Egy tízéves folyamat végére tettünk pontot. Az unió 27 tagországa közül senki nem volt ilyen hosszú időn keresztül túlzottdeficit-eljárás alatt. Komoly teljesítmény van az ország mögött, hisz Magyarország teljesítményét ma Brüsszelben is elismerték. Megvédtük azt az uniós támogatást, amit Brüsszel folyósít. Magyarország a saját lábára áll – így kommentálta Varga Mihály kora délután a Giró-Szász András kormányszóvivővel tartott sajtótájékoztatón az Európai Bizottság ajánlását. A Bizottság ma délben hozta nyilvánosságra: azt javasolta az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, hogy szüntesse meg a túlzott költségvetési hiány miatt Magyarország ellen folyó eljárást. Az EU-pénzügyminiszterek június 21-én dönthetnek a magyar ügyben is, akkor zárulhat le véglegesen a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás.

"Nem az a cél, hogy az így megkapott, júniusban remélhetőleg megerősített lehetőséggel ellenkező irányba forduljunk" – hangoztatta Varga Mihály, és egyértelművé tette, a kormány 2014-ben és azt követően is tartani szeretné a 3 százalék alatti deficitcélt. A sajtótájékoztatón vitatta az Európai Bizottság prognózisát, mely 2014-re 2,9-es deficitszámot jelölt meg, a nemzetgazdasági miniszter közölte, az a kormányzati cél, hogy 2,8 százalékos hiányszint legyen, ez a garancia az adósságcsapdából való kikerülésre.

A kormány elmondása szerint elsősorban nem azért akarta az államháztartás hiányát csökkenteni, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, hanem mert meggyőződése, hogy az adósságot csökkenteni kell, és arra kell törekedni, hogy az ország képes legyen finanszírozni magát. Magyarország nem szorul rá, hogy a 2008-ashoz hasonlóan külső segítséget kérjen, amikor a "válság első leheletére" elsőként fordult a nemzetközi szervezetekhez, a Nemzetközi Valutaalaphoz – jegyezte meg.

A miniszter a Népszabadság ismételt kérdésére sem nevezte meg azt az eszközt, vagy "ezermilliárdos forrást", mellyel jelentősen mérsékelni tudná az államadósság mértékét. – Sok eszközzel tudjuk csökkentetni az államadósságot. Az Alaptörvényben is benne van, hogy az adósságnak csökkenni kell. Lesznek olyan lépések, amelyek csökkentik az adósságot. „Törleszteni fogjuk az adósságainkat” – tette hozzá.

Munkatársunk másik felvetésére, miszerint az Európai Bizottság ajánlása után is szükség lesz-e nagyberuházások (Kossuth téri munkálatok, stadionépítések) felfüggesztésére vagy a projektek átütemezésére, Varga Mihály azt mondta: az Európai Bizottság az első két lépést értékelte a májusi csomagból, azaz a 93 milliárdos költségvetési zárolást és az egyszeri beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozását. Az egyszeri beruházásokat nem folyó kiadásból, hanem más forrásból valósítjuk meg. A beruházások nem állnak le, folytatódni fognak. „Aki látta a Parlamenten kívüli állapotokat, az nyugodjon meg, ez nem fog így maradni” – jegyezte meg a Kossuth téri építkezésekre utalva.

Nem válaszolt a sajtótájékoztatón a miniszter arra a kérdésre, hogy a 2014-es hiányszám érdekében hozott májusi kormányzati extra intézkedések GDP-arányosan 0,7 százalékpontos javulást eredményeztek, és ez 210 milliárd forintot jelent, viszont korábban az hangzott el, hogy a májusi kétlépcsős kormányzati intézkedések 150 milliárdos javulást okoznak. A 60 milliárdos eltérést firtató kérdésre Varga Mihály azzal reagált, egész nap kormányülésen volt (a sajtótájékoztatóra is onnan érkezett), ezért még nem volt ideje az Európai Bizottság anyagát áttanulmányozni, ezért az értékelést és a választ későbbre ígérte.

A szektorális különadók esetleges mérséklésére, illetve a tranzakciós illeték emelésére vonatkozó kérdéseket pedig azzal hárította el, hogy a kormány szerdai ülésén ezekről nem tárgyal, a reklámadóról készült előterjesztés kerül napirendre.  

Lázár János tárgyal a Reklámszövetséggel

A jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó – válaszolta a Népszabadság kérdésére Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztatón, megerősítve ezzel lapunk kedden közölt értesülését, miszerint a kormány akkor is bevezeti a reklámadót, ha Brüsszel a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja Magyarországot illetően.  

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson az ügyben a Reklámszövetséggel. A kormány szerdai ülésén eleddig nem tárgyalt a kérdésben – tette hozzá Giró-Szász András. Arra, hogy miért kell mégis a reklámadó, azt válaszolta: a kormány megalakulása óta a közteherviselést állította a központba. "Az én felfogásom azt diktálja", hogy mind a közvetítő médiumok, mind a reklámmal foglalkozók vegyék ki a részüket a közteherviselésből – mondta el hitvallását. Egy másik kérdésre, változhat-e a törvényjavaslat, azaz a sávhatár és az adó mértéke, a kormányszóvivő nem válaszolt. Ha tudnék válaszolni az ön kérdésére, akkor Lázár János államtitkár úrnak nem kellene egyeztetni a Reklámszövetséggel – jegezte meg a kormányszóvivő.