Az ítélet jogerőssé válása után harminc napon belül csak 5086 elítélt kezdhette meg szabadságvesztését – írja a Heti Válasz. Mivel az első félévben valamivel több mint tízezer személy kapott „beutalót”, csak minden második érintett jutott egy hónapon belül rács mögé.

Egy hónapnál hosszabb, de negyed évnél rövidebb ideig 2300 főnek kellett várakoznia egy-egy szabad priccsre, ezerötszáz elítéltre három és hat hónap között került sor. 2011 első félévében átlagosan 91 napos volt a magyar börtönök „várólistája”, s ez már jelentős javulás, mivel 2009-ben még 105 napot kellett várakozni. A börtönökben a zsúfoltság ugyanakkor tovább nőtt, s hamarosan egy két férőhelyre már három fogva tartott juthat.

Legrosszabb a helyzet Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol 198 napig, vagyis több mint fél évig maradnak átlagosan szabadlábon a jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Második helyen Pest megye áll 162 nappal, majd Nógrád megye következik 161 napos átlaggal. Nógrádban minden hatodik elítélt egy évig még élvezheti a szabadságot, mielőtt rács mögé kerülne. A fővárosban 116 nap az átlagos bevonulási idő.

Hasonló a kép akkor is, ha azt nézzük meg, mindez hány embert érint. A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint legtöbben Budapesten voltak egy évvel jogerős elítélésük után is szabadlábon – ez 229 személyt jelent. A fővárost Pest megye követi, ott 138-an 12 hónappal az ítélethirdetés sem kezdték meg büntetésüket. A harmadik helyen álló Nógrádban 41-en maradtak rácson kívül. Fejérben és Vas megyében viszont egyetlen esetben sem fordult elő, hogy jogerős ítélettel egy éven belül sem jutott volna hely valamelyik börtönben.