A cég az első perctől tagadta, hogy szándékosan manipulálhatóvá tette volna a pénztárgépét, amelyből több tízezret már szinte a piacra dobás pillanatában előjegyeztek a vállalkozások. Az Alt Cash ugyanis az egyike volt azon társaságoknak, amelyek a kormánnyal megállapodtak arról, hogy a pénztárgépgyártás elősegítésére kapott támogatás fejében 2013. november 30-ig tízezer pénztárgépet értékesítenek, legfeljebb százezer forintért. Vargának tehát jó oka volt dühösnek lenni, amikor az akkor kiszivárgott hírek szerint a NAV ellenőrei megfúrták a cég államilag támogatott gépeinek piacra dobását. Vida azonban a miniszter dörgedelmei dacára 2014. január elején visszavonta az Alt Cash gépeinek forgalmazási engedélyét.
Hónapokkal később a cég mégis megkapta az engedélyt egy állítólag módosított műszaki tartalmú gépre, ám a piacot addigra már felosztották a versenytársak.
Állítólag az Alt Cash gépe volt az egyetlen, amelynek az engedélyezési eljárásából a NAV szakemberei kimaradtak. Ez magyarázhatja, miért csak utólag szúrták ki a NAV informatikusai a gépet szerintük manipulálhatóvá tevő hibákat.
A rendőrség tavaly augusztusban vádemelési javaslat nélkül zárta le a nyomozást. Csak annyit tudni: bár a nyomozók két személyt is meggyanúsítottak hivatali visszaéléssel, végül bizonyítékok hiányában csendben megszüntették az eljárást.
Időközben Vida menesztette a sajtóban kétes kínai üzleti kapcsolatokkal hírbe hozott helyettesét, Kovacsics Ivánt. Varga rögtön jövedelmező állást kínált Kovacsicsnak a Magyar Turizmus Zrt.-nél, ami bennfentesek szerint egyértelművé tette, hogy nem értett egyet a NAV-elnök döntésével. Forrásaink szerint a június elsején benyújtott indítványával
Varga lényegében Vida menesztése mellett Kovacsics visszatérését is megpróbálja előkészíteni.
A három, már beterjesztett törvényjavaslat módosításához benyújtott módosítóba rejtett kezdeményezés szerint „a NAV elnökének kinevezési és felmentési jogköre a miniszterelnöktől átkerülne a nemzetgazdasági miniszterhez, illetve a NAV elnökhelyetteseit a jövőben a NAV elnöke a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyásával nevezhetné ki, illetve menthetné fel”.
A javaslat írásos indoklása szerint a cél a miniszteri felügyeleti jogkör hatékonyságának növelése. A NAV-hoz közeli forrásaink szerint a hivatalban eddig sem érezték azt, hogy Vargát bármi is gátolta volna felügyeleti jogainak gyakorlásában.
Egy névtelenséget kérő NAV-os így beszélt erről:
„Kénye-kedve szerint ugráltatott minket korábban is, volt, hogy a minisztériumi apparátus helyett kellett a NAV-osoknak dolgozniuk, és abba is beleszólt, hogy mit, mikor és hogyan jelentethetünk meg a sajtóban. Semmiben sem akadályozta a miniszter urat, hogy Orbán Viktor nevezte ki a NAV elnökét, és nem ő".
Vargának a saját törvénymódosító javaslatát módosító indítványa azonban ebben a formában enyhén szólva is házszabályellenes. Nem véletlenül rejtették el több más módosító indítvány közé. A házszabály ugyanis kifejezetten tiltja, hogy olyan szövegrészekhez nyújtsanak be módosító indítványokat, amelyeket az előterjesztő törvénymódosítási javaslata eredetileg nem érint. Márpedig a tárca eredeti, még május közepén beterjesztett módosító indítványaiban nem szerepelt a NAV-elnök kinevezési szabályainak módosítása.
Az előterjesztésről program szerint ma tárgyal a törvényalkotási bizottság. Kérdés, ők mit szólnak vajon a házszabályellenes indítványhoz. Fidesz-közeli források kizártnak tartják, hogy a módosítást Varga ne egyeztette volna előre Orbán Viktorral. Furcsállják azonban, hogy csak a NAV elnökének a kinevezése kerülne eggyel alacsonyabb szintre (a miniszterelnöktől a miniszterhez), miközben a rendőrség, a TEK és a titkosszolgálat első számú vezetőit továbbra is a kormányfő nevezi ki.
Kerestük a témában a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Azt kérték, írásban tegyük fel a kérdéseinket. Ezt még kedden meg is tettük, de választ szerdai lapzártánkig sem kaptunk.
