Március 30-án a Hír TV-ben azonban Orbán már egyértelműen kétharmados felhatalmazást kért: „...sok-sok voks, nagy támogatás kell”. (...) „Kis győzelem kis siker, nagy győzelem nagy siker, de nem a Fidesznek, hanem az országnak: minél erősebb lesz a következő kormány, minél többen állnak mögötte, annál merészebb és nagyszerűbb dolgokat tudunk megvalósítani. Rossz esetben, ha a következő kormány gyenge, bár jobboldali, akkor talán még az eddig elért eredmények megvédése is nehézségekbe ütközik” – figyelmeztetett, a szavazatmegosztást pedig „kétes kombinációnak” nevezte.
A lehető legerősebb felhatalmazásra való törekvésben nyilván szerepet játszhatnak a Kis János 2012-es írásában olvasható felvetések is. „Ha a Fidesz kizárólag a maga alkotta választási rendszernek köszönheti a győzelmét – kis többséggel győz –, az azonnal politikai válságot robbantana ki. Nincs-e a lehetőségek között, hogy a csalódott, felháborodott baloldali szavazók elárasztják a köztereket? Magyarország minden reggel az európai újságok címlapján, minden este az európai tv-híradók élén szerepelne. Állam- és kormányfők sora adna hangot aggodalmának. Az Európai Bizottság küldöttséget menesztene Budapestre azzal az üzenettel, hogy a krízisre csak minden fél számára elfogadható új választás hozhat megoldást, s hogy Brüsszel kész közvetíteni a felek között” – írta a filozófus.
Orbán Viktoréknak biztosan van már forgatókönyvük ilyen helyzetre is. De a rezsicsökkentés folytatásán és a teljes foglalkoztatás megvalósításán, a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatók államosításán túl bizonyosan igaz a miniszterelnök azon kijelentése, hogy meg kell védeni „az elért eredményeket”.
Szélsőséges esetben például az MNB-elnököt, Matolcsy Györgyöt, ha a „szerencsétlen ügye” nemzetközi botrányt generálna, például a brit, esetleg az amerikai értékpapír-felügyelet elé kerülne. Mint emlékezetes, bennfentes kereskedelem és abban való bűnsegédlet miatt tett feljelentést ellene az Együtt–PM képviselője, mert a Wiedermann-könyv szerint állítólag elárulta a Goldman Sachs képviselőinek egy üzleti ebéden, hogy a kormány az IMF-hez fordul.
Márpedig Matolcsy György kulcsszereplő lehet a választások után is. Munkatársunknak a jobboldalon azt mondták: bár nincs ilyen terv semmilyen formában, de a lehetősége megvan annak, hogy az MNB magasnak mondható devizatartalékának egy bizonyos részét, úgy öt-hatmilliárdot – ez még a 2008-as válság körüli időben felvett IMF-hitelből származik, és az akkori forint–euró árfolyamon van az MNB-ben lejegyezve – a jegybank forintosítva, a kereskedelmi bankokon keresztül hitelezésre fordítsa. Az akkori (275-280) és a mostani forintárfolyam közti különbség miatt ötmilliárd esetén e „tranzakció” több százmilliárdos pluszt jelentene, hiszen most 307-308 forinton váltják az eurót. A törvények szerint pedig az MNB-profit a központi költségvetésbe folyik be.
