okoz, s emiatt késlekednek.

A kezdeményezők ezért viszont akár tovább gyűjthették volna az aláírásokat, hiszen birtokukban van a hitelesített kérdést tartalmazó ív, amelynek érvényességét eddig közvetlenül senki nem vonta kétségbe.

A népszavazást persze akkor sem lehetne kiírni, ha összejön kétszázezer támogató, hiszen az AB döntése, amely szerint e tárgyban nem lehet referendumot tartani, mindenkire – így a parlamentre is – kötelező.

Csakhogy mindezzel a kezdeményezőket hozták igen kellemetlen helyzetbe, akik igen sok energiát és pénzt fektettek abba, hogy az akciót sikerre vigyék, hiszen júliustól gyűjtötték az aláírásokat. Ezt a folyamatot akasztotta meg szeptember végén az AB. Igaz, kényszerhelyzetbe kerültek, mert a Kúriának a Férfi 40 ügyében hozott végzése után csaknem két hónappal, tehát augusztus utolsó napjaiban érkezett be az alkotmányjogi panasz, amelyben a testülethez képest szokatlan gyorsasággal, nem egészen egy hónap alatt döntöttek.

Más dolog, hogy a határozat erősen vitatható, hiszen az alkotmánybírák a tiltott tárgyak tekintetében az eddigiekhez képest meglehetősen kiterjesztő értelmezést adtak.

Korábban beérték annyival, hogy a kezdeményezés nem érintheti közvetlenül az aktuális, már elfogadott költségvetést.

Most azonban általánosságban azt állapították meg: „A kérdésből eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotás következne, amely jövőbeni költségvetési kiadási tétel meghatározására irányul. A kérdésből a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg emelését eredményező jogalkotás következik, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érinti". Ebből egyértelműen következik, hogy a nyugdíjügyben – vagy a későbbi büdzsét „jelentős módon" érintő kérdésben – a jövőre nézvést sem lehet referendumot tartani. Már csak az a kérdés, mi a jelentős.

Talán nem véletlen, hogy az NVI elnöke a napokban lapunknak azt nyilatkozta; „a jogalkotónak lehetne a feladata, hogy világossá tegye, tényleg csak a már elfogadott büdzsét – azok fő számait – közvetlenül érintő ügyben nem lehet népszavazást tartani, vagy a költségvetés általában tabu". E tekintetben szerinte nem koherens az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria gyakorlata.

A törvényhozásnak lenne más feladata is. A választások kapcsán igen szoros – általában néhány napos – jogorvoslati határidőket állapítanak meg, és erre a népszavazási kezdeményezések kapcsán is szükség lenne. Ez utóbbiról azonban megfeledkeztek, így fordulhatott elő, hogy valaki egy már csaknem két hónapja zajló aláírásgyűjtési akció kapcsán nyújthatott be alkotmányjogi panaszt, s az AB döntésére csaknem további egy hónapot kellett várni.

Tehát meglehetős késéssel avatkoztak be egy olyan folyamatba, amelynek leállításával jóvátehetetlen károkat okoztak. Ezért választási szakértők szerint szükség lenne arra, hogy a jogorvoslat lehetőségét a népszavazást érintő ügyekben is néhány napra korlátozzák.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.