Az óbudai önkormányzat fontolóra vette, hogy bírság helyett inkább feljelentést tegyenek a szabálysértőkkel szemben. Ezzel jelentősen emelkedne a büntetés összege, de az önkormányzatok a januári törvénymódosítás miatt nem érdekeltek többé a bírságok kiszabásában. Az ebből származó bevételt ugyanis be kell fizetniük az államnak.
Felülvizsgálná Budapest határait Óbuda-Békásmegyer polgármestere. A kerület szélein ugyanis több olyan lakónegyed is kialakult az elmúlt években, amely sokkal inkább kapcsolódik a fővároshoz, mint ahhoz az agglomerációs településhez, amely az egykori külterületet belterületbe vonta, lehetővé téve a beépítését. Az új negyedekben élők zöme a kerület infrastruktúráját használja, beleértve az utakat, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket, miközben ezek működtetéséhez az agglomerációs település egyetlen fillérrel sem járul hozzá. Ez nem csak a III. kerület gondja, számos városszéli kerület küzd hasonlóval. A városhatár módosításához parlamenti döntésre és esetenként népszavazásra lenne szükség, így megvalósulásához nem fűz túl sok reményt Bús Balázs polgármester.
A kerület egyébként az agglomerációs terheket úgy próbálja csökkenteni, hogy az oktatáshoz, illetve a szociális ellátáshoz kapcsolódó támogatásokat elsősorban a kerületben élőknek biztosítják. Szintén agglomerációs téma a HÉV-ek és a buszok átadása az államnak. A III. kerületi polgármester rendkívül óvatosan úgy fogalmazott ez ügyben: bízik abban, hogy az átadás nem érinti a szolgáltatás minőségét, és nem rontja az átszállási kapcsolatokat.
A szerdai sajtótájékoztató fő témája az idei, 28 milliárd forintos költségvetés volt, amelynek tervezésekor több bevételcsökkenést is el kellett könyvelniük. Az iparűzési adó megosztásának – a fővárosi közösségi közlekedés támogatásával indokolt – állami módosítása 256 milliós elvonást jelent. A szabálysértési bírságokból származó bevételek állami büdzsébe csatornázása további 180 milliós veszteség. Bús Balázs elképzelhetőnek tartja, hogy ezentúl a közterület-felügyelők nem bírságot szabnak ki, hanem feljelentést tesznek a rendőrségen. Ez a rendőrségnek jelentős feladatnövekedést, a szabálysértést elkövetőknek kétszeres-háromszoros büntetést jelent. A kerületvezető hangsúlyozta: a bevezetni kívánt „giccsadó” nem a kieső bevételeket hivatott pótolni, hanem a városkép őrzésének, a helyi építési szabályok betartatásának eszköze.
