Nincs jó civil és rossz civil. Mindenki véleménye egyformán fontos. De csak azokkal tudunk együttműködni, akik társak a Liget Projekt megvalósításában – jelentette ki Baán László, a múzeumi negyed megvalósításáért felelős miniszteri biztos, aki példaként állította a többi szervezet elé a Nagycsaládosok Országos Egyesületét, amely támogatja és ötleteivel segíti a közös cél megvalósítását.

A Szépművészeti Múzeum igazgatója mindezt a Szent István Gimnáziumban hétfőn megrendezett kreatív workshop, illetve a "miLigetünk" című középiskolásoknak szóló ötletpályázat meghirdetése alkalmából mondta. Nem véletlenül. A rendezvény ugyanis egy széleskörűként meghatározott civil együttműködési program nyitánya is volt. A projektiroda így szeretné "összegyűjteni a Liget megújítását célzó civil ötleteket, illetve folyamatos párbeszédre törekszik a lakossággal". Baán külön hangsúlyozta, hogy már eddig is nagy hangsúlyt fektettek az egyeztetésre. Az előkészítés eddig eltelt három éve alatt mintegy száz szakember dolgozott együtt a programon.

A rendezvényre egyébként NOE-n kívül nem hívtak meg más civil szervezetet. A Civil Zugló Egyesület vezetője, Várnai László kerületi önkormányzati képviselő ezt nehezményezte is, miután hívatlanul szétosztotta petíciójukat, amelyet eddig kétezren támogattak aláírásukkal. Baán szerint az aggódók számtalan tévhitet terjesztenek, és fel is nagyítják a lakosságban meglévő félelmeket a beruházással szemben.

A miniszteri biztos ismét hangsúlyozta, hogy a zöld terület nagysága és biológiai aktivitása egyaránt növekszik. S jónak találta a területre vonatkozó rendezési terv „kibeszélésére" hirdetett partnerségi egyeztetést is. Tudomása szerint több száz észrevételt kapott a főváros, amelyeket most dolgoznak fel. (Azt nem említette Baán, hogy ez kötelező eleme a rendeletalkotásnak.) Azt se titkolta a miniszteri biztos, hogy a projektiroda csak olyan véleményekkel tud foglalkozni, amelyek nem gáncsolni igyekeznek, hanem kreatív ötletekkel támogatják a Városliget újjászületését.

Ugyanakkor jónak találta Várnai felvetését, miszerint az Új Nemzeti Galéria korábban a Városliget sarkára tervezett, majd a Petőfi Csarnok helyére "tolt" tömbjének méreteit újra kellene gondolni. A miniszteri biztos arra is ígéretet tett, hogy az év végére elkészülő hatástanulmányokat – hidrogeológia, fakataszter, talajmechanika – és megtérülési számításokat mindenki számára elérhetővé teszik. Ennek titkosítása ugyanis nem államérdek, mint a Seuso-kincsek megvásárlására vonatkozó tárgyalások – tette hozzá. (A kincsek egyébként az új múzeumi negyedben találnak majd végleges otthonra, annak elkészültéig pedig a Nemzeti Múzeumban őrzik majd a nemrég hazakerült római leletet.)

A múzeumi negyed terve ellen tiltakozó zuglóiak és a szintén aláírást gyűjtő építészek szerint addigra már késő lesz, hiszen lezárul a nemzetközi ötletpályázat, és több százmilliót ölnek a megvalósításba. Garay Klára "blogos ellenálló" szerint a beruházás úgy, ahogy van törvénytelen, hiszen minden létező jogszabályt áthág. Baán nem kívánt vele vitába szállni, mondván egy programhirdető esemény nem alkalmas erre.

A civileknek több bajuk is van a Városliget átszabásával. A beruházás kiemelt projektté nyilvánításával, a terület 99 évre állami kézbe adásával kizárták a fővárosi és zuglói önkormányzatot a döntéshozatalból. A Városliget-törvénnyel kivonták a tervet minden társadalmi és civil egyeztetési kötelezettség alól. S úgy írtak ki a 150 milliárdot felemésztő projekt öt épületére építészeti pályázatot, hogy semmiféle hatástanulmányt és háttérszámítást nem készítettek.

A tiltakozók úgy vélik, hogy a projekt ellentétes a főváros hosszú távú szabályozási terveivel és városfejlesztési koncepciójával. A múzeumok elhelyezésére több Városliget-kímélő alternatív javaslat is született. A tiltakozók és hozzájuk csatlakozó zöldszervezetek fő érve, hogy a város tüdejét 13 százalékkal zsugorítaná a beruházás. A tiltakozók nem hisznek a miniszteri biztosnak, aki a jelenleginél is több zöldet ígér.

A mélygarázs tetején lengedező néhány fűszál – mondják – nem helyettesíti a kivágott évtizedes fákat. Az épületeket önmagukban is túlméretezettnek tartják. A beruházással vonzani kívánt turistatömegek járműveinek elhelyezésére mindenesetre keveslik a tervezett parkolókapacitást.

A fővárosi önkormányzat által – június végéig – elkészítendő beépítési szabályzat tartalmát "a kormány által meghatározott program determinálja". S vélhetőleg nem csak ezt. A kormány a választási győzelem után újratárgyalta a projekt megvalósítását, amelyet a sűrűsödő tiltakozások ellenére kiemelt fejlesztési céllá emelt. Sőt, a kabinet ki is bővítette a programot a Műszaki és Közlekedési Múzeum eredeti állapotban való helyreállításával. Másrészt a nemzetgazdasági miniszter feladatává tette azt: alakítsa úgy az uniós források felhasználásának keretrendszerét, hogy abból elegendő pénz jusson a Ligetre. Az átadás határidejéül 2018-at jelölték meg.

De az átalakítás már az idén megkezdődik. A Városliget ZRT 1,2 milliárdot költhet a parkra, amelyből 400 milliót a zöldfelület gondozása visz el. A többit a padok kicserélésére, egy kicsiknek szóló játszótér és egy kamaszplacc kialakítására szánják. A ma meghirdetett ötletpályázatot egyébként a padok grafikai, illetve a kamaszhely arculati terveire írták ki a Városligetet határoló VI., VII. és a XIV. kerületek középiskolásainak.