Varga Zoltán tárcavezető szerdán a helyi önkormányzatok napja alkalmából rendezett budapesti konferencián településvezetők előtt úgy fogalmazott: a demokratikus jogállam továbbfejlődése szempontjából kudarc az önkormányzati reform megtorpanása.
Ennek elsődleges oka nem szakmai, hanem politikai. Módosítási terveiket az ellenzék nem támogatta, így nem tudták megváltoztatni a kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályokat.

Varga Zoltán ugyanakkor úgy látja, a többcélú társulásoknak egyre inkább kézzelfogható eredményei vannak, így például javult a  közszolgáltatások színvonala.

Az elmúlt hét év kormányai vállalták az önkormányzati reform megalapozásnak kötelezettségét és felelősségét, ám akadtak, akik ellenérdekeltek voltak a reformfolyamat végigvitelében. A szakminiszter szerint közhely, hogy az önkormányzati rendszer átfogó megújításra szorul.

Ezzel összefüggésben úgy vélte: "a helyi autonómia elsődlegességének minden más szempontot háttérbe szorító felfogása működési zavart okozott és okoz, és ezzel éppen a helyi választópolgárok érdekeit sérti". A hatékony működést, a közszolgáltatások színvonalát és az állampolgári esélyegyenlőséget veszélyezteti a szétaprózódott településszerkezet, valamint a települési önkormányzatok rendkívül széles feladat- és hatásköre közötti ellentmondás.

Varga Zoltán úgy látja, az állam szerepe az elmúlt közel két évtizedben folyamatosan változott és az európai uniós kihívások is új típusú megoldásokat kívánnak. Visszatérően felmerül a hatalmi súlypontok áthelyezésének igénye, a tényleges decentralizáció. Az új globális és lokális viszonyok felvetik az állam és az önkormányzatok megújításának az igényét. Egyre érzékelhetőbb az "érdemi középszint", az erős hatáskörű területi önkormányzat hiánya.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án nyilvánította a helyi önkormányzatok napjává szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat.